2015. május 29.
A fenntarthatóság, az egészség és a minőség állt a Budapesten rendezett nemzetközi gabonatudományi konferencia középpontjában Összegzés a szervezőbizottság BME-s társelnökétől.
„Az idén ez volt az egyetlen olyan európai rendezvény, amely a nemesítéstől a fogyasztásig tartó teljes gabonavertikumra összpontosított, és a folyamat fejlesztési kérdéseit igyekezett áttekinteni” – hangsúlyozta Tömösközi Sándor, a BME VBK Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék docense. A C&E Spring Meeting nemzetközi gabonatudományi konferencia tudományos szervezőbizottságának társelnöke hozzátette: jó volt látni, hogy sok helyről fiatal kutatók is érkeztek, „friss szellemiséggel, nyitottsággal és kiváló kommunikációs készséggel.” A több mint 100 résztvevő, köztük az egyes szakterületek nemzetközi szinten elismert vezető kutatói Európa 16 országát képviselték az április végi rendezvényen.
|
A gabonatudósok egyik legjelentősebb nemzetközi szervezete, az éppen 100 éve alapított AACC International az elmúlt évszázadban meghatározó szerepet játszott a gabonatermelés bővítésében, valamint az alapanyagok és a termékminőség fejlesztésében. Legnagyobb tagszervezete, a Cereals&Europe Európában munkálkodik e célok megvalósításán. Az idei esztendőt különlegesebbé teszi, hogy a másik nagy szakmai szervezet, a Nemzetközi Gabonatudományi és Technológiai Szövetség (ICC), amelynek Magyarország is tagja, szintén 2015-ben ünnepli alapításának 60. évfordulóját. A konferencia témái a gabonafélék táplálkozásunkban betöltött szerepének felülvizsgálata, a nemesítésben, a termesztésben, a feldolgozás, a termék-előállításban és a táplálkozási érték javításában tapasztalható folyamatok értékelése.volt. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár nyitóbeszédében kiemelte: a konferencia hívószavai – fenntarthatóság, egészség, minőség – olyan kulcsfogalmak, amelyek meghatározzák a gabonaszektor, és ezzel a gabonatudomány művelőinek munkáját. A Földművelésügyi Minisztérium képviselője az élelmiszerellátás biztonságának szavatolásával kapcsolatos közös társadalmi felelősség fontosságát is hangsúlyozta. |
„A gabonák nemesítésével, termesztésével és feldolgozásával kapcsolatos kihívások, pl. a klímaváltozás, a minőségi követelmények, az élelmiszer és nem élelmiszer célú felhasználások, a hatékonyság fejlesztése, a kisgabonák alkalmazásának javítása csak néhány terület a témához kapcsolódó kutatás-fejlesztési tevékenységben” – sorolta Tömösközi Sándor. „Fontos kérdés például a gabonaszemekben található tápanyagok, ezen belül is az egészségtámogató rost és mikro-komponensek nagyobb mértékű hasznosítása, amely a nemesítéstől az őrlési technológiákon keresztül az élelmiszergyártásig folyamatos tökéletesítést igényel” – emelte ki a szakember. „Aktuális hazai példa, hogy miközben a jogalkotó törvényben rögzítette a teljes kiőrlésű gabonatermékek beillesztését az étrendbe a közétkeztetésben, a fogyasztók, többségükben gyermekek nem eszik meg, nehéz helyzetbe hozva a szolgáltató cégeket, konyhákat, szakácsokat” – mondta a VBK docense. „Meg kell oldani jó néhány élelmiszerbiztonsági problémát is, ilyen például a klímaváltozással is összefüggésbe hozható mikotoxinok (egyes penészgombák által termelt erős biológiai hatású anyagok, amelyek az élelmiszerekben természetes módon képződő legveszélyesebb méreganyagok közé tartoznak) előfordulásának növekedése vagy az élelmiszerallergia kezelése” – emelt még ki néhány példát Tömösközi Sándor a konferencia témaköreiből.
A kutató szerint a felvetett kérdések többségének megoldása csak a különböző szakterületek (biokémia, technológia, nemesítés, agrotechnika, malomipar, gabonakémia, analitika, termék- és technológiafejlesztés, élelmiszerbiztonság, klinikum stb.) összefogásával és együttműködésével lehetséges (a konferencia részletes programja itt megtalálható, ahol rövidesen az előadások jelentős részének kivonatát is elérhetők lesznek – a szerk.).
