Számos tudományos díjjal tüntették ki a BME GPK gépészmérnök hallgatóját, aki a Mátrai Erőmű mellett épült naperőmű létrejöttéhez is hozzájárult kutatásaival.

„Élvezem, hogy a kutatásaimban magamnak kell megtalálnom a válaszokat a tudomány talányaira” – fogalmazta meg a tudományos elismerésekkel, legutóbb József Nádor díjjal kitüntetett, idén végzős gépészmérnök hallgató. Mayer Martin örömét leli abban, hogy már diákként újat alkothat, és fiatal kutatóként olyan szakmai kiválóságokkal találkozhat, akiktől sokat tanul nemrégiben kezdett tudományos karrierútján. Úgy véli, hogy ifjú tudósként olyan kivételes témákat ismerhet meg és olyan szakmai konferenciákon vehet részt, amelyek életre szóló és meghatározó élmények.

Mayer Martin több éve kutatja a megújuló energiaforrásokban, kiemelten a napenergiában rejlő lehetőségeket. „Aktuális és fontos terület az alternatív energia-előállítás minél szélesebb körű hasznosítása, amelynek helye és létjogosultsága van az energetikai kutatásokban” – indokolta témaválasztását a műegyetemi mérnökhallgató. Első tudományos dolgozatát még alapszakos hallgatóként készítette: díjnyertes tudományos diákköri (TDK) pályaművében a napelemek modellezésével és termelés-előrejelzésével foglalkozott. E témában később tovább mélyítette ismereteit, és 2014-ben már a Rankine-körfolyamatot elemezte, amely az alacsony, azaz, a kis hőmérsékletű hőforrások kihasználására szolgál, ilyen például az ipari hulladékhő, a geotermikus energia és bizonyos esetekbe a napenergia is. E mellett hallgatótársaival közösen a geotermikus hő felhasználásának és villamos energiává alakításának innovatív módját is vizsgálták. „A megújuló energiaforrások sokoldalú hasznosítása népszerű kutatási téma, többek között a Gépészmérnöki Kar energetika szakán is, amelyben még sok a tudósok előtt álló megválaszolatlan kérdés” – hívta fel a figyelmet Mayer Martin.

Hozzátette, hogy a megoldások keresése régóta foglalkoztatja a szakembereket: „a vízenergiát kedvező tulajdonságai és alacsony költségei miatt több mint száz éve, a villamosenergia-ellátás kezdeti időszaka óta nagy arányban hasznosítják, más megújuló energiaforrások esetén azonban nehezebb a helyzet”. Úgy véli, hogy a szélenergia is számos lehetőséget rejt: „Magyarországon már kiépítették a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR Zrt.) által előírt maximális összteljesítményű szélerőművet, nem a vállalkozói kedv hiánya szab határt a további beruházásoknak”. A legnagyobb nehézséget az ingadozó termelés kiegyenlítése jelenti, amelyre innovatív megoldások kidolgozása fontos kutatási téma. Mayer Martin szerint a napelemek telepítése belátható időn belül csak állami, pályázati támogatással együtt térül meg a háztartásokban, e miatt még várat magára e lehetőségek nagyobb kiaknázása Magyarországon. Mintapéldaként említette Németországot, ahol önálló iparág jött létre a napelemes rendszerek kiépítésére: „bár a mi térségünkben több a napsütéses órák száma és kedvezőbb a napsugarak beesési szöge, a német állam mégis nagyobb mértékben támogatta e megújuló energiaforrások kihasználását. Ennek oka, hogy Németországban rendelkezésre állt a kutatói kapacitás és a gyártás lehetőségei, az állami támogatás így nemzetgazdasági szinten mégis pozitív mérleget eredményezett”. Az éghajlatból és a domborzati viszonyokból adódó hátrányok ellenére a fiatal energetikai mérnök szerint megújuló energiaforrásokat használó technológiák legtöbbje alkalmazható a Kárpát-medencében, ám „a villamosenergia-igények fedezésére meg kell találni az egyensúlyt a különféle energiatermelési módok között”.

