Korszakalkotó mentorprogramot indít a BME VIK a bostoni MIT modellje alapján kezdő üzletemberek és startupok számára. Minden kar vállalkozó kedvű hallgatóit és kutatóit várják. 

„Felállítani és működtetni egy új ötlet megvalósítására létrehozott vállalkozást sok munka, és nem olyan biztonságot nyújtó állás, mint egy multinak vagy az államnak dolgozni. Sok stresszel jár, de megléphető és megéri, igaz, kitartást, elszántságot és időt igényel. Cserébe azonban a legizgalmasabb munkák egyikét végezheti, aki ilyen fába vágja a fejszéjét. Az MIT-nak (Massachusetts Institute of Technology – a szerk.) 50 évébe tellett, hogy vállalkozásbarát egyetemmé váljon, tehát legyenek türelmesek” – kérte Lou Goldish, az MIT VMS (Venture Mentoring Service) programigazgatója, amikor bemutatta az MIT mentorszolgáltatását, amelynek modellje januártól a BME-n is elérhető lesz. A világhírű bostoni egyetem képviselője és csapata a modell felállításában, beindításában és menedzselésében is segít.  A vállalkozói környezet támogatása pedig nemcsak az egyetem érdeke, de felbecsülhetetlen értékké válhat az egész magyar gazdaság számára.

A BME lesz az ötödik egyetem Európában, ahol erre a részletesen kidolgozott módszertanra alapozva fogják szaktudással segíteni az egyetem hallgatói, oktatói és végzettjei által alapított vállalkozásokat. A program hazai adaptációja lehetővé teszi, hogy a BME-hez köthető vállalkozások egy nemzetközi hálózatba is bekapcsolódjanak.

„Tapasztaltakat kérünk fel a most indulók, vagy akár még létrehozandó vállalkozások, startupok és a kezdeti nehézségekkel küszködők segítésére. Abban hiszünk, hogy egy startup nagyobb eséllyel válik sikeressé, hogy ha az ötletgazda hozzájut egy csoport tapasztalt és már bizonyított vállalkozó tanácsaihoz. Mentoraink különböző területeken lettek sikeres üzletemberek, és most átadják tudásukat. Nem is szükséges, hogy műszakiak legyenek. A mi mentoraink között van fogyasztási cikkeket gyártó, divatcéget vezető, és újságíró szakember, sőt művész és társadalomtudós is” – fűzte hozzá Lou Goldish, aki egy piackutató cégnél kezdte a pályafutását, majd egy vezetői tanácsadó cégnél lett sikeres. „Magyarország gazdasági jövőjének része lesz az, akinek a vállalkozása vagy ötlete beválik. A tömegtermelés jó része már nem a fejlett országokban zajlik, ugyanakkor a gazdaságnak növekedésre van szüksége, és a startupok a növekedés fenntartásához járulhatnak hozzá” – folytatta.

Az MIT szakemberének meggyőződése, hogy az üzleti szemlélet nem lehet idegen egy korszerű egyetemtől. „Kedves Oktatók, ezek a startupok az Önök számára kiváló esettanulmányok is egyben. Közöljék a hallgatóikkal, hogy van mentorszolgáltatás az egyetemen, amire számíthatnak, ha egy jó ötlettel állnak elő, és üzleti sikert akarnak belőle csinálni. Értsék meg, hogy sokkal több kutatásnak lehet üzleti jellegű folytatása, mint azt gondolnák. Ne várjanak a nagyvállalatokra, hogy ipari hasznosítást nyerjen egy jó ötlet vagy eredmény. Az ipari laborok egy része megszűnt, de sok remek ötlet amúgy is éretlen egy óriásvállalat gyáraiba. Ki más vihetné őket tovább, mint azok a kutatók és a hallgatók, akik dolgoztak rajta? Ha pedig egy technológiai eredmény használata megkezdődik, az egyetem jogdíjat kap utána. Bátorítsák tehát a post doc és a PhD-s hallgatókat, hogy vágjanak bele eredményeik gyakorlati hasznosításába, ne csak a kutatói pályában gondolkodjanak!” – fordult az érintettekhez.

Kiket mentorálnak az MIT modell alapján működő mentor rendszerek keretében immár számos országban? Mint hallottuk, elsősorban magukat a kisvállalkozókat. Oktatják őket, hogy jobb vállalkozókká legyenek, hiszen sohasem tudható előre, hogy melyik ötletből lesz valódi áttörés. „Mi az MIT-n mindenkit beveszünk az mentorprogramba, aki megkeres bennünket, kivéve, ha a fizika vagy az Egyesült Államok törvényeit sértő ötlettel jön. A vállalkozókat mindig csapatosan mentoráljuk, így nem egyetlen mentor véleményét hallják. Hihetetlen élmény 3-4 okos kezdő és 3-4 tapasztalt mentor konzultációja.”

A leendő mentoroknak pedig azt tanácsolta, hogy öntsenek lelket mentoráltjaikba, ha szükséges, és biztassák őket az újrakezdésre. „Ne hagyják, hogy egy sikertelen kísérlet kedvét szegje a vállalkozói hajlamúaknak. Teljesen normális félni a kudarctól, de felhagyni egy ötlet megvalósításával távolról sem jelent kudarcot. A vállalkozói készség a nem sikeres vállalkozásokban is fejlődhet, és az érintettek később egy jobb ötlettel állhatnak elő. Az MIT-hoz forduló vállalkozások mintegy felének ötletéből végül nem lesz üzlet.”
„Olyanok ezek a kezdő vállalkozók, mint a gyerekeink. Amikor kicsik és tapasztalatlanok, nagyon rászorulnak a tanácsainkra. Később, ha beindul az üzletük, eltávolodnak, sokszor már nem fogadják meg a tanácsainkat. Később pedig rájönnek, hogy nem is mondtunk akkora botorságot, és megint hozzánk fordulnak.”

