„Hiszek abban, hogy a jövő a kutatás alapú oktatásé”

Sokoldalú módszerekkel és széleskörű mérnöki eszköztárral vizsgálja az összefonódó hálózati információs rendszerek problémáit a BME VIK mérnök-informatikusa.

„A kutatói lét az elképzelhető legérdekesebb munkakör számomra. Kutatóként teszek azért, hogy a mai információs társadalom működését megértsük és hatékonyabbá tegyük” – summázta Biczók Gergely, az MTA-BME „Lendület” Jövő Internet Kutatócsoport posztdoktori kutatója, és a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Távközlési és Médiainformatikai Tanszék egyetemi adjunktusa, aki több tudományterület szempontjait figyelembe véve vizsgálja a hálózati információs rendszereket. Tudományos munkájáért az MTA 2015-ben Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban részesítette (dolgozatának címe: „Összefonódó hálózati rendszerek gazdaságtana” – a szerk.).

„A kutatásom metodológiája újszerű, és nem egy már jól bejáratott módszer újrahasznosítására épül” – fogalmazott a díjazott kutató, aki még a doktori képzése második felében kezdett foglalkozni a hálózatok gazdaságtanával. Ezzel párhuzamosan a számítógépes hálózatok klasszikus értelemben vett mérnöki aspektusát is vizsgálta, Bolyai-ösztöndíjasként pedig e téma gazdasági szempontjait elemzi.

Gergely úgy véli, hogy a mai modern társadalom a zökkenőmentes működés érdekében egyre jobban támaszkodik a kommunikációs és a közműhálózatokra kapcsolódó információs rendszerekre. E hálózati rendszerek számos esetben összekapcsolódnak, közösen működnek.

E szimbiotikus összefonódás nagymértékben növelheti a hálózati struktúrák képességeit, azonban két alapvető problémát is felvet. Egyrészt, az egyes rendszerek hatékony és hibamentes működése a velük összefonódó további rendszerek megfelelő működésének függvénye. „Az ilyenkor felmerülő műszaki vagy matematikai problémához kapcsolódó hibamodellezésnek, analízisnek és védelmi mechanizmusoknak már létezik szakirodalma (például az áttételes (kaszkád) hibák skálafüggetlen hálózati terjedésével kapcsolatos vizsgálat). Ám e szakirodalom szerzőinek döntő többsége figyelmen kívül hagyja, hogy az összefonódó hálózati rendszerek kialakulása, majd fejlődése az azokat kormányzó gazdasági folyamatok függvénye is egyben” – tette hozzá Biczók Gergely azzal, hogy az egyes rendszerek tulajdonosai sokszor önző módon és ellentétes gazdasági érdekek mentén cselekszenek. Az információbiztonsági kutatók szerint ezért a megfelelő gazdasági ösztönzők megtervezése egy robusztus hálózati rendszer kiépítésénél legalább olyan fontos, mint a műszaki tökéletesség. „A megfelelő ösztönzők hiányában a negatív externáliák (gazdasági mellékhatások) aláássák a rendszerek megbízhatóságát.”

Másrészt, az összefonódó hálózatok létrehozásának legfőbb céljai közé tartozik a felhasználók egyre összetettebb igényeinek minél hatékonyabb kielégítése, azaz közgazdasági értelemben a fogyasztók hasznának maximalizálása. E komplex rendszerek működése közben óriási mennyiségű adat (másnéven „big data”) keletkezik, amelynek minél hatékonyabb felhasználása szükséges a feladat sikeres teljesítéséhez. „Szem előtt kell tartani a felhasználók alapvető jogát, a privátszféra (angolul ’privacy’) védelmét is, azaz a személyes jellegű adatokat csak a fogyasztó jóváhagyása után, és megfelelő szabályok mentén lehet felhasználni” – jegyezte meg a díjazott kutató, aki szerint az ilyen óriási adatforgalmú rendszerekben a privát információk meghatározását több tényező is visszaveti. Nehéz megállapítani a felelős entitásokat (kivel van szerződéses viszonya a felhasználónak), e mellett a fogyasztók privát adatokat befolyásoló döntései a többi résztvevő privátszférájára is hatással lehetnek (például a közösségi oldalak személyes vonatkozású adattartalmai). Biczók Gergely meggyőződése, hogy e több komponensű és bizonytalanságot mutató helyzetekre a gazdasági módszerek jelenthetnek megoldást. Jó példa erre a személyes adatok piaci alapú adásvétele,  melynek hasznából a felhasználók is részesülnének, és a jelenleg fennálló kusza jogi-gazdasági helyzetet is tisztázná.

"Összefonódások a cloud computing ökoszisztémában"

Kutatásaiban a felhasználó és a rendszer oldaláról is körüljárja e problémát: alkalmazza a megbízhatóság mérnöki eszköztárát (például hibatűrő rendszerek szimulációja), a közgazdasági módszereket (játékelmélet, szerződéselmélet, viselkedési gazdaságtan) és a hálózattudomány eljárásait is (gráfelmélet, hibaterjedés, hálózati átalakulás).
Várhatóan a Bolyai-ösztöndíj támogatási időszakának utolsó évében végez szigorú értelemben vett kísérleteket, amikor az egymásba fonódó hálózati rendszerekben fellelhető privátszféra-problémával szándékozik foglalkozni. Ekkor felméri a felhasználók tapasztalatait és hozzáállását a privátszférájuk megosztásával kapcsolatosan, és kutatási eredményeit egy, a „privacy” védelmére szolgáló rendszer megtervezéséhez használja fel.

