„Egy fiatal kutatónak mindig szüksége van jövőképre”

Különleges fényelnyelő-áteresztő képességgel rendelkező anyagok vizsgálata közben felfedezett jelenségek elemzéséért vehetett át rangos szakmai elismerést a Műegyetem fiatal fizikusa.

„Témám olyan felfedező kutatás, amely számos forradalmi alkalmazási lehetőséggel kecsegtet” – beszélt a bme.hu-nak a szilárdtest-fizikában végzett kísérleteiről, elméleti és gyakorlati affinitásáról Bordács Sándor, az MTA-BME Kondenzált Anyagok Fizikája Kutatócsoport tudományos munkatársa, a Természettudományi Kar (TTK) Fizika Tanszékének adjunktusa. A szakember a multiferroikus anyagok optikai tulajdonságait térképezi föl, folyamatban lévő munkájáért nemrég Akadémiai Ifjúsági Díjjal jutalmazták. (Pályaművének címe: „Magnetoelektromos effektus vizsgálata multiferroikus anyagok spin gerjesztéseiben” – szerk.)

„Az akadémiai hálózatban tevékenykedő ifjú tudósok számára fontos az ilyen és ehhez hasonló megerősítés ahhoz, hogy tudják: jó úton járnak” – vallotta a kutató, akit korábban e kitüntetéssel honorált tanszéki kollégái biztatták szakmai anyagának benyújtására. Elmondta: köszönettel tartozik Mihály Györgynek, a kutatócsoport vezetőjének, az MTA rendes tagjának, valamint Kézsmárki Istvánnak, a Fizika Tanszék egyetemi tanárának, akik segítettek pályáján elindulni és megismertették vele későbbi témáját.

Az Akadémiai Ifjúsági Díjat a tudományos élet területén dolgozó fiatal kutatók szakmai munkájának ösztönzésére, továbbá a kiemelkedő tudományos és műszaki eredmények elismerésére az MTA főtitkára hozta létre 1972-ben. Az elmúlt évtizedek során a kitüntetés alapításáról szóló utasítás többször módosult (a pályázók korhatára 35 évre emelkedett és az egyéni teljesítmény mellett a csoportmunka benyújtására is van lehetőség), de az eredeti szándék lényegében nem változott.

A pályázat kiírásai és értékelési metodikája a benyújtott dokumentum tudományos értékére helyezi a hangsúlyt amellett, hogy az elbírálásban résztvevők figyelik a beküldött írásművek tudományelméleti, tudomány-módszertani, kulturális vagy oktatási jelentőségét és társadalmi hasznosságát.
A 2017-ben beérkezett pályázatokat a tudományterületileg illetékes szakbizottságok rangsorolták, és véleményük alapján az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa alakította ki a díjazásra vonatkozó javaslatát. Ennek figyelembevételével az MTA elnöke döntött a kitüntetettek személyéről.

Az Akadémiai Ifjúsági Díj oklevéllel és pénzjutalommal jár, amelynek összege egyéni pályázat esetén 100 000 forint, együttes munka esetén személyenként legalább 40 000 forint.

Bordács Sándor olyan speciális kristályszerkezetű mágneses anyagok kísérleti vizsgálatával foglalkozik, amelyek a mágnesezettségük mellett ferroelektromosságot is mutatnak. Ezek az úgynevezett multiferroikus anyagok. Érdekességük, hogy tulajdonságaik elektromos és mágneses terek segítségével változtathatóak: előbbivel befolyásolható a mágnesezettségük, utóbbival pedig a ferroelektromos polarizációjuk. Véges frekvencián ez a keresztcsatolás új optikai jelenségeket eredményez. Az egyik ilyen optikai effektus például az „egyirányú átlátszóság”: ezek az anyagok az egyik oldalukról átlátszóak, míg a másikon elnyelik a fényt, amelynek köszönhetően a multiferroikus anyagok képesek lehetnek nagy hatékonyságú fény-egyenirányító kapcsolóként működni, például optikai adatátviteli rendszerekben. A gyakorlati alkalmazás szempontjából nagyon fontos, hogy az átlátszó és elnyelő irány külső terekkel felcserélhető.

A kitüntetett műegyetemi fizikus által megfogalmazott tudományos következtetések kapcsolatba hozhatók a spintronikával, azaz az elektron spinjén alapuló informatikával, amelynek lényege, hogy az információ nem az elektromos töltésben, hanem a spinben kódolt. Ezáltal új és minden eddiginél hatékonyabb adattároló és feldolgozó eszközök hozhatóak létre. A multiferroikus vegyületek segítségével új típusú számítástechnikai rendszerek hívhatók életre: a mágneses térben tartott információ az elektromos tér segítségével befolyásolható, ami magában rejti az energiahatékonyság, a miniatürizálás, a nagyobb számítási sebesség lehetőségét, valamint azt, hogy közvetlenül a processzorban kapjon helyet a mágneses merevlemez tartalma.

Az ifjú tehetség több éve folytat vizsgálatokat szakterületén, kutatótársaival közösen levont következtetéseit számos neves nemzetközi tudományos folyóiratban közölték (például a Nature Materials, a Science Advances és a Physical Review Letter kiadványokban). A fiatal fizikus munkája több alkalommal felkeltette a Magyar Tudományos Akadémia figyelmét, amely Bolyai János Kutatási Ösztöndíjjal is elismerte a szakember teljesítményét (A díjazottal akkor készített interjú a  bme.hu-n olvasható, publikációiról pedig egy másik összeállításunkban a bme.hu-n számoltunk be – szerk.).

Bordács Sándor életpályája

2005-ben az OTDK Kémia és Vegyipari szekció Fizikai-kémia tagozatának 3. helyezettje
2006-ban Köztársasági ösztöndíjban részesült
2007-ben az OTDK Fizika szekció Szilárdtest- és atomfizika tagozatának 1. helyezettje
2007-ben mérnök-fizikus diplomát szerzett a BME Természettudományi Karon (TTK)
2010-ben elnyerte a Pro Progressio Alapítvány doktori ösztöndíját
2011-ben PhD-fokozatot szerzett a TTK-n
2014-ben Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat nyert
2014-ben Junior Prima díjjal tüntették ki
2014-től a TTK Fizika Tanszék egyetemi adjunktusa
2017-től az MTA Prémium Posztdoktori Programjában vesz részt
2018-ban Akadémiai Ifjúsági Díjat kapott

Kutatási témái:
Multiferro anyagok, mágneses skyrmionok, optikai és magneto-optikai spektroszkópia, időfelbontásos terahertz spektroszkópia

A tehetséges ifjú fizikus néhány évvel ezelőttig a Tokiói Egyetemen posztdoktorként a fizikai Nobel-díjra több alkalommal felterjesztett Tokura Yoshinori professzor csoportjában tevékenykedett. Hazaköltözését követően a kutatás mellett oktat, laborgyakorlatokat és konzultációkat tart a karon. Elárulta: szívesen dolgozik együtt fiatalokkal, akik kérdéseik révén jelenlegi ismereteinek folyamatos újragondolására ösztönzik. Úgy fogalmazott: a Műegyetemen megtalálta azt a szakmai közeget, ahol tudományos munkáját örömmel és eredményesen folytathatja. Jelenleg arra törekszik, hogy egy kutatócsoportot hozzon létre, amely mágnesesen rendezett anyagok spin-szerkezetét és optikai tulajdonságait vizsgálja.

TZS - GI

Fotó: Takács Ildikó