A jogot és logikát egy személyben képviseli Markovich Réka, aki a versenyszférából tért át az akadémiai pályára, és most a BME-n tanít és kutat.

„Átfogó és a munkájukban is hasznos jogi ismeretekre tanítom a mérnökhallgatókat. Azokra a témákra összpontosítok az óráimon, amelyek érdeklik a diákokat, és törekszem arra is, hogy a tanítványaim ’barátságot kössenek’ a jogi kérdésekkel” – összegezte egyik legfőbb célját Markovich Réka, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Jogi Tanszék tanársegédje, reklámjogász és a logika tudományának kutatója, akit a diákok gyakran neveznek „mérnökbarát” előadónak közvetlen óraadói stílusa, humora és segítőkészsége miatt. „Az információs társadalom joga” és az „E-jog” című kurzusain villamosmérnököket, mérnök-informatikusokat és gazdasági informatikusokat, „Verseny-, fogyasztóvédelmi és reklámjog” óráján MBA hallgatókat oktat – ahogy ő fogalmazott – szakmaközeli jogi ismeretekre. 

„A jog a mindennapi életünket körülvevő és átható normarendszer. Egy gyorsan változó környezetben határoz meg előírásokat, ám e szabályozások következményei és iránya sokszor csak folyamatában lesz világos. Kiemelten igaz ez az információs társadalommal kapcsolatos szabályozásokra, amelyek a folyamatos technológiai újítások következtében gyakran változhatnak, így az előírások főként a tapasztalatok útján érthetők meg. E szemléletet közvetítem a tanítványaimnak az óráimon. Hasznos útravalót igyekszem nyújtani számukra az „eligazodáshoz a nagybetűs életben”, ami nem egy kézikönyv, amelyet az elkövetkezendő 30 évben csak úgy elő lehet húzni egy jó megoldásért, hanem a jogi nézőpont megértése” – fejtette ki a BME oktatója, példaként említve olyan, a mérnököket különösen érdeklő területeket, mint a virtuális világ, a világhálóval kapcsolatok kérdések, amelyek többségéről még nincs kiforrott jogi álláspont.

„E képlékeny területen már léteznek jogszabályok, precedensértékű esetek, ám most még egy formálódó folyamat közepén tartunk” – fűzte hozzá a GTK oktatója. „A fiatalokat manapság erőteljesen foglalkoztatja a reklámok hatásának kimutatása, ami szintén sokrétű terület. Kíváncsiak arra, hogy milyen hatóságilag megengedett adatgyűjtési módszerek léteznek, mik az elvárások, milyen hatása van a közösségi felületen közzétett hirdetéseknek, ezek mennyire sikeresek, milyen jogai vannak a felhasználónak, és hol húzódik a még tisztességesnek minősülő információszerzés határa” – emelt ki néhány, az előadásokon részletesen áttekintett, és a mindennapi életünket befolyásoló témát.

A fiatal kutató reklámjogászként kezdte pályafutását, a Magyar Reklámszövetségnél volt gyakornok. Első perctől kezdve a reklámkutatások elkötelezettje volt, olyannyira, hogy munkát vállalt az – akkori nevén – Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnél (ma Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság – szerk.) is. „Meg akartam ismerni a későbbi „ellenfél”, azaz a reklámokat vizsgáló hatóság gondolkodásmódját” – fogalmazott. Réka mindössze 24 éves volt, amikor - a jogi előadói munkakört követően – a Magyar Reklámszövetség főtitkárának nevezték ki. „Ez a pozíció gyakran hosszú évek munkájának gyümölcse és egy életpálya csúcsa, ám abban a szerencsés – és néha ijesztő – helyzetben voltam, hogy nagyon fiatalon kaptam bizalmat a kollégáktól. 7 évig végeztem ezt a munkát, végig 120 százalékos tejesítésre törekedve” – idézte fel Markovich Réka, aki személyes küldetésének tekintette a reklámokról a fogyasztókban kialakult negatív kép megváltoztatását. „Az emberek sokszor hibásan ítélik meg a reklámokat, ám ezért az alkotók csak részben felelősek.