„Ismertettük a hazai, ezen belül BME-s kutatási eredményeket, például a BME, a Gyermelyi zRT. és a svájci Bühler AG nemzetközi viszonylatban is érdekesnek tűnő malom- és élelmiszeripari fejlesztését. Ebben a munkában egészséges alkotórészekben gazdag, új típusú búzaőrleményt, annak ipari technológiáját és már piacon lévő tésztaipari termékeket sikerült előállítanunk. Emellett tanszékünknek és a Szegedi Gabonakutató Kht-nak a tritikálé („rozsbúza”) humán célú hasznosításával kapcsolatos közös eredményeit is ismertettük előadáson és poszteren. Nemzetközi együttműködés keretében folyik tanszékünk Gabonacsoportjában az élelmiszerallergének, ezen belül kiemelten a sikér (glutén) fehérjék analitikai módszereinek fejlesztése – emelt ki néhány műegyetemi vonatkozást Tömösközi Sándor. További eredmények között említette a martonvásári MTA Mezőgazdasági Intézete által bemutatott, a gabonák bioaktív komponenseivel kapcsolatos kutatásokat, amelyekben a BME VBK Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék kutatói szintén részt vesznek.
A szakember szerint a hazai eredmények hatásairól, visszhangjáról korai lenne még nyilatkozni. „Annak örülünk, hogy a nem túl egyszerű hazai feltételek ellenére a szakma itthoni képviselői ott vannak a nemzetközi palettán. Külön jó érzés, hogy a bemutatott eredmények elérésében oroszlánrészt vállalnak doktorandusz kollégáink és hallgatóink. Vagyis az eredmények az oktatásban is hasznosulnak, és a közös munka hosszabb távon talán az utánpótlás kineveléséhez is hozzájárul” – emelte ki a BE VBK oktatója.
|
Magyarországnak jelentős hagyományai, világszerte elismert és alkalmazott eredményei vannak a nemesítés, a termesztés, a minősítés, a feldolgozás, valamint a gabonakémiai kutatások területén. A jogelődökkel együtt immár 95 éves Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszéken pedig alapítása óta foglalkoznak gabonakutatással. A szakmai ünnep lehetőséget biztosított a magyar szakemberek több évtizedes kutatómunkájának és szakmai közéleti tevékenységének elismerésére is. Jan Delcour professzor, az AACCI elnöke és Peter Weegels, a C&E vezetője köszöntötte Lásztity Radomírt, a BME VBK Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék professor emeritusát, Salgó András egyetemi tanárt, a tanszék vezetőjét, valamint Bedő Zoltán akadémikust, az MTA martonvásári kutatóintézet korábbi főigazgatóját és Szalai Lajost, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorát is. |
A tervekről szólva Tömösközi Sándor elmondta, hogy már a konferencián zajlottak megbeszélések és EU projektek előkészítése a résztvevők között. „Mi magunk is több ilyen egyeztetésen vettünk részt. Elsősorban a bioaktív komponensek hasznosítását, valamint a minősítő módszerek és műszerek fejlesztését célzó területeken” – ismertette a kutató.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a gabonák, ezen belül egyes gabonafajok szerepe folyamatosan módosul ugyan, de abban mindenki egyetért, hogy a gabonák csaknem valamennyi társadalomban és kultúrában alapvető élelmiszerforrásnak tekinthetők, és ez valószínűleg egyelőre így is marad. Eleonora Dupouy, a FAO szakértője megerősítette, hogy az ún. monokultúrás mezőgazdasági alapanyag-termelés (búza, kukorica, rizs) számos ökológiai és fenntarthatósági problémát vet fel. Ugyanakkor a növekvő népesség ellátása aligha képzelhető el nagy mennyiségű gabona termesztése és feldolgozása nélkül. Ugyanakkor az elfeledett vagy kevésbé használatos gabonák (pl. köles, cirok, amaránt stb.) újrafelfedezése, élelmiszer célú hasznosításának növelése hozzájárulhat a biodiverzitás növeléséhez, támogathatja egyes fogyasztói csoportok (pl. a lisztérzékenyek) biztonságos ellátását és a termékválaszték bővítését.
Tömösközi Sándor a szervezés tapasztalatait összegezve kiemelte közvetlen kollégái, Bugyi Zsuzsanna, Hajas Lívia, Szendi Szilvia és Török Kitti munkáját, valamint a lebonyolításba önzetlenül bekapcsolódó hallgatókat (a rendezvényt a Gyermelyi Zrt., az Északi Keményítő Kft. és a Gabonaszövetség támogatta, a BME és a Sodexo Magyarország Goldmann téri csapata segítette, az ünnepi műsort pedig a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szólistái és a Műegyetemi Zenekar tagjaiból alakult kamaraegyüttes adta.)
„Talán nem vagyok egyedül azzal az érzéssel, hogy nem túl egyszerű nemzetközi szintű szakági rendezvényeket idehozni. Ehhez egy-egy ágazat kutatói közössége kis létszámú, a hazai ipari támogatás és sokszor az érdeklődés is korlátozott. Jó lenne ehhez hosszabb távon is kiszámítható kormányzati támogató eszközöket találni. Duplán megérné: a szakmák és a minőségi turizmus fejlődését egyaránt segítené egy ilyen kezdeményezés” – vélekedett Tömösközi Sándor, a C&E Spring Meeting nemzetközi gabonatudományi konferencia tudományos szervezőbizottságának társelnöke.
-BK-
Fotó: Philip János