„Inspiráló, ha gyakorlati jelentősége is lehet a kutatásainknak”

A nyelvelsajátítás egyéni különbségeit és a nyelvi zavarok hátterét vizsgálja a BME kutatócsapata, amely az MTA Lendület-program támogatását nyerte el.

„Az anyanyelv elsajátításának és használatának különbségeit és ezek háttérmechanizmusait még nem figyelték meg ilyen mélységben és átfogóan, mint ahogyan az a kutatócsoportunk ötéves tervében szerepel” – hangsúlyozta tudományos munkája egyediségét Lukács Ágnes pszichológus, a BME Természettudományi Kar (TTK) Kognitív Tudományi Tanszékének leköszönő tanszékvezető egyetemi tanára. A műegyetemi kutató azután nyilatkozott a bme.hu-nak, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület-programjának sikeres pályázójaként lehetőséget kapott a „Nyelvelsajátítás Kutatócsoport” megalapítására.

A Magyar Tudományos Akadémia 2009 tavaszán hirdette meg először a Lendület Fiatal Kutatói Programot a kimagasló tudományos teljesítményt nyújtó, pályájuk elején járó szakemberek támogatására. A kezdeményezés célja a tehetségek itthon tartása és hazahívása, a kutatói kiválóságok utánpótlásának felkarolása, az ifjú tudósok előrelépési lehetőségeinek bővítése, így az akadémiai kutatóintézet-hálózat és az egyetemek versenyképességének növelése. Az idén tízedik alkalommal meghirdetett pályázatban a befogadó kutatóhelyeken új téma feltárására alakuló tudományos társulások számára biztosítanak jelentős forrást 5 évre.

2018-ban a 105 pályázatból 21 volt sikeres (823 millió forint akadémiai támogatást szerezve), közülük négyen fiatal műegyetemi tudósok: Dóra Balázs (TTK), Lukács Ágnes (TTK), Mosonyi Milán (TTK) és Orbulov Imre Norbert (GPK).

(A velük készült valamennyi interjú rövidesen elérhető lesz a bme.hu-n – a szerk.)

Az anyanyelv elsajátításának háttérmechanizmusait, valamint egyéni és csoportszintű különbségeit elemzi Lukács Ágnes és csapata. „Vizsgálatainkkal összetettebb képet szeretnénk kapni arról, hogy mi befolyásolja a nyelvelsajátítás hatékonyságát. A folyamatban a veleszületett érzékenységeken és a fejlődésből adódó változásokon túl több megismerő készség is kritikus szerepet játszik, illetve az is, hogy a környezetünkben milyen mennyiségű és minőségű beszédet hallunk” – ecsetelte a professzor. A kutatásaink fókuszában álló statisztikai tanulás a környezetben meglévő mintázatok és szabályosságok kiemelését teszi lehetővé. Ilyen szabályosságok a nyelv több szintjén is jelen vannak, az, hogy ki, mennyire érzékeny a beszédhangok, szavak, frázisok gyakoriságaira és együttes előfordulási gyakoriságára, befolyásolja, hogy milyen hatékony lesz a nyelvelsajátításban.

A kutatók azt is tanulmányozzák, hogy a nyelvelsajátítást segítő megismerő funkciók – a statisztikai tanulás mellett az emlékezeti kapacitás és a végrehajtó tevékenységek – mennyiben térnek el azoknál az embereknél, akiknek a nyelvi képességeik valamilyen tekintetben elmaradnak a kortársaikétól. „Részletesen vizsgáljuk a nyelvi képességeket a sérülésektől egészen a kiválóságig. A programban a nyelvi viselkedés eltéréseivel együtt járó elektrofiziológiai és genetikai változatokra is kíváncsiak vagyunk. Arra számítunk, hogy a korábbiaknál összetettebb képet kaphatunk arról, hogy a különböző tényezők hogyan működnek együtt az anyanyelv-elsajátítás során” – osztotta meg a professzor.

Lukács Ágnes szakmai életpályája

Pszichológus és nyelvész, diplomáit az ELTE pszichológia, elméleti nyelvészet és angol nyelv és irodalom szakjain szerezte.