A reklámok a nézők érzelmeire is igyekeznek hatni, és közben a piacgazdaság, a fogyasztói társadalom jelképévé váltak. Ez időnként szélsőséges reakciókat, és negatív érzéseket vált ki, amelyeknek néhány fogyasztó hangot is ad, célkeresztbe állítva a szövetséget. Abban az elsőre ellentmondásosnak tűnő helyzetben voltunk, hogy non-profit szervezetként a „for profit” szakmáért és a fogyasztókért is tevékenykedtünk. Ám a bennem élő küldetéstudat erősebb volt annál, mint hogy megfutamodjak” – vallotta a reklámjogi szakértő. 2005-ben oktatni kezdett a szakterületén, és reklámjogi mentora, Pázmándi Kinga, az Üzleti Tudományok Intézet igazgatója felkérésére tanít ma már a Műegyetemen (e mellett PhD-hallgatóként az ELTE-n is).

Réka arra törekszik, hogy előadásain megtalálja a közös hangot a mérnökhallgatókkal. Különös kihívást talál azokban a kérdésekben, amelyek a jog műszaki tudományoktól idegen jellegére világítanak rá: „a jogalkalmazói mérlegelés például különös jelenség a kézzel fogható, egzakt eredményekhez szokott mérnököknek”. A fiatal tanársegéd ambiciózus személyiségnek vallja magát, és élvezi, hogy mérnököket oktat. Jogászként először javarészt társadalom- és bölcsészettudományokat tanult, ám mindig közel állt hozzá a műszaki szakemberek rendszerszemlélete és strukturált gondolkodása. Ez lehetett az oka, hogy a jog után merész váltással új területet választott mintegy második hivatásául: a logikát, amely a matematika és a filozófiai tudományok határán áll.

Legújabb kutatásaiban a mesterséges intelligencia és a jog összefüggéseit elemzi, együttműködésben a BME GTK Szociológia és Kommunikáció Tanszékkel. Kutatótársaival – Hamp Gáborral és Szakadát Istvánnal, a Szociológia és Kommunikáció Tanszék docenseivel – egy olyan gépi (automatizált) rendszer lehetőségeit vizsgálja, amelyben a számítógép emberi segítség nélkül elemez jogszabályszövegeket. Egy olyan rendszer megalkotásán dolgoznak, amely a jogszabályi felsorolásokat vagy a szabályozásokban kifejtett belső definíciók értelmezését is lehetővé teszi. E rendszerrel a több mint 6600 hatályos hazai jogszabály logikai összefüggései egy nap remélhetőleg elemezhetők lesznek számítógéppel, emberi beavatkozás nélkül.

„A jognak nem lenne szabad felülemelkednie a logikán” – fogalmazott. „Úgy vélem, hogy társadalmilag elvárható, hogy egymással összhangban lévő és ellentmondásmentes jogszabályok szerint éljünk. Egy szabályozás nem határozhat meg egy cselekvést egyszerre tilosnak és megengedettnek. A magyar jogban léteznek ellentmondó szövegezésű passzusok, annak ellenére, hogy a hazai jogszabályok strukturáltsága, szövegezése nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően egységes” – fejtette ki Markovich Réka, aki nagy reményeket fűz ahhoz, hogy a jövőben számítógépes szöveg-feldolgozási eszközökkel világítson rá a jogszabályokban rejlő logikai ellentmondásokra.

A fiatal műegyetemi oktató élvezi a tudományos munkát és közeget. A Reklámszövetség főtitkáraként számos piaci lehetőség várta, ám ő mégis az oktatói-kutatói életpályát választotta. Úgy érzi, hogy a jog mellé párosított logikával végre célba ért. „Az aktív és szerteágazó szakmai lét éltet. Egész életemben legalább 3 dolgot csináltam egyszerre, mindent teljes erőbedobással. A műszaki és a humán tudományok kutatójaként és oktatójaként is így teszek, ettől érzem teljesnek a szakmai pályámat.”

TZS - TJ