Új MTA doktorokkal bővült a BME oktatói-kutatói gárdája

2016. december 21.

A Magyar Tudományos Akadémián negyvennégy kutató vette át oklevelét, köztük a BME GTK és a BME GPK egyetemi tanárai.

„Azoknak, akik ma itt vannak a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében, kétségtelenül ez a nap jelenti tudományos pályájuk eddigi csúcspontját. Nem ma jöttek rá egy őket régóta foglalkoztató probléma megoldására. Nem ma kaptak értesítést arról, hogy tanulmányukat elfogadta valamelyik neves külföldi folyóirat közlésre. Nem ma jelent meg a könyvesbolt kirakatában régóta várt monográfiájuk. De ma kapnak nyilvános és ünnepélyes elismerést a magyar tudományos közösségtől. A leghitelesebb megerősítését annak, hogy eddigi tevékenységük jelentős eredeti tudományos eredménnyel gyarapította közös tudáskincsünket. Ezzel pedig hozzájárultak a tudomány további fejlődéséhez” – köszöntötte az MTA új doktorait Szász Domokos alelnök.

Zalai Ernő akadémikus, az MTA Doktori Tanácsának elnöke hangsúlyozta, a cím nemcsak az előrelépés mérföldköve a tudományos életpályán, és megnyitja az akadémikussá válás lehetőségét, hanem jelentős anyagi elismerés is. Török Ádám főtitkár biztatta a doktori oklevelüket átvevőket, hogy vegyék ki a részüket az oktatásból és a tudományos utánpótlás neveléséből, valamint járuljanak hozzá az új tudományos eredmények megismertetéséhez minél szélesebb körben.

Az Akadémia Alapszabálya szerint az MTA doktora címet a doktori eljárás legfőbb döntéshozó testülete, az MTA Doktori Tanácsa annak ítélheti oda, aki tudományos fokozattal rendelkezik, az általa művelt tudományszakot a tudományos fokozat megszerzése óta is eredeti tudományos eredményekkel gazdagította, tudományszakának mértékadó hazai és nemzetközi tudományos körei előtt ismert és elismert, kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki, és egy doktori műben bemutatja, majd sikeresen megvédi legutóbbi tudományos eredményeinek egy kiemelt részét.

A pályázat benyújtásának alapvető feltétele, hogy a jelölt legalább öt éve rendelkezzen tudományos, PhD- vagy kandidátusi fokozattal. Az MTA doktora címre 1995 óta lehet pályázni (korábban a tudományos minősítési rendszerben „tudomány doktora” fokozatot használták), azóta mintegy 2330-an nyújtottak be pályázatot, és több mint 1700 kutató szerezte meg a címet.

Az MTA Doktori Tanácsa 2015. december és 2016. november között ítélte oda a címet az MTA doktori oklevelüket most átvevőknek. Velük együtt 2692-re emelkedett az e címmel, valamint a korábban használatos „tudomány doktora” fokozattal rendelkező kutatók száma az MTA-n.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2016 decemberében MTA doktora címet kapott oktatói:

Koltai Tamás, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézete Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszéke egyetemi tanára. Értekezése az industrial engineering, közelebbről a termeléstervezés és -ütemezés egyes kérdéseit tárgyalja új, egységes megközelítésben, az érzékenységvizsgálat szempontjából, és új tudományos eredményeket fogalmaz meg mind elméleti, mind gyakorlati szempontból. Az alkalmazott operációkutatás területén a modellek egyik fontos jellemzője, hogy bizonyos paraméterek, illetve feltételek módosulásakor változik az optimális megoldás is. Az értekezés kibővíti a lineáris programok érzékenységvizsgálatának fogalom- és eszközkészletét. Javaslatot ad rugalmas, alternatív gyártási útvonalakat megengedő gyártórendszerek kapacitásmodellezésére és érzékenységvizsgálatára. Az egyszerű gyártósor-kiegyenlítési modellek területén új, többszintű képzettségi korláttípusokat vezet be, és meghatározza a sor hatékonyságának és a gyártás mennyiségének kapcsolatát. Gyártási ütemterv esetén megadja az átfutási idő egyes műveleti idők szerinti gradiensének érvényességi tartományát. Végül egyetlen erőforrás optimális ütemezésére alkalmas robusztus szabályokat ad meg különféle esetekre, amikor a kritérium a készlettartás költségének minimalizálása. A fenti eredményeket a kutató rangos nemzetközi folyóiratokban publikálta, és egyes területeken a gyakorlatban is alkalmazta. Az eredmények lehetővé teszik a gyártórendszerek zavartűrő, robusztus működtetését, hatékonyabb szimulációját és az adott matematikai modellek alkalmazását termelésmenedzsment-szemléletű döntéstámogatásban.

Paál György egyetemi docens, a BME Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszékének vezetője matematikus-mérnök oklevelének megszerzése után különböző külföldi egyetemeken a sprayk tranziens mozgásával, a nem-newtoni folyadékok keveredésével és az orgonasípok aeroakusztikájával foglalkozott. 2002-től lett kutatási témája a kívülről gerjesztett pulzáló áramlások. Az öngerjesztett áramlások és az aneurizmák hemodinamikájának kérdéseit egységes szemléletmód alkalmazásával új megvilágításba helyezte.
Doktori értekezésében fizikai kísérletekkel igazolt numerikus szimulációkkal tárta fel az élhang eddig ismeretlen jelenségeit és összefüggéseit, amelyekkel pontosítható a fúvókák tervezése. Numerikusan, valamint saját fejlesztésű mérési módszerekkel elemezte az üreghangok viselkedésének speciális kérdéseit, verifikált számítási módszerével leírható és modellezhető a síkfelületbe vágott mélyedések fölötti áramlások rezgései által okozott törések kialakulása. Hemodinamikai kutatásaival elemezte a hasi és az agyi aneurizmákban (érkitüremkedésekben) történő áramlást és a különböző sztentek behelyezése után bekövetkező áramlástani változásokat. Tudományos eredményei elősegítik az aneurizmákban létrejövő áramlások fiziológiájának megértését, az egyénre szabott kezelési módszerek numerikus szimulációját.