Göd előttem, Göd utánam: nem ért véget Hámori Márton oktató kalandos története

Folytatódik a nagysikerű Káépület, a Műegyetem vízépítő mérnök tanszékvezetőjének izgalmas bűnügyi regénye, amelyet a június 7-11. között zajló 89. Ünnepi Könyvhéten dedikál.

„Kíváncsivá tett, hogy milyen könyvet olvas el manapság egy hallgató, és úgy gondoltam, az a téma érdekelheti őket, hogy az egyetemen sorozatgyilkos garázdálkodik” – mesélt a kezdeti írói motivációiról Hajnal Géza egyetemi docens, a BME Építőmérnöki Kar (ÉMK) Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője, akinek „Göd előttem, Göd utánam” című könyvét a közelmúltban mutatták be. A színes történetet a műegyetemi közönség ismerhette meg eddig, amelynek tagjai az első kötet valós helyszínein élik mindennapjaikat (a Káépület megjelenéséről korábban a bme.hu is beszámolt – szerk.).

„Nem varrtam el minden szálat az első részben, ráadásul a Káépület végén lecsukott főhőst, Hámori Mártont szerettem volna szabadon látni” – vallotta az író-kutató, aki a folytatásban már nem az egyetemi főépületet, hanem sok más – gyakran BME-s kötődésű – helyszínt választott. Már a cím is a gödi mérőtáborra utal, amelyet az építőmérnök hallgatók és tanáraik évtizedek óta használnak oktatási bázisként.

„1991-ben voltam először diákként az említett gyakorlaton, és már akkor nagy élményt jelentett számomra. Ma oktatói feladatom fontos része az ottani programok lebonyolítása. A mérőtábor megszervezése sok feladattal jár: a diákcsoportok mellé be kell osztani a tanárokat – ki mikor és hány napra jön –, valamint biztosítani kell, hogy rendelkezésre álljon a megfelelő technikusi és technikai állomány. Munkatársaimmal a hosszú évek alatt persze rengeteg kalandot is átéltünk, például motorcsónak-versenyeket. Ezek nagy részét – a gyermekkori élményeimmel együtt – beépítettem a regénybe” – árulta el Hajnal Géza, aki ezekben a napokban is a kar mérőtelepén tartózkodik hallgatóival.

A „Göd előttem, Göd utánam” című könyv főszereplője Hámori Márton András műegyetemi oktató, akit életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek gyilkosságért. A tanár tizenöt év után megelégelte helyzetét és úgy dönt: megszökik. A kötetből kiderül, hogy sikerül-e kijutnia a váci börtönből, kik állnak mellé és kiktől kell tartania, hogyan bizonyíthatja ártatlanságát, és az is megtudható: mennyit változott a világ és benne a Műegyetem tizenöt év alatt.

A Dunakanyar, a Szentendrei-sziget vagy a leányfalui Sorg-villa tudatos írói helyszínválasztás volt, mint ahogyan az is, hogy a szövegben számos kapcsolódás található a szerzőnek a mérnöki területtől távol eső másik kutatási területével, az irodalomtörténettel is. Hajnal Géza az 1956-os forradalom költőjének, Gérecz Attilának szakavatott kutatója. A kevéssé ismert életmű elkötelezett gondozójaként monográfiát írt, elkészítette az alkotó összes művének kritikai kiadását, és honlapot hozott létre a kivételes tehetségű szerző, politikai fogoly, szabadságharcos és sportoló művészi hagyatéka, példaértékű emberi helytállása emlékének ápolására.

Az „1956 Petőfijének” is nevezett fiatal forradalmár az ötvenes években hosszú ideig raboskodott az ország fegyintézeteiben, majd az 1954-es dunai árvíz idején – átúszva a folyón –, megszökött a váci börtönből. A cselekmény – sok más, Géreczre utaló részlettel együtt – a műegyetemi krimiben is megjelenik. Hajnal Géza munkája során minden olyan börtönt felkeresett, ahol Gérecz Attila raboskodott. Komoly előtanulmányokat is végzett: a váci fegyházban játszódó rész megírásához például beszélgetett az egykori rabokkal.

A történet viszont nem a múltban, hanem a jövőben, 2029-ben játszódik. „Sok hétköznapi eszköz szerepel a szövegben. Ezekkel összefüggésben többen kifogásolták, miért váltak olyanná, mint amilyennek leírtam. Számomra azonban nem az a legfontosabb, hogy milyen kütyüket fogunk használni 15 év múlva, hanem az, hogy milyenek lesznek az emberek, az emberi kapcsolatok” – ecsetelte a szerző.

A regényben – akárcsak a Káépületben – számos valós személyről mintázott karakterrel is találkozhat az olvasó. „Sokan kérik, hogy belekerüljenek a könyvbe, de vannak olyanok is, akik félnek ettől” – mondta az író, hozzátéve, a munka során a figurák gyakran „önálló életre kelnek” és az eredetileg megmintázott személytől eltérően viselkednek, így nem tehet velük bármit az alkotójuk.

Hajnal Géza életpályája

2017-től tanszékvezető
2015 szeptemberétől a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Irodalomtudományi Doktori Iskola hallgatója
2008 júliusától a BME ÉMK Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék docense
2002-ben védi meg doktori disszertációját, értekezésének címe: A budai Várhegy hidrogeológiája
1998-tól az Igen szerzője, majd 2003-ig szerkesztőbizottsági tagja
1998-tól a Bertelsmann Szakkiadó állandó külső munkatársa
1994-ben okleveles mérnök-tanári diplomát szerez a BME Természet- és Társadalomtudományi Karán
1993-ban diplomázik a BME Építőmérnöki Karán

Tagja a Magyar Írószövetségnek és a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének.

Írásai:
Harminchárom (2002) Szőnyi Szilárddal közösen, Igen Kiadó
A budai Várhegy hidrogeológiája (2003), Akadémiai Kiadó
Építő Mesterek (2004) Csontos Györgyivel közösen, Springer Media Kiadó
Asztalaink (2005), Igen Kiadó
Papucsok (2006), Igen és Magyar Szinergia Ház Egyesület
Városi hidrogeológia (2007), Akadémiai Kiadó
Újabb papucsok (2009), Igen Kiadó
A Rózsalány (2009) Andorka Péterrel közösen, Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány
Nyerítő drótszamarak (2011), Sneé Gergellyel közösen, Könyvműhely
Mérnöki kutatások a budai Várhegyen (2012), Görög Péterrel közösen szerkesztve, Hantken Kiadó
Ördögárok (2013), színmű
Egyes szám harmadik (2014), Baják Gáborral közösen, Magyar Napló Kiadó
Ördögárok, két dráma, (2016), Kortárs Kiadó
A Gérecz-hagyaték (2016), Kortárs Kiadó
Káépület (2016), Athenaeum Kiadó
Gérecz Attila összes művei. Kritikai kiadás (2017), Kortárs Kiadó
Göd előttem, Göd utánam (2018), Athenaeum Kiadó

Hajnal Géza a bűnügyi sorozat harmadik kötetét is tervezi; a jövőben lezárná Hámori Márton történetét. A 89. Ünnepi Könyvhét azonban aktuális feladatokat jelent: június 9-én 13 órakor dedikál Budapesten, a Vörösmarty téren felállított Athenaeum Kiadó pavilonjánál, majd 18:30-kor „A fény szeretője” címmel, Gérecz Attila megzenésített verseinek CD bemutatóján találkozik ismét a közönséggel az Oroszlános kútnál.

HA-GI

Fotó: Philip János, Hajnal Géza