Technológiai szakemberek és az üzleti világ képviselőinek párbeszéde

Második alkalommal találkoztak a közgazdászok és a műszaki tudományok művelői a BME GTK Business & Technology 2.0 konferenciáján.

„A kar egyik küldetése, hogy a technológia és az üzleti világ közötti kommunikációt, párbeszédet segítse” – nyomatékosította köszöntőjében Margitay Tihamér egyetemi tanár, megbízott dékán, emlékeztetve arra, hogy éppen a konferenciának helyet adó Q épület B szárnyában található az egyik legnagyobb magyarországi informatikai tudásközpont, amely a gazdasági-üzleti képzést is szolgálja. A dékán örömét és büszkeségét fejezte ki, hogy a hallgatói kezdeményezésre szerveződött konferenciát olyan diákok munkája tette lehetővé, akik a kutatások és a fejlesztések, valamint az üzleti élet legfontosabb kérdéseiről szeretnének többet tudni, illetve tudásukat vitákon, vélemények ütköztetésével gyarapítani.

„A jövőt nem lehet előre megjósolni, de jövőnket fel lehet találni” - idézte Gábor Dénes szavait Hegedűs Éva, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára, a második alkalommal megrendezett Business & Technology 2.0 konferencia megnyitóján. Annak a véleményének adott hangot, hogy folyamatosan rövidülnek a robbanásszerű társadalmi változásokat okozó technológiai fejlődési ciklusok. A műszaki fejlesztések – például az internet megjelenése – felgyorsították a termelői és a szolgáltatói szférát, valamint a bankszektort. Úgy vélte, hogy a kvantumszámítógép küszöbön álló megjelentésével újabb forradalom várható, és a jövőért felelős gondolkodást segíti, ha a több mint száz éves társaság folyamatos impulzusokat kap a mindenkori huszonéves generációtól.

A Magyar Közgazdasági Társaság Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen Működő Ifjúsági szervezete (MKT BME) immár másodízben szervezte meg a tavaly nagy sikert aratott szakmai rendezvényt, és a két társelnök, Bökény Gergely és Trofimenko Vitalij nyitotta meg. A moderátor Juhász Katalin, az MKT BME alapító tagja volt.
A konferencia három napján ezúttal is számos témát jártak körül a résztvevők a gyártástámogatástól a pénzügyi kockázatok modellezéséig, a 3D nyomtatástól a működőtőke áramlásáig.

„Olyan eszmerendszerben nőttünk fel, amely szerint gazdasági növekedés nélkül eljön a világvége” – szólította meg hallgatóit a konferencián Jaksity György közgazdász, a Concorde értékpapír Zrt. alapítója. „Fenntartható fejlődés – Növekedés, jólét és boldogság kérdései a 21. században” címmel tartott nyitóelőadásában nem pusztán a szűkebb gazdasági-üzleti szempontokat figyelembe véve vizsgálta az üzleti világ és a technológia, valamint a társadalmi fenntarthatóság aktuális kérdéseit.  Távol-keleti tapasztalataira utalva osztotta meg nézeteit hallgatóságával: „a több egyenlő a felesleggel”– idézte a buddhista gondolkodó, Lin-csi apát gondolatát.

A közgazdász a technológiai fejlődésről szólva a digitális világ nagy vállalati sikereinek ellentmondásos hatásaira hívta fel a figyelmet. „Egyre kevésbé van szükségük emberi munkaerőre az újonnan alakult cégeknek. A digitális világ vállalatai tízed annyi embert alkalmaznak egy dollárnyi bevételért, mint a hagyományos gazdasági szereplők” – idézte gondolatébresztőként az amerikai Douglas Rushkoff egyik fontos felismerését. A gyökeres változást jellemzi a tengerentúli szerző sikerkönyvének másik – sokak által provokatívnak minősített – gondolata, miszerint a közösségi portálok felhasználói egyben a cég termékei is.

Úgy vélte, hogy a gazdasági világválság kezelésének eredményeképpen ugyan jelentősen nőttek a vállalati profitok és a részvényárak, ám óriási a távolság a vállalatok vagy a vállalati részvények tulajdonosainak jövedelme és az átlagember jövedelme között. Hasonló szakadék tátong előbbiek illetve a bérből és fizetésből élők életszínvonala, vagy a házuk értéke között. Hozzátette, hogy a társadalom szűk része nagyon jól él, de az átlagos reáljövedelem stagnál, ami halmozódó társadalmi feszültségekhez vezet. Ráadásul egyes felmérések szerint a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése visszaveti a gazdasági növekedést is.

Jaksity György szerint a megoldás nem elsősorban gazdasági természetű, hanem a társadalom egészének értékein múlik. Oktatás, egészség, esélyegyenlőség, társadalmi kohézió, szabadság, a közintézményekbe vetett bizalom, a környezettel megteremtett összhang – mind-mind olyan értékek, amelyekre az északi vagy a távol-keleti, a gazdaságilag is sikeres országok közösségei épülnek. A szakember – olyan nyugati filozófusok boldogság-definíciói mellett, mint Arisztotelész vagy Thomas Jefferson – idézte a tibeti buddhista királyság, Bhután alkotmányát, amely néhány évvel ezelőtt bevezette a „bruttó nemzeti boldogság” fogalmát. Az előadó a közelmúlt reményt keltő eseményei közé sorolta Ferenc pápa „Laudato si” nevet viselő enciklikáját, amelyben az egyházfő rámutatott: a politika minden egyes emberre tartozik, és mindenki felelős a Földért. Hasonló jelentőséget tulajdonított az ENSZ „Fenntartható fejlődési célok” programja elfogadásának.

„Közös ügyünk, hogy olyan növekedést és környezeti fenntarthatóságot teremtsünk, amelyet egyénként is jólétnek és boldogságnak érzünk” – fogalmazta meg Jaksity György a Business & Technology 2.0 nyitóelőadójaként.

HA - TJ

Fotó: Philip János