A jövő autóvezetőit már a BME-n fejlesztett okosszélvédők segíthetik

Nagyszabású kutatás-fejlesztésben vesznek részt a VIK szakemberei, amelynek eredményeként teljesen megváltozhat a mai jármű- és gépipari technológia több területe.

„A jelenleg ismert járműkijelzők megjelenítési képességénél fejlettebb technológiájú megoldáson dolgozunk azért, hogy biztonságosabbá, egyben produktívabbá váljon a vezetés és az utazás. A fejlesztés során kialakítjuk az új rendszerhez kapcsolódó gyártástechnológiákat és tesztfolyamatokat is” – mondta a bme.hu-nak a Salgglas Zrt., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a TravelSoft Online Kft.-vel konzorciumban végzett közös kutatás céljáról Kővári Bence, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék (AUT) docense, az egyetemi kutatócsoport szakmai vezetője, aki a hároméves program első évének végéhez közelítve az eddig elvégzett feladatokról is beszélt.

A Salgglas Zrt. (konzorciumvezető), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a TravelSoft Online Kft. 978 millió forint uniós támogatást nyert a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) „K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések” című pályázatán az 1,417 milliárd forint összköltségű projekthez, amely okosszélvédő kifejlesztését célozza.

A konzorcium tagjai 2020. december végéig dolgoznak együtt a Széchenyi 2020 program keretében a fejlett jármű- és egyéb gépipari technológiák, valamint infokommunikációs technológiák és szolgáltatások terén. A BME kutatócsoportját Kővári Bence vezeti.

„Feltételezésünk szerint az okosszélvédővel gyártott autókban idővel kiváltásra kerül a hagyományos műszerfal, ugyanis a nagy kiterjedésű üvegfelületen jobban szemügyre vehetők a vezetőt segítő különböző információk – ecsetelte Kővári Bence, aki a programban résztvevők munkamegosztásáról elmondta: a konzorciumvezető Salgglas Zrt. feladata, hogy a folyadékkristályok technológiájára épülő, áttetsző kijelzők beépíthetőségét vizsgálja. „Az egyik izgalmas kérdés, hogy a képek megjelenítéséért felelős folyadékkristályos réteget miképpen lehet egy szélvédőbe beépíteni” – idézte a kutatások egyik kihívását a fiatal szakember, hozzátéve, ez az anyag nagyon érzékeny a hőre. Úgy vélte, a vállalat speciális hidegsajtolásos eljárása viszont megoldást nyújthat: jelenleg ennek vizsgálatával foglalkoznak. Mindeközben a Travelsoft Online szakemberei azt vizsgálják, milyen módon köthető össze mobil eszközökkel a készülő rendszer.

A BME szakemberei egyfelől az okosszélvédő egyes fizikai tulajdonságait – például az áttetszőséget – elemzik, kidolgozzák a használat ergonómiáját, másfelől a fejlesztés szoftveres hátterét biztosítják – számolt be a projekt műegyetemi hozzájárulásáról a VIK docense. „Számos kérdésre még nem tudjuk a választ, így arra sem, milyen hatással vannak a vezetőre a már kifejlesztett autóipari elemek ” – magyarázta Kővári Bence, hozzátéve, hogy a nem megfelelő kijelzők akár meg is zavarhatják a sofőr tevékenységét, ezért többek között vizsgálják a kilométeróra nagyságát, illetve annak, valamint a GPS-nek és a visszapillantó tükörnek a helyét. „Vannak előzetes elképzeléseink, de ahhoz, hogy a számításokat elvégezhessük, szükségünk van prototípusra is” – nyomatékosította.

A jelenlegi tesztpéldány használata a videojátékokéhoz hasonló. Az előzetes demo setup a külvilágot szimuláló, egyszerűen kezelhető és boltban beszerezhető Kinect szenzor, a sorozatgyártott modellbe viszont már speciális változat szükséges. „Izgalmas korlátja a technológiának a szélvédő kétdimenziós kijelzőjén megjeleníteni a háromdimenziós külvilágot oly módon, hogy a sofőr úgy érzékelje azt, mintha a kiterjesztett valóságban lenne. Például jelenjen meg az üvegen egy stoptáblát bekarikázó kör, ami a vezetőt segíti a tájékozódásban. Ennek kivitelezéséhez pontosan ismernünk kell a tábla térbeli elhelyezkedését, illetve azt, hogy a vezető feje a térben hol van: e pozíciókhoz képest kell a szélvédő által megjelenített kép helyét és méretét kiszámolnunk” – vázolta föl Kővári Bence. Hasonló feladat a sötétben működő, derengő üzemmód megalkotása: ilyenkor a szélvédőn megjelenik az út körvonala, de ugyanilyen kihívás a látást zavaró, vakító napsugarak elleni védekezés technikai megoldása. A kutatók ezek mellett különféle interakciós modellekkel is kísérleteznek, például hogy hang- vagy kézi vezérléssel is lehessen irányítani a szélvédőt.

A kutatócsoport a jelenlegi „nyers” formában létező kijelző valódi autóba építését tervezi: a jármű egy olyan terepjáró lesz, amelynek nem ívelt a szélvédője, így életszerű körülmények között vizsgálhatják az eddigi eredményeket, például hogyan működik a rendszer valós fényviszonyok között. A projekt végére használható prototípust szeretnének. „A rendszer mérete számos komponenstől függ, ezért a képmegjelenítéshez szükséges elektronika nem lehet nagyobb egy tv settopboxnál. De ha további kamerákat telepítünk az autóba, az megnövelheti a rendszer helyigényét: az már a mi döntésünkön múlik, hogy megéri-e a változtatás” – hangsúlyozta Kővári Bence, hozzátéve ugyanakkor, hogy a képzés is közvetlenül hasznosíthat a projektből, mivel az egyik tesztrendszer a tanszéki laborban van. Az oktató az Internet of Things (IoT) témájával foglalkozó választható tárgy esetében úgy építette fel az óráját, hogy annak első kétharmadában számos új technológiát ismertetett, majd a diákok a helyszínen a gyakorlatban figyelhették meg az elméleti szoftverek használatának a konkrét alkalmazásba való beépülését. „Élmény volt látni a hallgatókon, hogy gondolkodnak és rájönnek, ez nem csak valamiféle „slideware”, ahogyan viccesen nevezni szoktuk az előadásokon látványos, de csak az elméletben működő dolgokat” – osztotta meg a fiatal szakember.

„A fejlesztésben meghatározó érték, hogy egyszerre van jelen az AUT informatikai és villamosmérnöki beágyazottsága, ami hatékonnyá teszi a komplex megoldások kidolgozását. Emellett más uniós projekteken belül különböző járműinformatikai kutatásokban veszünk részt: ezek szoftveres és hardveres tapasztalatait ilyenkor remekül ki tudjuk használni” – összegezte a kutatások előnyeit Kővári Bence.

A fejlesztés célja a termék kidolgozása és piacra vitele. Fontos állomások lesznek a nemzetközi szakmai vásárok, az autóipari rendezvények. Ezt követően az ipari partnerek vállalták az értékesítést. A fejlesztés eredményeként erősödik a tanszék K+F csapata és képessége, egyúttal az eredmények értékesítéséből jelentős bevétel is várható, mindez pedig érdemben járul hozzá a BME szakmai brandjének építéséhez.

HA-GI
Fotó: Philip János