A gyakorlatban hasznosítható tudás és a minőségi diploma a legfontosabb műegyetemi értékek a végzős hallgatók számára, akik most az intézmény Állásbörzéjén keresik a megfelelő munkahelyet.

„A műegyetemi oktatás- és szolgáltatásfejlesztéshez elengedhetetlen információkat osztanak meg velünk a Műegyetemre újonnan belépő elsőéves hallgatók, továbbá az abszolutóriumot szerzett alap- és mesterképzéses alumni diákjaink” – ismertették a Diplomás Pályakövetés Rendszeréről (BME DPR) Menyhárt Emese, a Hallgatói Szolgáltatási Igazgatóság (HSZI) Hallgatói Tanácsadási Osztályának pszichológusa, valamint kollégája Bogyó Krisztina, hallgatói munkaerő-közvetítéssel és karrierépítéssel foglalkozó tanácsadó. Az intézményi szervezet minden évben felmérést végez valamennyi karon és szakon az akkor frissen beiratkozott diákok, továbbá három különböző, a BME-n a közelmúltban abszolutóriumot és diplomát szerzett egykori tanulók (legutóbb a 2011-ben, 2013-ban és 2015-ben végzettek – szerk.) körében.

A HSZI munkatársai a gólyáknak feltett kérdéssorban egyebek mellett arra voltak kíváncsiak, miért jelentkeztek a Műegyetemre. „A legtöbben az értékes, színvonalas és jól hasznosítható diploma, a leendő szakmájuk iránti érdeklődés, illetve a gyakorlatias hivatás elsajátítása miatt döntöttek az intézmény, és főként a mérnöki szakma mellett” – összegezte a diákok motivációit Menyhárt Emese. Hozzátette, a fiatalok pályaválasztási indokai között kis hangsúllyal szerepelt a rokonok, tanárok és barátok javaslatainak figyelembevétele, de az is mindössze néhány tanulót ösztönzött, hogy pl. kizárólag a BME indította el az általuk hűen áhított képzést.

„Az alapképzésre beiratkozók hisznek abban, hogy a Műegyetemen korszerű, nem csupán az elméletben hasznosítható ismeretekre tehetnek szert, a tudást pedig kiváló oktatói gárda adja át számukra. Úgy vélik, részesei lehetnek egy összetartó és éveken át meghatározó diákközösségnek, amelyben a kialakított személyes kapcsolatok a felsőoktatásban töltött időszak után is fennmaradnak” – részletezték a Műegyetem mellett szóló további érveket. Hasonlóan vélekednek a mesterképzésben részt vevő hallgatók is. „Az interjúalanyoktól megtudtuk, hogy a tanulók szívesen sajátítanak el különféle oktatási módszereket; a külföldi ösztöndíjra pályázók egy részét például e lehetőség motiválja a felvételi jelentkezésük benyújtásakor” – hívták fel a figyelmet a HSZI munkatársai. Elmondták még: valamelyest változik a fiatalok véleménye a munkaerőpiacra lépés után: többségük úgy gondolja, hogy az elméleti egyetemi oktatás mellett még nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a gyakorlati ismeretek megszerzésére. A felmérések szerint e tekintetben jelentős javulás következett be az utóbbi néhány esztendőben: „a kötelező szakmai gyakorlatokon, az iparból egyre nagyobb számban érkező vendégelőadók óráin, illetve a tanulmányok mellett vállalt munka okán egyre nagyobb tudás és rutin birtokába kerülnek a hallgatók”.

