Sokoldalú módszerekkel és széleskörű mérnöki eszköztárral vizsgálja az összefonódó hálózati információs rendszerek problémáit a BME VIK mérnök-informatikusa.

„A kutatói lét az elképzelhető legérdekesebb munkakör számomra. Kutatóként teszek azért, hogy a mai információs társadalom működését megértsük és hatékonyabbá tegyük” – summázta Biczók Gergely, az MTA-BME „Lendület” Jövő Internet Kutatócsoport posztdoktori kutatója, és a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Távközlési és Médiainformatikai Tanszék egyetemi adjunktusa, aki több tudományterület szempontjait figyelembe véve vizsgálja a hálózati információs rendszereket. Tudományos munkájáért az MTA 2015-ben Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban részesítette (dolgozatának címe: „Összefonódó hálózati rendszerek gazdaságtana” – a szerk.).

„A kutatásom metodológiája újszerű, és nem egy már jól bejáratott módszer újrahasznosítására épül” – fogalmazott a díjazott kutató, aki még a doktori képzése második felében kezdett foglalkozni a hálózatok gazdaságtanával. Ezzel párhuzamosan a számítógépes hálózatok klasszikus értelemben vett mérnöki aspektusát is vizsgálta, Bolyai-ösztöndíjasként pedig e téma gazdasági szempontjait elemzi.

Gergely úgy véli, hogy a mai modern társadalom a zökkenőmentes működés érdekében egyre jobban támaszkodik a kommunikációs és a közműhálózatokra kapcsolódó információs rendszerekre. E hálózati rendszerek számos esetben összekapcsolódnak, közösen működnek.

E szimbiotikus összefonódás nagymértékben növelheti a hálózati struktúrák képességeit, azonban két alapvető problémát is felvet. Egyrészt, az egyes rendszerek hatékony és hibamentes működése a velük összefonódó további rendszerek megfelelő működésének függvénye. „Az ilyenkor felmerülő műszaki vagy matematikai problémához kapcsolódó hibamodellezésnek, analízisnek és védelmi mechanizmusoknak már létezik szakirodalma (például az áttételes (kaszkád) hibák skálafüggetlen hálózati terjedésével kapcsolatos vizsgálat). Ám e szakirodalom szerzőinek döntő többsége figyelmen kívül hagyja, hogy az összefonódó hálózati rendszerek kialakulása, majd fejlődése az azokat kormányzó gazdasági folyamatok függvénye is egyben” – tette hozzá Biczók Gergely azzal, hogy az egyes rendszerek tulajdonosai sokszor önző módon és ellentétes gazdasági érdekek mentén cselekszenek. Az információbiztonsági kutatók szerint ezért a megfelelő gazdasági ösztönzők megtervezése egy robusztus hálózati rendszer kiépítésénél legalább olyan fontos, mint a műszaki tökéletesség. „A megfelelő ösztönzők hiányában a negatív externáliák (gazdasági mellékhatások) aláássák a rendszerek megbízhatóságát.”

Másrészt, az összefonódó hálózatok létrehozásának legfőbb céljai közé tartozik a felhasználók egyre összetettebb igényeinek minél hatékonyabb kielégítése, azaz közgazdasági értelemben a fogyasztók hasznának maximalizálása. E komplex rendszerek működése közben óriási mennyiségű adat (másnéven „big data”) keletkezik, amelynek minél hatékonyabb felhasználása szükséges a feladat sikeres teljesítéséhez. „Szem előtt kell tartani a felhasználók alapvető jogát, a privátszféra (angolul ’privacy’) védelmét is, azaz a személyes jellegű adatokat csak a fogyasztó jóváhagyása után, és megfelelő szabályok mentén lehet felhasználni” – jegyezte meg a díjazott kutató, aki szerint az ilyen óriási adatforgalmú rendszerekben a privát információk meghatározását több tényező is visszaveti. Nehéz megállapítani a felelős entitásokat (kivel van szerződéses viszonya a felhasználónak), e mellett a fogyasztók privát adatokat befolyásoló döntései a többi résztvevő privátszférájára is hatással lehetnek (például a közösségi oldalak személyes vonatkozású adattartalmai). Biczók Gergely meggyőződése, hogy e több komponensű és bizonytalanságot mutató helyzetekre a gazdasági módszerek jelenthetnek megoldást. Jó példa erre a személyes adatok piaci alapú adásvétele,  melynek hasznából a felhasználók is részesülnének, és a jelenleg fennálló kusza jogi-gazdasági helyzetet is tisztázná.

"Összefonódások a cloud computing ökoszisztémában"

Kutatásaiban a felhasználó és a rendszer oldaláról is körüljárja e problémát: alkalmazza a megbízhatóság mérnöki eszköztárát (például hibatűrő rendszerek szimulációja), a közgazdasági módszereket (játékelmélet, szerződéselmélet, viselkedési gazdaságtan) és a hálózattudomány eljárásait is (gráfelmélet, hibaterjedés, hálózati átalakulás).
Várhatóan a Bolyai-ösztöndíj támogatási időszakának utolsó évében végez szigorú értelemben vett kísérleteket, amikor az egymásba fonódó hálózati rendszerekben fellelhető privátszféra-problémával szándékozik foglalkozni. Ekkor felméri a felhasználók tapasztalatait és hozzáállását a privátszférájuk megosztásával kapcsolatosan, és kutatási eredményeit egy, a „privacy” védelmére szolgáló rendszer megtervezéséhez használja fel.

A kitüntetett oktató úgy véli, hogy kutatásai közvetlenül hasznosulhatnak a kommunikációs hálózatok, a kiber-fizikai rendszerek és a közösségi hálózatok tervezésében is. A támogatási időszak harmadik évére tervezett privátszféra-elemzést követően lehetségesnek tartja a személyes adatok kezelését célzó piaci alapú módszerre épülő akár valós, online szolgáltatás elindítását is.

Biczók Gergely örömmel fogadta az MTA elismerését, amely egy kitüntetett állomása akadémiai életpályájának. A jövőjét Magyarországon képzeli el, a BME nyújtja számára a legjobb lehetőséget a tudományos kibontakozáshoz. Kiemelte a Műegyetem széleskörű nemzetközi kapcsolatait és a kutatási együttműködéseket, amelyek nagymértékben befolyásolják egy fiatal tudós elképzeléseit és lehetőségeit. Posztdoktori ösztöndíjasként jelenleg keveset oktat, óráit a szűkebb szakterületén, az infokommunikációs társadalom gazdaságtanából tartja. Bízik abban, hogy posztdoktori ösztöndíja lejártával teljes munkaidős egyetemi állásban folytathatja munkáját, több oktatási tevékenységet vállalva. „A tanítás és a kutatás együtt részei az életemnek. Arra törekszem, hogy a való életben felhasználható értékeket teremtsek, és eredményeimet mielőbb megismertessem a fiatal mérnökgeneráció tagjaival.”

- TZS -