2001-2012-ig az MTA Nyelvtudományi Intézet munkatársa

2003-tól a BME Természettudományi Kar (TTK) Kognitív Tudományi Tanszékének főállású kutatója és oktatója

2004-ben doktorált az ELTE Pszichológia Doktori iskolájában

2012-től rendszeres vendégoktató a Bécsi Egyetem Nyelvtudományi Intézetében

2013-ban habilitált a BME-n

2018 októberétől az MTA-BME Lendület Nyelvelsajátítás Kutatócsoport vezetője

 

Díjak, elismerések:

2005-ben először nyerte el a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat

2008-ban Talentum-díjat kapott

2010-ben másodszor kapott Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat

 

32 nemzetközi és 18 magyar nyelvű folyóiratcikk, 3 angol, 23 magyar nyelvű könyvfejezet és egy angol nyelvű könyv szerzője, 4 kézikönyv társszerkesztője.

Kutatási területek: nyelvelsajátítás, nyelvfeldolgozás, a nyelvi, emlékezeti és tanulási folyamatok kapcsolatának vizsgálata, statisztikai tanulás, készségtanulás, a megismerőfunkciók fejlődési és szerzett zavarai, magyar nyelvi vizsgálóeljárások fejlesztése és sztenderdizálása, a fonológiai és morfológiai reprezentációk természete és feldolgozási mechanizmusai

A kutatócsoport megfigyelései a nyelvelsajátítás egy új és integrált elméletének alapjait teremthetik meg, és hozzájárulhatnak a különböző típusú és eredetű nyelvi zavarok (specifikus nyelvfejlődési zavar, diszlexia, autizmus spektrum zavar, a stroke következtében kialakuló nyelvi zavar, az afázia stb.) hatékony diagnózisához. Európai felmérések szerint az iskolába készülő gyermekek csaknem 7%-a jelentős nyelvi és/vagy beszédproblémákkal küzd. A nyelvelsajátítást befolyásoló tényezők együttes tesztelése nélkülözhetetlen a nyelvi sérülés lehetséges rizikófaktorainak azonosításához. A műegyetemi kutatók kapcsolatban állnak klinikai szakemberekkel, óvodákkal, iskolákkal, kórházakkal, logopédusokkal és neuropszichológusokkal, akik a felmérésben részt vevő különböző életkori adottságokkal rendelkező és speciális nyelvi nehézségekkel küzdő magyar populáció elérésében nyújtanak segítséget. Munkájuk során nyelvi teszteket és kísérleti pszichológiai módszereket használnak, kiegészítve elektrofiziológiai és genetikai vizsgálatokkal.

„Nagy reményeket fűzünk a projekt gyakorlati céljainak eléréséhez is” – emelte ki Lukács Ágnes, hozzáfűzve: „a nyelvi képességek különbségeit vizsgálva szeretnénk megvalósítani a nyelvfejlődési zavarok jellemzőit feltérképező diagnosztikai eszközök fejlesztését és egy afázia diagnosztizálására alkalmas nemzetközi teszt magyar nyelvű adaptálását. Ez a folyamat nem egyszerű fordítás, hanem nagymértékű körültekintést igénylő kihívás. A feladatok átültetésekor a magyar nyelvi elemek sajátosságait is figyelembe kell vennünk”. Lukács Ágnes úgy vélte: kutatási eredményeik a különböző demenciák esetében előforduló nyelvi sérülések vizsgálatát is előremozdíthatják.

„A nyelvi zavarok terápiáját és diagnózisát végző szakemberek nagy várakozással tekintenek a műegyetemi kutatócsoportéhoz hasonló fejlesztésekre is, miután a magyarországi klinikai gyakorlatban hiányoznak a nyelvi és megismerő funkciók zavarainak diagnózisát lehetővé tevő, megfelelő mérőeszközök és tesztek. Egy komplex, standardizált nyelvi szűrőteszt kialakítása közvetlenül segíti majd a nyelvi zavarokkal foglalkozó szakemberek munkáját mind a kórkép felállításában, mind a hatékony terápiában” – mondta a BME oktatója, felhívva a figyelmet a nyelvelsajátítást érintő kutatások felkarolásának szükségességére.

Lukács Ágnes nagy lelkesedéssel állt neki új kutatási feladatához. Az őszi szemeszterben ér véget tanszékvezetői megbízatása, így az oktatás mellett minden energiáját a Lendület-munkacsoport vizsgálatainak előkészítésére és lebonyolítására koncentrálja majd. A téma és a csoport iránt érdeklődők a lendulet@cogsci.bme.hu email címen vehetik fel a kapcsolatot a professzorral.

TZS-GI

Fotó: Philip János