A kitüntetett oktató úgy véli, hogy kutatásai közvetlenül hasznosulhatnak a kommunikációs hálózatok, a kiber-fizikai rendszerek és a közösségi hálózatok tervezésében is. A támogatási időszak harmadik évére tervezett privátszféra-elemzést követően lehetségesnek tartja a személyes adatok kezelését célzó piaci alapú módszerre épülő akár valós, online szolgáltatás elindítását is.

Biczók Gergely örömmel fogadta az MTA elismerését, amely egy kitüntetett állomása akadémiai életpályájának. A jövőjét Magyarországon képzeli el, a BME nyújtja számára a legjobb lehetőséget a tudományos kibontakozáshoz. Kiemelte a Műegyetem széleskörű nemzetközi kapcsolatait és a kutatási együttműködéseket, amelyek nagymértékben befolyásolják egy fiatal tudós elképzeléseit és lehetőségeit. Posztdoktori ösztöndíjasként jelenleg keveset oktat, óráit a szűkebb szakterületén, az infokommunikációs társadalom gazdaságtanából tartja. Bízik abban, hogy posztdoktori ösztöndíja lejártával teljes munkaidős egyetemi állásban folytathatja munkáját, több oktatási tevékenységet vállalva. „A tanítás és a kutatás együtt részei az életemnek. Arra törekszem, hogy a való életben felhasználható értékeket teremtsek, és eredményeimet mielőbb megismertessem a fiatal mérnökgeneráció tagjaival.”

Biczók Gergely

2014-től az MTA-BME „Lendület” Jövő Internet Kutatócsoport posztdoktori kutatója és a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Távközlési és Médiainformatikai Tanszék egyetemi adjunktusa (részállásban)
2011-2014-ig a Norwegian University of Science and Technology (NTNU) Telematikai Tanszék posztdoktori kutatója

2008-2010-ig a BME VIK Távközlési és Médiainformatikai Tanszék tudományos munkatársa
2010-ben summa cum laude PhD-diplomát szerzett a BME VIK Távközlési és Médiainformatikai Tanszékén informatikai tudományokból
2007-2008-ig a Northwestern University (Evaston, USA), Villamosmérnöki és Informatikai Tudományok Tanszékének Fulbright ösztöndíjas vendégkutatója (Dept. of Electrical Engineering and Computer Science)
2003-2007-ig az Ericsson Magyarországi Kutatóközpontjának Közlekedéstudományi és Hálózatteljesítményi Laboratóriumának tudományos munkatársa (Ericsson Research Hungary, Traffic Engineering and Network Performance Lab)
2003-ban szerzett mérnök-informatikus diplomát a BME VIK-en

Díjak, kitüntetések
2014-ben az MTA 2 éves posztdoktori ösztöndíját kapta meg
2010-ban a Norvég Kutató Tanács (Norwegian Research Council) posztdoktori ösztöndíját nyerte el 2+1 évre
2007-ben Fulbright ösztöndíjat kapott fiatal kutatói kategóriában
2004-ban Pollák-Virág díjban részesült a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesülettől
2003-ban OTDK I. díjat nyert

Kutatási területe
Hálózatba kapcsolt rendszerek gazdaságtana (ösztönzők, megbízhatóság, privacy, biztonság, árazás); számítógép-hálózatok (hálózati kódolás, adatközpontok, beltéri pozícionálás).

 

Bolyai János Kutatási Ösztöndíj

A Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat a Magyar Tudományos Akadémia hozta létre 1998-ban a hazai fiatal és tehetséges kutatók anyagi támogatására, valamint a kutatás-fejlesztési teljesítmény ösztönzésére és elismerésére. A minden évben meghirdetett ösztöndíjat a jelenlegi szabályozás szerint a 45 év alatti kutatók nyerhetik el egy, kettő vagy három éves időtartamra. A pályázati időszakban végig kiemelkedő eredményeket elérő tehetségek másodszor is pályázhatnak a Bolyai-ösztöndíjra.

Az MTA hozzájárulása jól illeszkedik a magyar tudományos ösztöndíjhálózatba, egyedisége abban rejlik, hogy egy olyan fiatal tudósgeneráció értékteremtő tevékenységét támogatja, amelynek tagjaiból nagy valószínűséggel MTA doktora címet elnyerő kutatók, majd akadémikusok lesznek.

A benyújtott pályaműveket a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma bírálja el, amely független, szakmailag és tudományos szempontból autonóm szervezet. A kutatási tervekről a Kuratórium 11 szakértői kollégium közreműködésével dönt, a szaktudományokat 1-2 tudós képviseli.
A díjazottak tudományos tevékenységét a Kuratórium folyamatosan nyomon követi: az ösztöndíjasok évente számolnak be szakmai eredményeikről és a pályaművűkben vállaltak teljesítéséről, majd tudományos zárójelentésben összesítik kutatásaikat és jövőbeli terveiket. A beszámolókat a bírálatban is résztvevő szakértők értékelik és véleményezik.

A támogatási időszakban kiemelkedő eredményeket elérő kutatóknak az évente megrendezett „Bolyai-napon” a Kuratórium Bolyai Emléklapot adományoz, míg a legkiválóbb (átlagosan) 15 díjazottnak Bolyai Plakettet ad át az MTA elnöke. Ugyanezen a napon kapják meg az új díjazottak oklevelüket és a Bolyai-jelvényt.

Idén a benyújtott pályázatok száma rekordot döntött: több mint 800 pályamű közül 200 fiatal PhD-fokozattal rendelkező kutatót díjazott az MTA.

Az ösztöndíj odaítélésének feltételeit, szabályzatát a 156/1997. (IX. 19.) Korm. számú rendelet szabályozza.
 

- TZS -