"Munkájukkal megalapozták az egyetem jó hírnevét"

Csaknem 1100 volt hallgató, köztük a BME központi épületét tervező egykori műegyetemi professzor dédunokája vette át jubileumi díszoklevelét idén.

5 rubin, 80 vas, 252 gyémánt, 740 arany – közel 1100 egykori hallgató jelent meg az egy héten át tartó ünnepségsorozaton a Műegyetemen, amelynek keretében karonként adták át részükre a 70, 65, 60 vagy 50 évvel ezelőtt szerzett okleveleik díszes másolatait. Az Alma Mater ezzel is elismeri értékes mérnöki teljesítményüket, tevékeny, alkotó munkájukat, amellyel hozzájárultak az egyes karok és az egyetem sikeréhez, nemzetközi elismertségéhez – olvasható a jubileumi diplomások tiszteletére kiadott évkönyvben.

„Itthon és világszerte érték a Műegyetemen szerzett diploma, amelyet életútjaik bizonyítanak” – köszöntötte a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) egykori hallgatóit Jakab László dékán, aki nyomatékosította: ahogyan a jubilálók eredményei, munkái lépten-nyomon fellelhetők az országban, úgy utódaik is sikeresek: a legnagyobb villamosmérnöki és informatikai képzőhely végzőseinek többsége ma már az egyetem alatt talál munkát.

„Nagy hagyományokkal rendelkező intézményben szerezték diplomájukat, és bár az egyetem és a kar neve, szervezete 236 év alatt többször változott, a cél ugyanaz maradt: a képzésben ötvözni a magas szintű elméleti megalapozottságot, továbbá a korszerű gyakorlati ismeretek oktatását” – köszöntötte az egybegyűlteket Dunai László, az Építőmérnöki Kar (ÉMK) dékánja.

Az ÉMK ünnepségén szintén méltató beszédet tartó Józsa János vízépítő mérnök, a BME rektora is „különleges érzésnek és nagy tisztességnek” nevezte, hogy számos egyetemi tanítómester, kolléga és „atyai jóbarát” ül közöttük.

„Önök bizonyították, hogy kiemelkedő képességű hallgatókból, magas színvonalú egyetemi képzés után lett kiváló mérnökökként, felfedező tudósként, vállalkozóként, egyszóval az emberi társadalom alkotó tagjaként járultak hozzá az elmúlt évek ipari, technológiai fejlődéséhez” – méltatta a megjelenteket Nagy József, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (VBK) dékánja. Ünnepi beszédében büszkén jelentette a kar egykori tanulóinak, hogy továbbra is sikeres az Alma Mater oktatómunkája, a VBK az ország legjobb képességű diákjait legnagyobb létszámban felvevő vegyészmérnöki és biomérnöki képzőhely.

„Életműveik a történelmi események sodrában is mindig értéket teremtettek és a mai napig meghatároznak, körülvesznek minket” – fordult a meghívottak felé Molnár Csaba, az Építészmérnöki Kar (ÉPK) dékánja, aki a jubilálókról azt mondta: a kar továbbra is példaképként tekint rájuk, mivel egyéni válaszaik garanciát jelentenek a tanítás szabadságára.

A megjelent egykori diákok példaértékű szakmai pályájához hasonlót kívánt jelenlegi diákjainak Czigány Tibor, a Gépészmérnöki Kar (GPK) dékánja is. A professzor külön köszöntötte az 1956-os évfolyam tagjait, akik hallgatóként kiálltak az oktatás szabadsága és a demokrácia mellett. Név szerint üdvözölte az oklevelét 50 éve, már érett felnőttként, munka mellett megszerző, aranydiplomáját pedig most 100 évesen átvevő Neumann Lászlót, aki ma is mérnöki problémákkal foglalkozik szabadidejében.

Az egyetem egykori vezetői, oktatói, valamint közismert személyiséggé vált egykori hallgatói közül idén is sokan vették át díszoklevelüket. A teljesség igénye nélkül mutatjuk be néhányukat.

A VIK-ről Keviczky László akadémikus, az MTA volt főtitkára, majd alelnöke, a BME egyetemi tanára; Sallai Gyula professzor emeritus, korábbi tanszékvezető, 2004-2008 között stratégiai rektorhelyettes; Jeszenszky Sándor, az Elektrotechnikai Múzeum volt igazgatója, valamint Szentgyörgyi Zsuzsa, akinek Életutak című sorozatában számos könyve jelent meg iskolateremtő műegyetemi oktatókról. A karon végzett Gyenes Károly címzetes egyetemi tanár is, akinek nevéhez mintegy 50 éves oktatómunka köthető a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karon.

Sallai Gyula átveszi aranydiplomáját

Az ÉMK-ról Orosz Árpád professzor emeritus, 1956-tól az egyetem oktatója, 1977-1991 között tanszékvezető, majd oktatási dékánhelyettes; Szalai Kálmán ny. egyetemi tanár, kutatóprofesszor; Halász István címzetes egyetemi docens, 1953-tól a kar munkatársa.