Mayer Martin legújabb kutatásaiban a naphőerőműveket vizsgálja, és ehhez spanyol létesítményeket is tanulmányozott. Ritka és egyedülálló kutatási témát választott, amelyre kevés példa van a Műegyetemen. „A naphőerőművekben tükrök segítségével fókuszálják a napsugarakat – például parabola profilú tükrök középvonalában található csőre vagy az erőmű közepén található oszlop tetejére, akár több száz méter távolságból, így kis veszteséggel tudnak magas hőmérsékletű hőt előállítani. Az így létrejött hőből villamos energiát termelnek a létesítményben” – ecsetelte. A napelemek és a naphőerőművek összehasonlításával e két energia-előállítási módszer előnyeit, hátrányait, a megtérülést és az éghajlati adottság biztosította lehetőségeket elemzi.

Martin ebben a félévben készíti diplomatervét. Korábbi tudományos munkája folytatásaként a napenergiával megtermelt hő alternatív hasznosítási módjait kutatja. „Lehetséges megoldás az abszorpciós hűtés, amellyel a hőből hűtési energiát állíthatunk elő, melyre nyáron jelentős igény van. Délebbi területeken lehetőség nyílhat a hő felhasználásával a tengervíz sómentesítésére, amely öntözésre, azaz a szárazság okozta mezőgazdasági károk enyhítésére hozhat megoldást” – fejtette ki Mayer Martin.

A végzős energetikai mérnökhallgató fontos döntés előtt áll most: az utóbbi években átélt szakmai élményei nyomán komolyan fontolgatja, hogy elkötelezi magát a kutatói életpálya iránt. „A kreatív problémamegoldás, a tervezés és az alkotás motivál” – hangsúlyozta. „Akkor teljesedek ki, ha értéket teremthetek az emberiség és persze a magam számára is – ezért választottam a mérnöki pályát” – ecsetelte a fiatal hallgató, aki a doktori továbbképzésben vagy kutatómérnökként az iparban képzeli el a jövőjét. „Bármelyik utat választom, kitartok a céljaim mellett, és bízom abban, hogy a Műegyetemen tanultak, az itt szerzett tapasztalatok és élmények végigkísérnek.”

Mayer Martin abban a kivételes helyzetben van, hogy nagyon fiatalon ismerkedhetett meg a kutatásban rejlő lehetőségekkel, és kapcsolatba került az iparral is. „Nemrégiben a Visonta melletti Mátrai Erőmű szomszédságában épült egy 72480 napelemből álló 18,5 megawattos naperőmű, amelynek létrejöttéhez a kutatásaim is hozzájárultak. A tenderezési eljárás során az egyik kivitelezésre pályázó vállalat felkeresett, és pályamunkáját részben a számításaimra alapozva nyújtotta be. A cég végül megnyerte a kiírást, megépíthette a naperőművet, így betekinthettem a munkálatokba is.” Martin óriási lehetőségként tekint arra, hogy az iskolapadban tanultakat a gyakorlatban, ráadásul számos nézőpontból is megtapasztalhatta. Nem csoda, hogy Martin munkája egyben a hobbija is.

„Komolyan veszem az egyetemet, a tanulmányaimat, és örömömet lelem abban, amit csinálok, így a kutatási munka nem jelent számomra terhet” – fejtette ki. Bár a tudományos munka sok fáradsággal és lemondásokkal jár, még a legzsúfoltabb időszakokban is időt szakít másik hobbijára, a Műegyetemi Néptáncegyüttesre, amelynek tagjaként hetente kétszer vesz részt a háromórás néptáncpróbákon. Ezen túl érdekli az utazás és a fényképezés is.

Mayer Martin tudományos tevékenységét több alkalommal is díjazták. Legutóbb a legmagasabb pontszámot elért köztársasági ösztöndíjasoknak odaítélhető József Nádor-díjat kapta meg.

„Fiatal kutatóként óriási motivációt jelentenek az elismerések, bizonyítják, hogy jó úton járok, és érdemes e témával foglalkoznom. A kutatásaimmal nemcsak a tudományos világban bővíthetem az ismereteimet, a külföldi konferenciákon történő szereplés más kultúrák megismerésének lehetőségével is kecsegtet. Örülök, hogy a részese lehetek ezeknek az élményeknek.”

-TZS, TJ-

Fotó: Philip János, Takács Ildikó