Önvezető járműveket is kipróbálhattak a résztvevők

A Műegyetem adott otthont az I. Commsignia-BME HIT Járműkommunikációs Technológiák Workshopnak, amely egyben a közös kutatócsoport alakuló ülése is volt.

„Az autonóm jármű és közlekedésügy egy sokhúrú hangszer, egy sajátos hárfa. Ma ennek nagyon fontos hangjai szólaltak meg” – fogalmazott Józsa János, a BME rektora. „A Műegyetem tevékenysége olyan széles tudományos spektrumot fog át, hogy ennek az összetett területnek szinte minden aspektusát – a közúti, a közlekedéstudományi, a jogi, de akár a társadalomtudományi területét is – kellő hozzáértéssel kutathatja” – tette hozzá.

„Elemi érdekünk, hogy Magyarországra települjenek a vezető járműgyártó cégek kutató- és gyártókapacitásai” – emelte ki a Commsignia – BME HIT (Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék) Járműkommunikáció Kutatócsoport első workshopját köszöntő beszédében Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára. Az önvezető járművek fejlődésének mérföldköveit áttekintve bizakodását fejezte ki, hogy e területen is olyan bővülés megy végbe, mint ami a hagyományos járművek gyártásánál volt tapasztalható az utóbbi években Magyarországon.

A hagyományteremtő céllal szervezett workshop egyben a Commsignia – BME HIT Járműkommunikáció Kutatócsoport hivatalos megalakulásának helyszíne is volt. Házigazdája Simon Vilmos docens, a BME HIT MediaNets laborvezetője volt.

A Commsignia Kft. dinamikusan fejlődő vállalat a járműkommunikáció területén. Évek alatt fejlődött kis mérnöki műhelyből az ipar meghatározó szereplőjévé, szorosan együttműködve a BME HIT-tel. A BME-n végzett alapítói az egyetemmel fenntartott jó kapcsolatok további ápolását és közös kutatásokat remélnek az együttműködés új alapokra helyezésével.
A járműkommunikációs technológiák nemcsak a kutatók és az ipari szereplők, hanem a kormányzati és önkormányzati szereplők összehangolt cselekvését is igénylik: a rendezvény vendégei között voltak ez utóbbiak képviselői is. A szakmai előadásokat követően V2X rendszerű – azaz a jármű-jármű és jármű-infrastruktúra közötti kommunikációt is megvalósító – autókat is kipróbálhattak az érdeklődők.

Vajta László, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja a piaci és tudományos várakozásokról ejtett szót. „Ahol áttörést várnak a szereplők, az a járművektől független intelligens szenzorhálózat és az egyes járművek közötti individuális kommunikáció területe. Nem véletlen, hogy az Európai Unió is hangsúlyos témaként kapcsolja össze az autonóm járművek és a Smart City témakörét” – fejtette ki.

Hoffmann Tamás, a XI. kerület polgármestere beszélt a BME és a kerület közötti hagyományosan jó kapcsolatról, amely a Smart City koncepciójával összefüggő konkrét projektekben is megvalósul. Szorgalmazta a kölcsönösen előnyös együttműködések folytatását a jövőben is.

Bokor László, a BME HIT munkatársa, a kutatócsoport vezetője előadásában a kooperatív járműkommunikáció alapjait mutatta be. A kutatócsoport a legkülönbözőbb kommunikációs algoritmusok és architektúrák fejlesztését tervezi. E fejlesztések legfontosabb céljai között a balesetek csökkentése szerepel: a technológiai újítások bevezetésével a 2011-2020 közötti 9 éves intervallumban 5 millió emberélet megmentése prognosztizálható. A közlekedési dugók az Egyesült Államokban évente 1700 dolláros kárt okoznak háztartásonként. A „zéró vízió”, azaz emberi hibalehetőségek minimálisra csökkentése, majd kizárása világszerte foglalkoztatja a fejlesztőket – hangzott el. „A járművek és a közlekedés szereplőinek együttműködése közös információs csatornákon a biztonságosabb és komfortosabb közlekedési cselekmények kulcsa” – hangsúlyozta a kutató, emlékeztetve arra, hogy a szabványosítás és a jogi környezet fejlődése miatt a tervek szerint néhány év múlva minden újonnan legyártott autónak a szabályoknak megfelelő kommunikációs felülettel kell rendelkeznie.

Takács András, a Commsignia Kft. kutatási-fejlesztési igazgatója a járműkommunikáció gyakorlati problémáit ismertette, Takács Árpád algoritmuskutató az AdasWorks Kft. képviseletében „Mesterséges intelligencia az önvezető autók világában” címmel tartott prezentációt. Janurik Lajos ügyvezető, az Újbuda Smart 11 Nonprofit Kft. képviseletében az Újbuda Intelligens Város Programot, Tomaschek Tamás Attila, a Magyar Közút Zrt. forgalomszabályozási csoportvezetője a hazai C-ITS alkalmazásokat mutatta be.

Az autonóm járművek területével kapcsolatos kutatások példaértékű együttműködése a RECAR Autonóm Járművek Kutató Központ megalakulása, amely a kutatók és az ipari szereplői tudás- és forráskoncentrációjának nagyszabású kísérlete. Az alapítók – oktatói-kutatói oldalról az MTA SZTAKI, a BME és az ELTE, az ipari szférából a Bosch és a Knorr-Bremse – olyan átfogó szervezetet állítottak fel, amelyben a partnerek – egyesítve kompetenciáikat – magasabb szintű kutatási eredményeket tudnak elérni.

A nemzetközi trendek hatására és a hazai járműipari fejlesztő cégek ösztönzésére a partnerek angol nyelvű oktatási programot is indítanak: a mesterképzés a BME-n az Autonomous Vehicle Control Engineering, az ELTE-n Computer Science for Autonomous Driving nevet viseli.

A szakterület jelentőségét jelzi, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium május 19-én a BME dísztermében „A jövő autói  – Vezetőnélküli autók fejlesztése Magyarországon” címmel rendez konferenciát, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök nyit meg, és amelyen Günther Oettinger, az Európai Unió digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztosa, valamint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is tart előadást.

HA - TJ

Fotó: Philip János