Két műegyetemi szakkollégium hallgatói fogtak össze egy oktatási céllal készült, a távfűtés lényegét játékosan bemutató terepasztal megépítéséért.

A mechatronika, a gépészet, az energetika és az építészet területén jártas 8 műegyetemi hallgató a legmodernebb irodai technikákkal, többek között 3D nyomtatással építette meg a makettet, amely 150 db, összesen 15 kilogramm tömegű épületmodellből áll, és 32 nyomógomb illetve 150 LED fény segítségével teszi interaktívvá az élményt a makett megtekintőinek. A BME Gépész Szakkollégiuma és az Energetikai Szakkollégiuma mérnökhallgatói közel fél év leforgása és 1200 munkaóra alatt építették meg a D épület aulájában felavatott makett-építményt. A projekt célja, hogy érthetően szemléltesse a hazai távhőrendszer működését és előnyeit. A tervek szerint a makettet idővel a projekt megbízója, a FŐTÁV Zrt. Barázda utcai épületében helyezik el, és alkalmanként megtekinthető lesz általános és középiskolákban tartott rendezvényeken is, időszakosan.

A terepasztal műegyetemi leleplezésén részt vett Józsa János, a BME rektora, Czigány Tibor, a BME Gépészmérnöki Kar dékánja, Gróf Gyula, a BME GPK Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék tanszékvezetője, valamint Mitnyan György, a konstrukció ipari megbízója, a FŐTÁV Zrt. vezérigazgatója.

„A távhő új szakaszba lépett, és az okos jövőt hozza el a felhasználók számára.  Egyszerűsége és tisztasága miatt már nemcsak a lakótelepeken, hanem a közintézményekben, az üzleti szereplőknél, vagy a modern és a legszigorúbb környezetvédelmi minősítésekkel rendelkező irodaházak számára is folyamatos, kényelmes, kiszámítható, biztonságos, felhasználó- és környezetbarát megoldást jelent” – olvasható a FŐTÁV közleményében. A távhő mellett szól a szolgáltatás biztonsága, alacsony karbantartási, javítási, üzemeltetési költségei, és az egyéni igények kialakítására is alkalmas korszerű rendszer. Számos előnye van az egyedi fűtésrendszerekhez képest: kevesebb szénmonoxidot és széndioxidot bocsát a levegőbe a lakókörnyezet szennyezése nélkül.

A makett építését kezdeményező FŐTÁV Zrt. szerint ma Magyarországon 650.000 lakás távfűtéses, azaz, minden hatodik ember otthonában ez a megoldás biztosítja a téli időszakban a meleget. A FŐTÁV e nagy arány miatt is fontosnak tartja, hogy jobban megismertesse a távhőszolgáltatás lényegét, működését, környezetbarát tulajdonságait és társadalmi hasznosságát. A műegyetemisták segítségével elkészült makett e célt is szolgálja. A FŐTÁV Zrt. e mellett fontosnak tartja a szakemberek utánpótlását, számít a mérnökök következő generációjára, és e projekttel is szorosabbra szeretné fűzni együttműködését a BME-vel.

A távhőszolgáltatásban a meghatározó energiahordozó ma még a földgáz: jelenleg 80%-ban erre épül a távhőszolgáltatás. A cél, hogy ez a részarány 50%-a alá csökkenjen. A szén és az olaj aránya mára minimálisra csökkent, és a felhasznált energiahordozók több mint 15%-a megújuló energiaforrás, azaz biomassza, geotermikus és napenergia, valamint a hulladékégetésből származó energia. A hulladékhasznosításból termelt hő sokkal olcsóbb a földgázalapúnál, e megoldással csökkenhet az üvegházhatású széndioxid-kibocsátás is.

A makett megépítésében résztvevő műegyetemi hallgatók:
Dobai Attila, Ekés Dániel, Hegyesi Donát, Jámbor Gergő, Jurásek Janka, Kalló Péter, Kőrösi-Aradi Diána és Somorai Anna.

TZS - TJ

Fotó: Gépész Szakkollégium