Orosz Árpád átveszi vasdiplomáját

A VBK-ról Kolonits Pál, aki 1958-1995 között volt a kar oktatója; László Elemér professzor emeritus, aki szintén 1958-tól vett részt az oktatómunkában. A karon jubilálók közül idén három olyan hölgy is vehetett át vas-, illetve gyémántdiplomát, akik tartalmas szakmai életútjuk kezdetén az egyetemen találtak rá később az Alma Materben jelentős oktatói-kutatói pályát befutó házastársukra: Petrik Olivérné, Nagy Józsefné (a VBK dékánjának édesanyja), valamint Szántay Csabáné

László Elemér átveszi gyémántdiplomáját

Az ÉPK-ról Molnár Antal ny. egyetemi docens, aki 1953-2001-ig volt a kar oktatója; László Ottó korábbi tanszékvezető és 1978-1984 között dékán; Patonai Dénes professzor emeritus, a MAFC Vitorlás Szakosztály ma is aktív sportolója; Sámsondi-Kiss György egykori műegyetemi 1956-os nemzetőr, aki 25 évig volt a kar angol nyelvű képzésében szereplő Épületszerkezettan tantárgy előadója; valamint Finta József Ybl-, Állami, Kossuth- és Prima Primissima díjas építészmérnök, akadémikus, címzetes egyetemi tanár, a Nemzet Művésze.

Finta József átveszi gyémántdiplomáját

A GPK-ról Lebovits Imre ny. egyetemi docens, 1953-tól a kar oktatója, a BME Központi Könyvtár (a BME OMIKK elődintézménye - szerk.) egykori főigazgatója; Hegyháti József, a műszaki tudományok kandidátusa, a kar munkatársa, aki több mint 25 évig volt a MAFC elnöke; Filemon József ny. egyetemi docens, szintén 1953 óta a kar oktatója, korábbi dékáni hivatalvezetője; Kósa Levente ny. egyetemi tanár, a GPK korábbi tanszékvezetője, a VBK egykori dékánhelyettese; Gács Iván professzor emeritus.

Hegyháti József átveszi aranydiplomáját

Rubindiplomát 70 évvel oklevelük átvételét követően mindössze öten kaptak idén. Mindannyian 1948-ban, a még József nádor nevet viselő elődintézményünk hallgatóiként végezték tanulmányaikat, ketten át- és túlélték a műegyetemisták Németországba történő kitelepítését is a második világháború végén.

Rubindiplomások: Adamis Géza mérnök; Frenyó Zoltán gépészmérnök; Harkányi Tamás építészmérnök (1959-től az Amerikai Egyesült Államokban él); Seidl Ambrus építészmérnök, aki két kiemelkedő műegyetemi építészprofesszor leszármazottja: Hauszmann Alajos dédunokája és Hültl Dezső unokája; valamint Haidegger Ernő vegyészmérnök (1971-től Münchenben él, a BME Alumni Magazin tavalyi számában generációs interjú jelent meg vele és szintén itt végzett családtagjaival).

Ebben az évben is tucatnyi, egykori évfolyamtársból lett házaspár ünnepelhette együtt jubileumi oklevelét. Az öt kar ünnepségén 240 hölgy vett részt, a legnagyobb számban ezúttal az építészmérnökök jelentek meg (több mint 70 fő).

A jubileumi diplomák kiadása évszázados hagyományokra tekint  vissza Műegyetemen. Az első jubiláris oklevelet 1886-ban Pották Lajos mérnök 50 évvel korábbi diplomaszerzésére emlékezve készítették el (az első aranydiplomás mérnök az Egyetemünk legkorábbi jogelőd intézményének számító Institutum Geometrico-Hydrotechnicumban szerezte meg képzettségét. Az intézmény az akkori tudományegyetemhez tartozva egyetemi végzettséget adott az ott mérnöki tanulmányokat folytatóknak – szerk.).

A jubileumi diplomások névsorát az 1950-es évektől kezdődően az egyetemi évkönyvek közölték. Szintén ez idő tájt, az ’50-es évek közepétől állnak rendelkezésre a legkorábbi fotók az ünnepélyes átadásokról, a felvételek megtalálhatók a BME Levéltárban. A diplomaosztó ünnepségekre megjelentetett és kiosztott, a jubileumi diplomások rövid életrajzait tartalmazó köteteket pedig 1978 óta adja ki az egyetem minden évben.

A 2018-ban kiadott műegyetemi jubileumi oklevelek adatai:

Kar neve Rubin (70) Vas (65) Gyémánt (60) Arany (50) Összesen
ÉMK 1 22 38 106 167
GPK 1 28 53 198 280
ÉPK 2 10 60 100 172
VBK 1 7 30 76 114
VIK 0 13 71 260 344
Összesen 5 80 252 740 1077

A KJK őszi diplomaosztó ünnepségén adja át jubileumi okleveleit.
 
A jubileumi diplomaosztón készült képek a BME Fotótárában lesznek megtekinthetők.

BK-GI

Fotó: Philip János