„A BME-n szerzett diploma a legjobb ajánlólevél a munkakereséshez”

A felsőoktatási felvételi jelentkezés február 15-i határidejéhez közeledve az oktatási rektorhelyettest kérdeztük a műegyetemi továbbtanuláshoz szükséges legfontosabb tudnivalókról.

„A BME a hazai műszaki felsőoktatás zászlóshajója, tehát a mérnökképzés területén a legszélesebb körben és a legmagasabb színvonalon biztosítja az oktatást az országban. Ez megnyilvánul abban is, hogy az itt szerzett diplomának értéke van” – hangsúlyozta a bme.hu-nak adott interjújában Veszprémi Károly oktatási rektorhelyettes, hozzátéve, hogy a minőségi tudásátadás az összes szakon garantált: „a végzettek olyan ismeretekkel és kompetenciákkal kerülnek a munkaerőpiacra, amelyek révén nem lesznek elhelyezkedési gondjaik és anyagi problémáik sem”.

„2019-ben is szeretnénk megtartani a magas felvételi pontszámainkat” – jelentette ki az oktatási rektorhelyettes, aki szerint ez várhatóan sikerülni fog, látva a műegyetemi képzések iránti fokozott érdeklődést legutóbb az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon, korábban a Nyílt Napon és az intézmény egyéb rendezvényein, mindamellett további bizakodásra ad okot az a tény, hogy a BME-re jelentkeztek a legtöbben az idei keresztféléves felvételin, csakúgy, mint tavaly. Az összes 5293 jelentkezőből 1435-en választották a Műegyetemet (27%), közülük 1284-en első helyen. (Az Educatio kiállításról és a Nyílt Napról készült cikkek elérhetők a bme.hu-n – szerk.)


Hatalmas tömeg a BME standjánál az idei Educatio Kiállításon

„Az egyetemi eseményeinkre regisztráló diákokkal igyekszünk kapcsolatban maradni, informálni őket híreinkről, programjainkról, ugyanakkor a felvételire készülést is megkönnyítjük számukra: a műszaki képzésre jelentkezőknek elengedhetetlenül fontos matematika és fizika tantárgyakból a BME Alfa felületen biztosítunk lehetőséget gyakorlásra, szintfelmérésre. Kiemelte: „nem fogunk elkényelmesedni, a korábbiakhoz hasonlóan, nagy intenzitással szállunk be a felsőoktatási intézmények középiskolásokért vívott versenyébe. Pontszámainkkal azt az elvárást közvetítjük, hogy nemcsak a bekerüléshez, hanem a képzés zökkenőmentes elvégzéséhez milyen szintű tudásra van szükség. Ugyanakkor szeretnénk jelezni, itt nemcsak a legjobban tanulók, hanem a szorgalmas és elkötelezett hallgatók is érvényesülhetnek és szerezhetnek oklevelet”. A legtehetségesebbek (akár elsőévesek is) pedig jelentős támogatásban, pl. az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) keretében „Tehetséggel fel!” Felsőoktatást Megkezdő Kutatói Ösztöndíjban részesülhetnek – fűzte hozzá a professzor, aki felhívta a figyelmet a BSc mellett az MSc-tanulmányok elvégzésének fontosságára is: „a jelentős és kutatásfejlesztési potenciállal rendelkező vállalatoknak az az érdekük, hogy magasan képzett mesterhallgatókat kapjanak, és én is úgy vélem, aki a Műegyetemre jön, de nem folytatja MSc-n, elszalasztja a lehetőséget. Ezzel együtt, természetesen az összes alapszakunkon garantáljuk az oktatás magas színvonalát, ugyanakkor mi igazán a mesterképzésre tudjuk jól felkészíteni a hallgatókat. Meggyőződésünk, hogy egy diplomás mérnök számára akkor lesz igazából élvezetes a munka, ha mesterszinten dolgozhat”.

A sikeres műegyetemi felvételi titkáról szólva Veszprémi Károly elmondta: nem a pontgyűjtés a fontos, hanem a felvételihez szükséges megfelelő szintű elsajátított középiskolai ismeretek összessége, a felvételire való tudatos készülés a tanulmányok alatt, ennek részeként jó eredménnyel záruló matematika és/vagy fizika emelt szintű érettségi, vagy a legjobbaknál kimagasló szereplés országos tanulmányi versenyeken.