Lou Goldish figyelmeztetett, hogy a mentorálás nem helyettesíti az egyetem szolgáltatásait, hanem kiegészíti a már meglévőket. „A mentorok dolga nagyon is gyakorlatias, egyik találkozótól a másikig kell elvinni a vállalkozót, ráébresztve őt a teendőkre. És csak azokkal tudunk dolgozni, akik üzletet akarnak csinálni, akik ki akarnak lépni az akadémiai környezetből, van egy jó ötletük, és verbuváltak hozzá olyanokat, akik szakmailag alkalmasak annak valóra váltására. De a vállalkozás maga az ő üzletük, az ő erőforrásaikból, az ő csapatukkal. És csak addig mentoráljuk őket, amíg igényt tartanak ránk, de akár hosszú éveken át is. Közben időnként eltűnnek, majd visszatérhetnek újra, amikor gondjuk támad a vállalkozásukkal. Időről időre van példa arra is, hogy ’eltanácsolunk’ jelentkezőt. Ha nincsenek partnerei vagy egy adott ötletet még csak papíron modelleztek, akkor a kivitelezést még érlelni kell, mielőtt mi segíteni tudunk.”

MIT VMS programigazgatójának meggyőződése, hogy modelljük „boldoggá teszi a mentorokat”, képzettebbé és anyagiakban is gazdagabbá a szolgáltatásra jelentkező vállalkozókat. „Sohasem osztunk témákat és vállalkozókat a mentoroknak. Önkéntes alapon állnak fel a csapatok, időnként meglepő összetételben. Előfordult, hogy egy sikeres bankvezető olyan fiatalok segítésére jelentkezett, akik sporteszközt akartak gyártani egy sportágban, amit ő fiatal korában űzött, így mindent tudott róla, és hatékonyan tudta a vállalkozókat mentorálni. A mentorok palettája nagyon széles és színes, mint ahogy a kezdő vállalkozóké is az, akik közül egyáltalán nem biztos, hogy mindenki az alapszakmájában vállalkozik, mint azt a tapasztalataink is mutatják.”

Alapszabály, hogy a mentor nem vállalhat munkát abban a vállalkozásban, amelyet mentorál. Ha ilyen szándéka van, akkor a konkrét mentori munkáját először át kell adnia. „Nem tanácsadók, befektetők vagy fizetett coach-ok vagyunk, hanem önkéntesek, akik a személyes tapasztalataikat adják át. Ez a körülmény megnyugtatja a mentoráltakat, hiszen így valóban független útmutatást kapnak, nincsenek rejtett szándékok. A kezdők pedig szintén aláírnak egy dokumentumot, hogy nem tanácsadó céget béreltek fel, így például nem jár semmilyen kártérítés a kapott (és vélten vagy valósan) sikertelen tanácsok megfogadása okán.”

„Máris van egy 20 fős csapatunk magyar vezetőkből, a legkülönbözőbb területekről, nagyvállalati vezérigazgató, cégtulajdonos is van közöttük” – jelentette be Bacsa László, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karon működő Műegyetemi Technológia és Tudástranszfer Iroda igazgatója. Két vállalkozás már be is mutatkozott nekik, nagyon érdekes visszajelzéseket kaptak. „Kicsiben kezdjük, és törekszünk a közép-európai hagyományok figyelembe vételére.” Beszélgetésünkből kiderült, hogy az immár 10 országban értékesített Hand-in-Scan projekt csapatára akár mentorként is számítanak előbb-utóbb.

„Az MIT VMS rendszer bevezetése egy komplex egyetemfejlesztési program része, amelynek célja, hogy alkalmazott tudományos eredményeink minél gyorsabb felhasználását segítse a versenyszférában. Ez az összes karunk, és egyidejűleg a gazdaság érdekeit is szolgálja. Az alkalmazott informatika pedig mára már gazdaság minden területének, így a szolgáltatások és a szociális hálózatok működtetésének is fontos tényezője. Ennek tudományos háttere, a „mérnöki” informatika a BME VIK egyik fő oktatási és tudományos területe. Ezért indítjuk a VMS programot a kar szervezésében, ám minden kar kutatói, hallgatói, PhD-s hallgatói és posztdoktorai előtt nyitva állunk. A program hosszabb távon hozzájárulhat az egyetemi struktúra korszerűsítéséhez olyan területeken, amelyek a hagyományos egyetemi rendszereknek nem voltak részei” – osztotta meg a bme.hu kérdésére Vajta László, a BME VIK dékánja.

A modellátvétel lebonyolításának feladatát a Technopolitan Zrt. nyerte el. „ A Technopolitan Zrt. a közbeszerzési pályázat keretében a know-how megvásárlásával, az adaptálással és az induló képzésekkel összefüggő feladatokat végezte el. A pontos egyetemi struktúrát még ki kell alakítani” – tette hozzá Korányi László, a Technopolitan Zrt. vezérigazgatója.

A BME a későbbiekben további mentorok csatlakozását várja a BME VMS (Vállalkozás Mentorálási Szolgálat) néven futó rendszerhez (információ: pro2@mail.bme.hu).

-TJ-

Fotó: Philip János