„Az innováció-központú múltnak vagyunk az örökösei”

A BME VBK ma zajló, idei tudományünnepi rendezvényén a legjelentősebb kutatás-fejlesztési projektjeit mutatja be.

„Karunk 145 éves történetét egyértelműen áthatja az a cél, hogy olyan kiváló képzettséggel és tehetséggel rendelkező mérnököket képezzünk, akik – bár a múltban nem így hívták – a kutatásfejlesztés és innováció területén is maradandót alkossanak a magyar vegyipar, a biotechnológia és a környezetvédelem számára” – köszöntötte megnyitó beszédében Nagy József, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (VBK) dékánja, a Magyar Tudomány Ünnepe műegyetemi rendezvénysorozatának „A Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar a kutatás-fejlesztés horizontján” címmel kezdődött konferencia résztvevőit a Ch épületben. Hozzátette: az eredményes munka záloga az a kiváló műegyetemi oktató-kutatói innovatív szemlélet, amelynek közvetítése során a hallgatók tudása korszerűbb lesz. „Kiemelkedően fontosnak tartom, hogy a karon számos szakterületen tevékeny, az ipari szereplőkkel aktív kapcsolatot tartó kutatócsoportjaink vannak. Az előadások ezeket a sikereket meggyőzően támasztják alá” – fogalmazott a kari vezető. (A prezentációkról bővebb információ a konferencia honlapján érhető el – szerk.)

„A VBK forrásainak jelentős részét ipari kapcsolatok révén, nagy pályázatokon keresztül szerzi meg: ezért is fontos számunkra, hogy külön szimpóziumon mutatkozzanak be az ebben a munkában érdekelt kutatócsoportjaink” – hangsúlyozta a bme.hu kérdésére Hórvölgyi Zoltán egyetemi tanár, a VBK tudományos és nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettese, az esemény egyik szervezője. Hozzátette: a vegyészkar – amellett, hogy „tudós” karnak számít – mindig is aktív volt a külső konzorciális résztvevőkkel megvalósított pályázatokban, valamint a piaci szereplők által finanszírozott ipari-fejlesztési projektekben. A VBK a BME kutatóegyetemi programjában a „Biotechnológia, egészség- és környezetvédelem” kiemelt kutatási terület projektjeit fogja össze, ezen kívül dolgozói aktív szerepet vállalnak a „Nanofizika, nanotechnológia és anyagtudomány”, valamint a „Fenntartható energetika” kiemelt kutatási területeken végzett tevékenységben is. A 2018-ban indult Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programban (FIKP) a VBK a „Biotechnológia az egészség és az ipar szolgálatában” tématerület gesztor kara lett, egyúttal részt vesz a „Nanotechnológia és anyagtudomány”, valamint a „Víztudomány és katasztrófa-megelőzés” tématerületek munkájában is.

A kar a Richter Gedeon Nyrt.-vel együttműködve hozta létre a Pharmatech Modell Laboratóriumot, és a Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alap támogatásával jelenleg is zajlik a Biotech Modell Laboratórium kialakítása. A Pharmatech Modell Laboratórium a bázisa a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (BME FIEK) „Integrált, intelligens technológiák – szinergiaprogram: Fókuszban az energetika és a gyógyszeripar” alprojektjének. „Az ipari kapcsolatok révén létrejött projektek nemcsak forrásszerzést jelentenek: a műegyetemi oktatói és hallgatói tudásbázis egyaránt gyarapodik” – nyomatékosította Hórvölgyi Zoltán, hozzáfűzve, hogy az oktató-kutatók megszerzett tapasztalatai egyfelől növelik a kutatói önbizalmat, ami a további projektek megpályázásához, elnyeréséhez és sikeres lebonyolításához ad többletet, másfelől az egyetemi oktatásban is kamatoztatható, hitelessé és színesebbé téve az ismeretátadás folyamatát. Ugyanakkor a hallgatók nemcsak az előadások révén gazdagodnak, hanem az által is, hogy bekapcsolódhatnak a projektek megvalósításába.

A konferencia előadásainak tematikája a kar széles körű érdeklődéséről tanúskodik. Az Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék munkatársai, Vértessy Beáta tanszékvezető egyetemi tanár a rákkutatással összefüggő gyógyszerfejlesztési stratégiákat, Tömösközi Sándor egyetemi docens a kurrens gabonaipari kutatásokat, Molnár Mónika egyetemi docens pedig a Horizont 2020 keretében megvalósuló, a szkandium ritkaföldfém fémipari melléktermékekből történő kinyerést és hasznosítást célul tűző SCALE projektet részletezi.

Pátzay György egyetemi docens (Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék) a Paksi Atomerőmű és a tanszék Izotóp Laborjának több évtizedes együttműködését mutatja be, Bordácsné Bocz Katalin tudományos munkatárs (Szerves Kémia és Technológia Tanszék,) a biopolimer csomagolási rendszerek fejlesztéséről, Renner Károly tudományos munkatárs (Fizikai Kémia és Anyagtudomány Tanszék) a legmodernebb szálerősítésű kompozitokról és Berényi Szilvia tudományos munkatárs (Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék) orvosdiagnosztikai nanotechnológiai kutatásaikról beszél.

„A célunk az, hogy az olyan projektek mutatkozzanak be, amelyek már elkezdődtek, tehát van valamennyi múltjuk” – hangsúlyozta Hórvölgyi Zoltán, hozzáfűzve: a konferenciát hagyományteremtő szándékkal szervezték meg; fontosnak tartják, hogy a társegyetemek, kutatóintézetek és az ipari vállalatok megismerhessék a Műegyetemen zajló kutatás-fejlesztési tevékenységet. A rendezvény a kar belső életében is fontos esemény, mert „egymás munkájának megismerése inspiráló lehet a kutatócsoportok közötti együttműködések kialakulásához, további pályázatok benyújtásához és ipari kapcsolatok létesítéséhez”.

HA-GI
Fotó:Takács Ildikó