A BME egyetemi tanára beszélt a műegyetemi képzési kínálat újdonságairól is. Az elmúlt másfél év alatt jelentős fejlődésnek induló Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) saját szakokkal is beszállt az angol nyelvű képzésbe. Az elnyert Stipendium Hungaricum pályázatnak köszönhetően is új, angol nyelvű mesterképzéseket hirdetett meg: a regionális és környezeti gazdaságtan, a vezetés és szervezés, valamint a pénzügy szakokat (ez utóbbi kivételével mindegyik magyar nyelven is elérhető, de az angol nyelvű szakokra is várják magyar hallgatók jelentkezését). Az lenne az ideális, ha a teljes MSc-szinten angolul zajlana az oktatás” – jegyezte meg a professzor, példaként említve a régióban és nemzetközi színtéren is elismert Grazi Műszaki Egyetemet, amelynél az említett kívánalom (ráadásul egy hagyományosan német nyelvterületen) 2020-tól valósággá válik.

Veszprémi Károly jó szívvel ajánlja a Műegyetemen továbbtanulni szándékozó fiataloknak a tavaly meghirdetett új szakokat, az autonóm járműirányítási mérnök mesterképzést, valamint az üzemmérnök-informatikus BProf-ot, amelyek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket és kellő számú hallgatóval indultak el. Utóbbit azoknak a diákoknak ajánlja, akik csökkentett elméleti és több gyakorlati ismeret birtokában mihamarabb, hat félév után szeretnének elhelyezkedni informatikusként – ismertette a BME oktatója, beszámolva arról is, hogy nem igazolódott be a korábbi félelem, amely szerint az alacsonyabb felvételi pontszámmal elérhető BProf miatt kevesebben jelentkeztek volna a mérnökinformatikus alapképzésre. Elmondta még: a becslések szerint országszerte 20.000 szakember hiányzik az IT területéről, ezért ennek jelentős enyhítésére az intézmény tavaly több mint 800 főt vett fel informatikus alapszakokra. Hozzátette ugyanakkor, hogy „az iparnak is részt kell vennie a megoldásban, „muszáj áldoznia a megfelelő színvonalú oktatásra. Az együttgondolkodást segítik duális MSc képzéseink (a Villamosmérnöki és Informatikai Karon, valamint a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karon). Érdekeiket felismerve céges partnereink egyre inkább áldoznak az oktatásra: gépeket, műszereket biztosítanak laborjaink számára, mert a tanulmányok alatt megismert eszközöket a végzett mérnökök munkájuk során is szívesebben fogják választani.

A professzor beszámolt arról is, hogy újra elindult a pénzügy és számvitel alapszak, a számvitel mesterszak, emellett zajlik a KJK jármű-üzemmérnöki Bprof szaklétesítésének folyamata, továbbá haladva a korral és az igényekkel immáron lehetővé vált a környezetmérnök mesterszakra jelentkezés bármely mérnökképzésből.

„A szakok tartalmi megújulása minden karra jellemző, mert folyamatos a tantervek felülvizsgálata. Mindig fejlődnünk kell, ezt teszi az ipar és a tudomány is. Ezért biztosítunk olyan oktatást a Műegyetemen, amellyel felkészítjük a hallgatókat olyan mérnöki problémákra és megoldásokra, amelyek ma még nem is léteznek. Ehhez szükséges egy erős alapképzés – nyomatékosította Veszprémi Károly.

A műegyetemi oktató a bme.hu-nak beszélt még arról, hogy központilag egységesen 2020-tól biztosan nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi a felsőoktatási felvételihez. Ez ugyanis nem került be a felvételi követelményrendszerbe. „Mi sajnáljuk, hogy így alakult, mert ezzel nemcsak szűrni lehetne, hanem sokkal fontosabb, a jelzésünk a középiskolások felé, mire van szükségük ahhoz, hogy bekerülés után benn is tudjanak maradni az egyetemen. Egyúttal a középiskolák is jobban motiválni tudták volna a továbbtanulni szándékozó diákokat a megfelelő ismeretek elsajátítására. A BME-n van néhány szak, ahol ez a feltétel adott, és azt tapasztaljuk, hogy a tanévet elkezdő, emelt szinten maturált diák gondtalanul végzi tanulmányait, míg mások, akik középszintű érettségivel rendelkeznek (matematikából, fizikából vagy kémiából), sokszor nehezen követik a mintatantervet, ezért nekünk elsődleges fontosságú, hogy számukra különféle módokon biztosítsuk a felzárkózást.

A jövőbeli intézményi tervekről Veszprémi Károly úgy fogalmazott: „nem kell mindig nagy változásokra számítani. Elég sok jön úgy is a tanév folyamán. Szükséges némi stabilitás, tehát a „megújulva megtartva”-elv mentén szeretnénk a következő tanévet elkezdeni. Készülünk rangos nemzetközi és országos rendezvények megtartására is; jelenleg a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) nyitórendezvényét és két, a Műszaki Tudományi, valamint a Kémiai és Vegyipari Szekciót szervezzük a Műegyetemen. (Az eseményekről a legfontosabb tudnivalókat korábban a bme.hu is összefoglalta – szerk.)

– GI –
Fotó: Philip János, SPOT