2019. január 22.
Koszorúzással és kiállítással emlékezett meg első rektora születésének 200. évfordulójáról a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
„Sztoczek József hosszú életet élt s ennek az egész emberéletnek legnagyobb részét, mondhatom férfikora minden egyes napját műegyetemünknek, a technikai tudományoknak és az oktatásügynek szentelte. Még fiatal éveiben került intézetünkre, mikor még ez az intézet maga is fiatal volt s az akkoron fiatal professzornak szolgálatba lépésétől kezdve egész életén által halála napjáig több mint négy évtizeden keresztül ez az intézet képezte gondoskodásának tárgyát, ezt ápolta szívének egész melegével, ezt látta fejlődni és nagyra nőni, nagyra nőni és virágozni éppen az ő személyes fáradozásai sikeréül” – idézte fel az első műegyetemi rektor alakját többek között egy másik elődje szavaival Józsa János a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben tartott rendezvényen. A BME vezetője a Sztoczek József életét ismertető beszédében köszönetet mondott a szervező Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI), amely megfogalmazása szerint „a rohanó mindennapokban segít megállni és emlékeztetni múltunk és történelmünk nagyjaira”.
Sztoczek József 2001 óta védett sírjánál a NÖRI nevében Kárpáti Katalin főigazgató-helyettes és Ádám Ödönné gazdasági igazgató, a Műegyetem közössége nevében Józsa János rektor és Kotán Attila kancellár, a BME jelenlegi hallgatói nevében R. Nagy Tibor Endre, az Egyetemi Hallgatói Képviselet elnöke, az öregdiákok nevében pedig Mészáros Csaba, a Műegyetem Támogatói és Baráti Köre elnökségi tagja koszorúzott.
Szintén a megemlékezés virágait helyezte el a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület nevében Messik Miklós elnök és Körösi Mária egyetemi docens, valamint a Magyar Vidék Országos 56-os Szervezet nevében Pintér Csilla, a II. kerületi szervezet elnöke.
Az ünnepségen közreműködött a Műegyetemi Kórus Vida Györgyi karnagy vezetésével.
|
Papnövendékből lett mérnök, majd fizikai tanszékvezető, kiváló pedagógus és sokoldalú tudomány- és intézményszervező az 1819. január 19-én Szabadkán született Sztoczek (Stoczek) József. Egész élete a Műegyetemhez és annak elődintézményeihez kötődött: 1844-ben oklevelet szerzett az Institutum Geometricumban, 1847-ben megkapta tanári kinevezését a József Ipartanodában, majd 1861-től igazgatóként vezette a Joseph Polytechnicumot, az 1871/72. tanévben pedig az első választott rektora lett a törvénnyel egyetemmé váló Királyi József Műegyetemnek (ezt követően még 4 alkalommal, az 1875/76-1878/79. közötti tanévekben egymás után választották meg az intézmény vezetőjének). Nevéhez fűződik többek között a hallgatók támogatását célzó Műegyetemi Segélyegylet elindítása, tanulmányi és külföldi ösztöndíjak bevezetése, a műegyetemi tanárképző intézet létrehozása, valamint az oktatott tantárgyak szakmák szerinti (mérnöki, gépészmérnöki, vegyészeti, valamint mezőgazdasági és kereskedelmi) felosztása és ennek megfelelő tanrendek összeállítása, amellyel megalapozta a későbbi műegyetemi karokat. A tudományos életben is számos jelentős feladatot látott el: 1867-től ő volt a Magyar Tudományos Akadémia III. Osztály első elnöke, 1886-89 között pedig a tudományos testület alelnöke, mindemellett részt vett a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet megszervezésében is részt vett. Hosszú, feszített tempójú, rendkívül tartalmas élete 1890. május 11-én ért véget. Halálát követően, a 20. század első éveitől nevét alapítvány viselte, amelyből a szigorló diákok kaptak jutalomdíjat. Alakja a könyvtár nagyolvasóját egykor díszítő falfestményre is rákerült, mellszobra a Központi épület aulájában található. A történelmi campust határoló utcának 1911-től névadója Sztoczek József, ahogyan az 1949-ben épült St épületnek (benne a nagyelőadónak szintén), valamint az egyetem menzájának közkeletű elnevezése is őt idézi. Szintén róla nevezték el a BME Szenátusa által adományozható magas egyetemi kitüntetést, a Sztoczek József Emlékérmet, a BME Tehetségsegítő Tanácsa pedig a Sztoczek József Program keretében hirdet meg ösztöndíjakat, szakmai programokat és mentorokat a legtehetségesebb hallgatóknak. Az életéről szóló részletes összeállítás itt olvasható. |
A BME OMIKK aulájában 2019. március 8-ig tekinthető meg az a kiállítás, amely Sztoczek József személyes irataiból mutat be néhányat, ezek mellett az első rektorválasztó ülés fennmaradt jegyzőkönyve is tanulmányozható.
Sztoczek József a Fiumei úti Nemzeti Sírkert 34/2-es parcella, 2. sor 6. sírjában nyugszik. Érdemes ellátogatni az emlékhelyre, mert a neves mérnökön, fizikuson kívül még számos műegyetemi kötődésű szakember sírja is felfedezhető, akár a tematikus sírkerti séták keretében.
BK-GI
Fotó: Philip János