Megkezdődtek a Magyar Tudomány Ünnepének műegyetemi programjai

A neutronszóráshoz kapcsolódó vizsgálati lehetőségek széles tárházáról és a nemzetközi tudományos tagság előnyeiről kaptak tájékoztatást a résztvevők a BME és az ILL közös programján.

„Bízunk benne, hogy ez a rendezvény is bizonyítja a magyar kutatók elkötelezettségét és szakértelmét a legkorszerűbb, neutronszórásra épülő méréstechnika alkalmazását illetően” – köszöntötte a Műegyetem és a franciaországi Grenoble-i székhelyű Institut Laue-Langevin (ILL) által szervezett nemzetközi workshop résztvevőit az esemény házigazdájaként Levendovszky János tudományos és innovációs rektorhelyettes. A professzor a Magyar Tudomány Ünnepének idei műegyetemi nyitórendezvényén bemutatta a BME történetét, oktatási és kutatási tevékenységét, valamint kiváló tudományos teljesítménnyel rendelkező szakembereit és innovatív kutatási témáikat. Hangsúlyozta, az intézmény nyolc kara folyamatosan együtt dolgozik a nemzetközileg is magasra értékelt kutatási színvonal további emelésén. Kiemelkedő fontosságúnak értékelte azokat a vizsgálatokat, amelyekhez az ILL infrastruktúrája is hozzájárult, ilyenek például az MTA-BME Lendület Magneto-optikai Spektroszkópia Kutatócsoport által végzett, skyrmionokkal összefüggő elemzések, egyúttal reményét fejezte ki, hogy a jövőben Magyarország, azon belül a BME és az ILL kapcsolatai tovább erősödnek.

Az Institut Laue-Langevin (ILL) jelenleg a világ legnagyobb fluxusú kutató atomreaktorával rendelkező nemzetközi tudományos műhely, amelynek mérőhelyeinél az anyagtudomány, a szilárdtestfizika, a kémia, biológia és élettudományok, valamint több más diszciplína területén zajlanak kísérletek a neutronszórás különféle módszereivel. Működtetése a kutatásban élenjáró európai államokhoz köthető. Folytonosan megújuló mérőhelyei évente csaknem 40 ország több mint 1500 kutatójának nyújtanak lehetőséget vizsgálataik elvégzésére. Az éves átlagban befejezett 800 kísérlet eredménye 600 cikkben lát napvilágot.

A Magyar Tudomány Ünnepe 2018 kiemelt műegyetemi rendezvénye a megtartott „ILL Synergies with Hungary, Recent Progress in the Hungarian Neutron User Community – ILL Collaboration” című workshop, amelyen a neves nemzetközi kutatóhely bemutatta tevékenységét, emellett a hazai kutatók előadásai keresztmetszetet adtak arról, milyen jelentős hozzájárulást jelentenek az ILL-ben végzett méréseik tudományos eredményeik megszületéséhez.

Magyarország kiváló szakemberekkel járult hozzá a neutronkutatások fejlődéséhez – kezdte köszöntőjét Helmut Schober, az ILL igazgatója, folytatva azzal, hogy ez köszönhető a nukleáris- és részecskefizika nemzetközileg elismert műegyetemi kutatóinak és eredményeiknek is. „A fő küldetésünk: megvizsgálni és jellemezni az anyagokat minden léptékben, a sötét anyagtól a HIV vírusig” – nyomatékosította a professzor, majd hozzátette: a maghasadás révén létrejött neutronok egyedi tulajdonságai, valamint az egyedülálló technológiai háttér révén képesek erre.

Az igazgató előadásában felvázolta az ILL működését, amely az európai nagyműszeres kutatási infrastruktúra egyik megkerülhetetlen központjává nőtt az elmúlt négy évtizedben. A kísérleti háttér létrehozásának és használatának költségeit az európai – elsősorban francia, német és angol – összefogás teremtette meg, de a központ rentábilis működtetésének az infrastruktúra nemzetközi szinten történő optimális kihasználása is záloga. Helmut Schober kifejtette, olyan sajátos kliens-orientált üzleti modellt dolgoztak ki, amely segítségével a neutronszórás technológiáját használó partnerek legszélesebb körének bevonásával teszik sikeressé és megtérülővé az üzemeltetést. Az ILL ennek köszönhetően az utóbbi két évtizedben új eszközöket épített és jelenleg is folyamatosan áldoz több infrastrukturális fejlesztésre.

Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) innovációs és általános elnökhelyettese köszöntésében rámutatott, hogy hazánk ugyan számos európai kutatói hálózat hivatalos tagja, az ILL jelenleg nem tartozik ezek közé. Úgy vélte, a közös workshop révén az egész magyar neutronkutató közösség fűzheti szorosabbra kapcsolatát a nagy presztízsű intézménnyel, amely a formális kapcsolatok erősödését is elősegítheti. Az NKFIH képviselője ezután előadásában a magyar kutatói infrastruktúra szerkezetét és az európai környezetbe való illeszkedését tárta föl.

Az esemény nemzetközi és magyar szakemberek előadásaival folytatódott: a műegyetemi kutatók közül Bordács Sándor, a Természettudományi Kar Fizikai Intézet Fizika Tanszékének adjunktusa a skyrmionokkal kapcsolatos vizsgálatok részleteit, Vértessy Beáta, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára pedig az integrált szerkezeti biológia új útjait mutatta be a közönségnek.

A Magyar Tudomány Ünnepének másik kiemelt műegyetemi eseménye november 21-én 15 órakor lesz „Akikre büszkék vagyunk - Tudományos kiválóságaink 2018” címmel a Központi épület Dísztermében. Az eseményt második alkalommal rendezik meg azzal a céllal, hogy az egyetem a rangos nemzetközi és hazai pályázatok – mint a Marie Sklodowska-Curie Ösztöndíj, az MTA Lendület Program, az MTA Prémium Posztdoktor Program, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj – nyerteseit, kiválóságait egy program keretében köszöntse. A helyszínen adják át a BMe kutatói pályázat díjait is.

További információ a műegyetemi programokról, a regisztrációról a BME aloldalán, az összes rendezvényről a Magyar Tudományos Akadémia honlapján érhető el.

HA-GI
Fotó: Philip János