Korszerű oktatási trendek a Műegyetemen a jövő iparának szolgálatában

Látványos eredményekkel zárult a BME MOGI Tanszék internetes távmérést kidolgozó módszertani pályázata közel 50 millió forint értékű támogatásból. 

„A mérnöki fejlődéshez nagyon fontos, hogy a hallgatók a mérőrendszert legalább egyszer kézbe fogják, de amint ez megtörtént, a tényleges mérések nagy része már számítógép segítségével történik, így ebben a fázisban többé nem szükséges a fizikai közelség” – idézte fel a módszertani és tananyag-fejlesztési projekt alapkoncepcióját a BME GPK Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék vezetője. Korondi Péter elmondta: az online távmérés, azaz, az órarendi kötöttségektől függetlenül végezhető mérések igénye korábban felvetődött már a hallgatók oldaláról is. Hozzátette, a mérendő objektum mérete vagy az összetettsége is indokolhatja a távmérés szükségességét. „A tanszéken ilyen például egy fixen beépített robotmanipulátor-kar vagy egy gondosan összeállított mérési környezet, amelyet nem szeretnénk, ha valaki óvatlanul megbolygatna. Ilyen lehet egy elektromos motor is, amelynek közelében balesetveszélyes lehet téblábolni vagy a forgó alkatrészéhez nyúlni.”

Az internetről, otthoni környezetben végezhető laboratóriumi mérések módszertanának összeállításával többen férhetnek hozzá a mérések lehetőségéhez. A hallgatók egy gyakorlati óra keretében megismerkednek a konkrét mérési elrendezéssel, amelyen később több mint 25 órányi mérést hajtanak végre – akár otthonról. „Mindez jó ugródeszka hallgatóink számára a végzés utáni évekre, hiszen ezzel a módszerrel megbarátkozhatnak az internetes távfelügyelet, mérés és teljesítmény optimalizálása alapelemeivel és működésével” – vélekedett a tanszékvezető.

„A robotprogramozás sémája”

A megoldás igazodik napjaink fejlődéséhez is – utalt Korondi Péter az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platformra. A program az új technológiai korszakváltás időszakában jelentkező feladatokra reagál, hiszen az internet-gazdaság alapjaiban alakítja át a gyártási rendszereket. A MOGI Tanszék vezetője elmondta: egy ilyen, állandóan az internetre csatlakozó (felhőalapú) kiber-fizikai gyártási rendszerben az informatikai összetevők proaktívan beavatkoznak a fizikai rendszer működésébe a begyűjtött információk alapján. E gyártási rendszerek működésének optimalizálása a cél, így azok egyre hatékonyabban, jobban, olcsóbban működhetnek, és meghibásodások esetén se állnak le, tehát jól reagálnak még a nem várt eseményekre is. Távmérésben gyakorlatot szerzett hallgatóink ilyen megoldások fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez szereznek korszerű ismereteket – nyomatékosította Korondi Péter.

„A motor online szabályozása”

“Mechatronikai mérnökhallgatóink többsége magas szintű matematikai ismeretekkel rendelkező, ‘egész életüket a gép előtt töltő’ fiatalok. Számukra elemi erejű élményt ad, amikor rájönnek, hogy online eszközökkel nemcsak számíthatnak, de irányíthatnak is, azaz, valódi mérnöki feladatokat is megoldhatnak” – tette hozzá Korondi Péter.

Az online távmérés eszközeit a „Modern oktatási módszertan kidolgozása, közös fejlesztése az online mérések,  irányítás és távfelügyeleti rendszerek területén” című pályázatból fejlesztették ki (a módszertani program az  Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014 keretében készült el 2014 augusztusa és 2016 szeptembere között mintegy 162 ezer eurós támogatásból – szerk.). A megvalósításhoz kamerák beszerzése és egy ún. oktatás-támogató szoftverrendszer kidolgozására volt szükség, amely gondoskodik a hallgatók beléptetéséről interneten keresztül, tartalmazza a mérési útmutatókat, segíti a mérési jegyzőkönyv elkészítését, majd tárolja is azokat.

„A durva valóság ”

Immár több mint 15 féle online távmérés módszertanát dolgozták ki a BSc és az MSc mechatronikai mérnökképzésben. A világhálón keresztül történő távmérés a tananyagban kredites, önálló laboratóriumi tárggyá lépett elő (a MOGI Tanszék 2014-re 34 tananyagot fejlesztett ki e témakörben egy előző 200 millió forintos projekt keretén belül, ezt egészítik ki a most záruló pályázat eredményei – szerk.). A mérések fele energetikai jellegű: fénytechnikai, illetve épületek szabályozásával kapcsolatos (különböző hőmérséklet-szabályozási mérőkörök egy intelligens házban). A többi mechatronikai mérés robotikai, illetve elektromos motor forgásának szabályozása.

„A hallgatók szeretik, mert könnyedén találnak olyan időpontot (ami akár éjjelre vagy hétvégi napokra is eshet), amikor elvégezhetik a feladatokat. Ehhez ki sem kell mozdulniuk megszokott környezetükből, hiszen interneten keresztül bejelentkezhetnek, és egy meghatározott idő alatt végezhetnek a kiírt feladatokkal. Közreműködésükkel automatikusan jegyzőkönyv is készül. A laborban működő kamera képén keresztül figyelhetik az általuk programozott folyamat vagy tárgy (motor, robotkar) viselkedését, a mérőműszerek értékeit pedig digitalizált formában látják és tudják feldolgozni” – avatott be a részletekbe Korondi Péter.

A tanszékvezető összességében sikertörténetnek minősítette a tananyag-fejlesztést, amelynek egyfajta visszajelzése volt, hogy idén augusztus 20-án a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést vehette át többek között tananyagfejlesztő tevékenységéért (a laudációban említést nyertek még Korondi Péter telemanipuláció és az etorobotika területén elért, nemzetközileg is kiemelkedő kutatási eredményei, valamint tudományos iskolateremtő munkássága – szerk.).

„Ezt látom, ha otthonról mérem”

A programban a kezdetektől részt vett a magyar Energia Ügynökség Non-profit Kft. és a narviki Arctic University of Norway (bizonyos méréseket ezeknél a partnereknél állítottak össze). Idén nyáron a norvég partner meghívására egy nemzetközi tudományos konferencián, nagy érdeklődés mellett mutatták be az „immár továbbadásra, értékesítésre is megérett, kiforrott rendszert” – utalt Korondi Péter a tananyagfejlesztésük lehetséges jövőjére a nemzetközi oktatási térben.

A projekt honlapja

BK - TJ

Fotó: Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék