„A GTK maradjon az egyetem integráns és elidegeníthetetlen része”

Kialakította álláspontját a BME GTK körül kialakult helyzet elemzésére felkért Bizottság.

„A BME rektora által a Szenátus október 24-i ülésén bejelentett, majd felkért eseti független Bizottság teljesítette elsődleges feladatát: megvizsgálta és elemezte a GTK körül kialakult helyzetet, és részletes válaszokat fogalmazott meg a ’GTK helyzete’ című, októberben kelt vitairatra” – jelentette be Józsa János, a Műegyetem vezetője a bme.hu kérdésére. Józsa János közölte, hogy az intézmény – korábbi vállalásának és a Bizottság külön kifejezett kérésének megfelelően – el is juttatta a bizottsági jelentéssel összhangban lévő hivatalos állásfoglalását az Emberi Erőforrások Minisztériumának, azon belül Palkovics László oktatási államtitkárnak. A dokumentum indokokkal megtámogatott állásfoglalás amellett, hogy a GTK – hallgatóival együtt – maradjon az egyetem integráns és elidegeníthetetlen része. Az intézmény vezetése – a felkért eseti Bizottság meggyőződésével és szellemiségével azonosulva – deklarálta, hogy a GTK jövőjét kizárólag a Műegyetemen belül tudja elképzelni.

„A Bizottság a szűkre szabott időkorlátok között rendszeresen ülésezett és tényekre támaszkodva alakította ki javaslatait” – hangsúlyozta a BME rektora, hozzátéve, hogy a testület a helyzet BME-n belül megnyugtató, a hosszú távú működést biztosító rendezését tartotta szem előtt. A bizottsági jelentést megkapta a GTK vezetői köre, továbbá a kari hallgatói önkormányzat is. „Mindezek alapját képezik egy tervezett, szűkebb egyetemi és GTK delegáció közötti, a problémákat tisztázó megbeszélés-sorozatnak” – tette hozzá.

A rektor által felállított bizottság tagjainak sorába összességében az intézmény egészét lefedő tekintélyes műegyetemi személyiségek kaptak felkérést – az egyetem mind a 8 karát képviselethez juttatva. A Bizottság Pap László, volt rektorhelyettes, a VIK Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék professor emeritusa, a Mobil Innovációs Központ elnöke vezetésével végezte munkáját, tagjai többek között nemzetközileg is elismert, Széchenyi-díjas akadémikusok, korábbi rektorhelyettesek, tanszékvezető és intézetigazgató professzorok és Krisztián Dávid, a BME Hallgatói Önkormányzatának elnöke is.

A Bizottság részletes javaslataiból az „Összegzést” adjuk közre az alábbiakban szó szerint:

  • A Bizottság határozott álláspontja, hogy a GTK a BME-nek olyan értékes és szerves részét képezi, melynek elvesztése a BME minden egységének káros lenne. A GTK a BME, mint „Universitas” szerves részévé vált, mely a többi karral szimbiózisban él.
  • Akár néhány tanszék vagy egyes intézetek más egyetemhez való csatolása is megbontaná a BME-n folyó műszaki, gazdasági, természettudományi és humán képzések integritását, elképzelhetetlen helyzetbe hozná a közel 1000, a GTK-n tanuló műszaki menedzser hallgatót és a GTK mintegy 6000 hallgatóját (nappalit és levelezőt együttvéve), és a BME összes hallgatója és egysége számára is hátrányos lenne. Határozott véleményünk, hogy az átalakítás károsan érintené nem csak a BME-t, a hallgatókat, és a BME-n maradó egységeket, de azoknak az egységeknek jó részét is, amelyek az ELTE-re kerülnének.
  • Fontosnak tartjuk és javasoljuk, hogy a Műegyetem a Minisztérium és a nyilvánosság felé is nyilatkozzon arról, hogy számára fontos az, hogy a GTK az Egyetem integráns része maradjon. Ezért az Egyetem vezetése készítsen egy rövid, tömör deklarációt arról, hogy a GTK jövőjét csak a  Műegyetemen belül tudja elképzelni.
  • A GTK által felvetett problémákat nem látjuk olyan súlyosságúnak, melyek indokolnák egy kar kiválását. A felvetett problémákat a BME-n belül tisztázhatónak és megoldhatónak látjuk. Ezzel kapcsolatban szeretnénk megjegyezni, hogy a szóban forgó problémák döntő többsége nem annyira a múltra, mint a jövőre vonatkozik, azaz esetleges jövőbeni fejleményekkel kapcsolatos aggodalmakat fejez ki.

Józsa János felidézte, hogy a GTK dékánja a nyár eleje óta egyeztetéseket folytatott a GTK kiválásáról. „Az Egyetem vezetőinek tájékoztatása és felhatalmazása nélkül folyó tárgyalásokról csak szeptember végén voltak jelzések, és tartalmába csak a ’GTK helyzete – 2016. október’ írás engedett bepillantást. A Szenátus által 2016. október 24-én megismert dokumentum a GTK egy olyan 'beolvadásos kiválását' vázolja fel, lehetséges és reális célként vonzónak állítva be más felsőoktatási intézménybe kerülését, amivel 'a kar további kibontakozási és fejlődési pályát kapna'.” A BME vezetése elítélte az egyetem integritását veszélyeztető kezdeményezést, majd az azt követő feszültségkeltést és félretájékoztatást.

A rektor végül annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a GTK felvetéseiből számos tisztázható és tárgyalásos eszközökkel meg is oldható, ám az egyetem érdekével teljes mértékben ellentétesen cselekszenek azok, akik egy ilyen konfliktust továbbgerjesztenek és egy esetlegesen már előzőleg elhatározott kiválás utólagos, elsősorban érzelmi alapú alátámasztására használnak fel. „Ha volt is a múltban kiválásra és ebből következő átrendeződésre példa a hazai felsőoktatásban, azt tudomásunk szerint a folyamat elejétől fogva legfelső egyetemközi vezetői szinten tárgyalták, és végül közösen alakították ki.”

-TJ-