Ipari-felsőoktatási együttműködések csúcsintézménye jön létre a BME-n

Közel négymilliárd forintot nyert egy műegyetemi vezetésű konzorcium innovatív technológiák fejlesztésére és egy laboratóriumi hálózat létrehozására.

Zöld utat kapott és kiemelt támogatást nyert a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és ipari partnereinek konzorciuma az NKFIH FIEK pályázatán. A mintegy 3.959.244.693 Ft pályázati támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFIA) „Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ – Kutatási infrastruktúra fejlesztése” (FIEK_16) felhívása keretében hirdették meg. A konzorciumot a Műegyetem vezeti, tagjai a Siemens termelő, szolgáltató és kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyilvánosan Működő Rt., a Nokia Solutions and Networks Kft. és az MVM Magyar Villamos Művek Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a közösen benyújtott pályamű címe: „Integrált, intelligens technológiák - szinergiaprogram: Fókuszban az energetika és a gyógyszeripar Innovatív technológiák és szolgáltató központ (laboratórium-hálózat) létrehozása az IKT, energetika és gyógyszergyártás terén”).

A felhívásra több éve eredményes és stabil ipari-egyetemi partnerségre építő konzorciumok pályázhattak. A nyertesek a támogatást kutatás-fejlesztési kapcsolataik fejlesztésére fordíthatják, intézményesített együttműködési kereteket teremtve a hosszú távon működőképes és eredményközpontú innovációs aktivitásnak. A cél a valós piaci igényekre alapozott ipari fejlesztések kutatási bázisának biztosítása az adott szakterület kutatóintézményeivel összefogásban, valamint a hazai infrastruktúra fejlesztése ipari-felsőoktatási együttműködési szervezeti formában versenyképes termékek és szolgáltatások létrehozására.

A műegyetemi vezetésű program keretében egy nyílt hozzáférésű laboratóriumi infrastruktúra-hálózat kiépítése zajlik majd, amelyben a tudásalapú, innovatív és magas fokon digitalizált eljárásokkal kontrollált, így biztonságos, környezetkímélő, „okos” és energiahatékony technológiák kifejlesztését végzik.

Az együttműködés kezdetén az ún. Intelligens Környezetek és E-technológiák programra építve két modell-alprogram is indul a gyógyszeripar és az energetika területén, erősítendő a műegyetemi karok kutatócsoportjainak együttműködését, amely további, a karok közötti összefogásokat megvalósító alprogramokhoz is hozzájárulhat.

Mint ahogyan korábban megírtuk, a Műegyetemen már rendelkezésre áll az ún. IKT Platform, amely biztosítja, hogy egyesülhessenek az egyetem különböző szakterületeinek kompetenciái, gyorsan reagálva az ipari igényekre és kész ipari alkalmazásokat is felmutatva.

Charaf Hassan, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára a novemberben szervezett Műegyetemi Megoldások című konferencián hangsúlyozta: „A csapat, a közös munka hatásának ereje, a különböző szemléletű, hátterű, képességű szakemberek tapasztalatainak egymásra hatása az innováció előremozdítója. Ezért a BME egy egységként jó”.

A gyógyszeripar modell-alprogramban ún. „PAT-flow” technológia elemeinek kifejlesztése történik a PharmaTech Modell laboratóriumban szintetikus- és biogyógyszerek előállítása érdekében. Az energetika modell-alprogramban új, intelligens technológiai elemeket fejlesztenek ki támaszkodva a műegyetemi laboratóriumi hálózatra.

Az első értékelési fordulóban a rendelkezésre álló keretet három konzorcium között osztották ki, amelyeket mind egy-egy felsőoktatási intézmény vezet. A BME mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (pályázatuk címe: „Molekuláris biomarker kutatási és szolgáltatási központ kialakítása az ipari igények kiszolgálása érdekében”) és a Szent István Egyetem (pályázatuk címe: „AGIT Agrárinformatikai Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ létrehozása”) lettek még befutók.

A BME vezetésével létrejött konzorcium azonban majdnem annyi támogatást kapott, mint a másik két társulás együttesen.

TJ - TZS