Józsa János: „Az ipar gyakorlati elvárásai is beépülnek az oktatási tananyagba”

Oktatási és kutatási célú együttműködési megállapodást kötött a BME és a Magyar Közút Zrt., a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogató közreműködésével.

A Műegyetem ipari kapcsolatainak fontos pillérei az együttműködési megállapodások, amelyek nemcsak azt eredményezik, hogy a gyakorlat igényei beépülnek az oktatási tananyagba, hanem a kölcsönösség elve alapján az ipari cégek is megismerhetik tehetséges hallgatóinkat – hangsúlyozta a BME rektora. Józsa János szerint a műegyetemi tanszékek olyan fejlesztőegységek, amelyek erős elméleti tudással szolgálják az ipar és a köz céljait.

Példaként említette a közutak minőségének, illetve forgalomtechnikai kérdéseinek megoldásához biztosítható műegyetemi szakértelmet, amely többek között előzetes szimulációkkal, modellezésekkel segítheti e problémák megoldását. A BME vezetője ide sorolta az egyetem egyik kiemelt kutatási területét, a korszerű mérnöki módszerekkel történő katasztrófa-megelőzést is, amelynek egyik eleme a katasztrófavédelemhez szükséges minimális (közúti) mozgástér biztosítása. Az infrastruktúra kritikus állapotának meghatározására, illetve biztonságának megőrzésére irányuló kutatásokat az Európai Unió is támogatja – mutatott rá Józsa János.

A megállapodás az MSc és a PhD képzésre is kiterjedő vállalati ösztöndíjat, gyakorlati képzési lehetőséget, szakmai konzultációt, diplomatervek kiírását és külső konzultálását, valamint közös TDK-dolgozatok, kutatások és K+F pályázatok keretében történő kutatási tevékenységet biztosít az egyetem és a cég között elsősorban, de nem kizárólagosan az építőmérnöki területen. A BME pedig szakértői tevékenységgel segíti a Magyar Közút munkáját, valamint szakirányú továbbképzési programja keretében részt vesz a vállalati szakember-képzésben is.

A BME kancellárja példaértékűnek minősítette az együttműködési megállapodást a pályafutásukat hosszú távon itthon tervező magyar mérnökök képzése szempontjából is. Barta-Eke Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy a 235 évvel ezelőtt megalakuló Műegyetem elődintézménye is éppen építőmérnöki képzéssel indult, és úgy vélekedett, hogy újabb 235 év múlva – bármilyen formában történjék is – szintén szükség lesz közlekedésre, építésre, illetve a kapcsolódó képzésekre.

„Új közutat építünk” – jelentette ki Tasó László. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta: a legjobb minőségű utak építéséhez a legjobb szakemberek szükségesek, ennek záloga pedig az együttműködés a képző intézményekkel, így a Műegyetemmel is. Tasó László úgy fogalmazott: „a nem látható, de a közlekedésben mindenki által minősíthető tevékenységet” új szemlélettel szeretnék megújítani, ahol a fenntartás és a karbantartás is hatékonyabb és tervezhetőbb. Ennek a megújuló közútfejlesztésnek része az a nemrég elfogadott életpályamodell is, amellyel a legjobb hallgatókat szeretnék e területre csábítani, majd megtartani (a BME Építőmérnöki Karának út- és vasútépítő mérnöki szakirányú mesterképzésén évente mintegy 30 hallgató diplomázik – a szerk.). 

„A közúthálózat és a felsőoktatás egy-egy zászlóshajója találkozásának” minősítette az együttműködési megállapodás aláírását Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. Nemes-Nagy Tibor hangsúlyozta, hogy a vállalat „bölcsője”, azaz, első munkahelye szeretne lenni azoknak a fiataloknak, akik a Műegyetemről megfelelő tudással kerülnek ki, de „a gőzölgő aszfalt illata még nem csapta meg őket. Jöjjenek, tárt karokkal várjuk őket, szakmai és tudományos munkájukhoz – akár ösztöndíjrendszer-segítségével is – megadjuk a segítséget” – üzente Nemes-Nagy Tibor a BME hallgatóinak.

-BK, TJ-

Fotó: Philip János