„Pár éve változás történt az ifjúság hozzáállásában: átalakult az Y-generációs egyetemisták és az őket foglalkoztató munkáltatók elvárása is” – tudtuk meg a szakemberektől. A fiatalokat manapság a gyors haladás és tudásmegszerzés motiválja, ambiciózusak, többségük már a felsőfokú tanulmányai mellett dolgozik: „sokan vállalnak rész- vagy teljes munkaidős pozíciót az utolsó szemeszterekben” – fűzték hozzá a bme.hu-nak nyilatkozó Bogyó Krisztina és Menyhárt Emese, alátámasztva mindezt azzal, hogy 2015-ben a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán (GTK) abszolutóriumot szerzettek 63,3 százaléka dolgozott teljes munkaidőben már a záróvizsga megszerzésekor. Hangsúlyozták, „ezek a fiatalok nem tartják magukat pályakezdőnek. Miután lediplomáztak, munkatapasztalattal a birtokukban vágnak neki az álláskeresésnek, emiatt magasabb a bérigényük, többségük igyekszik középtávra tervezni, egyúttal bíznak a dinamikusabb karrierútban és a gyorsabb előrelépési lehetőségekben”.

A felmérések szerint az Y-generáció tagjai számára a munkahelyválasztásnál fontos, hogy konkrét projektekben vehessenek részt, meghallgassák a véleményüket és olyan felelősségteljes munkát végezzenek, amelyben alkothatnak. „A többség kezdetben nem tudja pontosan megfogalmazni, mivel is foglalkozna szívesen, ám kivétel nélkül biztos abban, hogy értéket szeretne teremteni a világban” – fejtették ki a pályakezdőkben megfogalmazódó célt a HSZI munkatársai. Elmondták: a fiatalok kerülik a monoton, unalmas feladatokat, ezzel szemben a kihívások, valamint önmaguk határainak feszegetése nagymértékben motiválja őket. Támogató-fejlesztő vezetőikre követendő példaként tekintenek, egyúttal vágynak az elismerésre és a visszajelzésre.

A Hallgatói Szolgáltatási Igazgatóság rendszeresen vizsgálja a munkáltatói oldal véleményét, elvárásait is. „A cégek nagy része a pályakezdőknél többek között a csapatmunkát, az együttműködési készséget, a jó kommunikációs képességet, a proaktivitást és a nyelvtudást preferálja” – derült ki a hallgatói felmérésekből. Ezek az adottságok különösen nagy jelentőséggel bírnak a multinacionális vállalatoknál, ahol az alkalmazottaknak egy csapat tagjaként, nemzetközi környezetben, különböző kultúrák és szakterületek találkozásánál kell helytállniuk. A tanácsadók azt tapasztalják, hogy az ipar szereplői nagyra értékelik a Műegyetemen megszerzett tudást és az ezt megtestesítő BME-s diplomát, ezért célirányosan keresik az intézményben végzett fiatal szakembereket. „Néhányuk már az alapképzés befejezése előtt vonzó ajánlatot ad a diákoknak, akiknek egy része szinte azonnal munkába áll, és később vagy – néhány esetben egyáltalán nem – folytatja tanulmányait mesterszakon” – fejtette ki a karokat intenzíven foglalkoztató kérdések egyikéről a két szakember.

A Hallgatói Szolgáltatási Igazgatóság elégedett a DPR-kérdőív kitöltési arányával. Általában a válaszadók 9-18 százalékától jött visszajelzés, miközben évente változik, hogy mely karon a legnagyobb a válaszadási hajlandóság: volt, ahol ez az arány megközelítette a 25 százalékot is. A nyilvánosan elérhető eredményeket a felmérés készítői minden alkalommal az egyetemi vezetés figyelmébe ajánlják, és örömmel veszik, ha néhány egyedi és saját kezdeményezésű programban is együttműködhetnek a karokkal. A múlt évben pl. az Építészmérnöki Kar (ÉPK) kereste fel a HSZI tanácsadóit egy tanulás-módszertani továbbképzés megszervezésére az elsőéves diákok számára. „Örömmel teszünk eleget ezeknek a felkéréseknek, és bízunk benne, hogy más szervezeti egység számára is hasznos információkkal szolgálhatunk a jövőben” – fogalmazott Menyhárt Emese és Bogyó Krisztina.

TSZ - GI

Fotó: Philip János