„Használjuk ki a nemzetközi hallgatói mobilitási lehetőségeket!”

Műegyetemi szakemberek hívták fel a figyelmet azokra a jelentősebb ösztöndíjprogramokra, amelyek célja a részképzés, a szakmai gyakorlat, a kutatás és a rövid tanulmányút külföldön.

„A felsőoktatásban tanulók számára kinyílt a világ; igényük és módjuk is van külföldi kitekintésre, amelyhez a különféle ösztöndíjprogramok kiemelkedő támogatást nyújtanak. A Műegyetem, segítve hallgatóit törekvéseik megvalósításában, igyekszik mind szélesebb körben bemutatni és elérhetővé tenni a nemzetközi mobilitás lehetőségeit – mondta a bme.hu-nak Nagy Balázs Vince nemzetközi rektorhelyettes, kifejtve, hogy a cél más ország oktatásának, módszertanának, tudományos tevékenységének megismerése a képzés idején, majd a megszerzett ismeretek, tapasztalatok itthoni hasznosítása. „Mindent megteszünk azért, hogy ez a folyamat akadálymentes legyen és a pályázókra kisebb teher háruljon” – fogalmazott.

„A pályázás menete gördülékeny, a feltételek világosak, jól működik a Tempus Közalapítvány által meghirdetett nemzetközi tanulmányi ösztöndíjak műegyetemi koordinációja – hangsúlyozta a feladatot ellátó, a Rektori Kabinethez tartozó Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóságának (NKI) nemzetközi igazgatója, alátámasztva állítását azzal, hogy az elmúlt években egyre inkább nőtt a külföldi mobilitásra jelentkezők száma az intézményben. „Mi a programok szakmai hátterét biztosítjuk, hozzánk tartozik a pályázatok lebonyolítása, a kiírások, dokumentumok, levelezések kezelése, a kétoldalú szerződések adminisztratív feladatai, miközben együttműködünk a karokkal, a BME-s kari Erasmus koordinátorokkal, valamint az Egyetemi Hallgatói Képviselettel (EHK) és igyekszünk megválaszolni a pályázatokhoz kapcsolódó hallgatói kérdéseket, tisztázzuk a félreértéseket, fogalomzavarokat” – ismertette Rátkai-Füzesi Adrien, kitérve arra is, hogy a leendő pályázókkal való gyors, célzott és közvetlen kommunikáció kialakításában a hamarosan elinduló, jelenleg tesztüzemben működő, aktuális információkkal és hírlevél-funkcióval ellátott NKI-honlap játszik majd szerepet. Emellett erős közösségi média-jelenlétet szeretnének és tervezik újabb BME-s fórumok megszervezését azok számára, akik személyesen érdeklődnek a korábbi ösztöndíjasok élményei, tapasztalatai és a jelenleg meghirdetett szakmai, tanulmányi lehetőségek iránt.

A Műegyetem számára elérhető összes nemzetközi hallgatói tanulmányi ösztöndíj nagyon népszerű a fiatalok körében, de a legtöbb résztvevője a két legismertebbnek, a Campus Mundinak és az Erasmus+-nak van: évente 380-400 pályázó jelentkezik tanulmányi mobilitásra, ebből legalább 330 sikeres – részletezte Terczy Médea intézményi Erasmus koordinátor, aki megvilágította a programok közötti egyik lényeges különbséget is: míg az előbbi keretében más országba csak küldeni, utóbbinál fogadni is lehet hallgatókat; a kontinensen kívüli tanulmányok, kutatások és szakmai gyakorlat folytatására fókuszáló Campus Mundival ráadásul csak az utazhat Európába, akinek már van benyújtott Erasmus+ pályázata. Mindeközben az Erasmus+ lehetőséget biztosít a tudományos munkára, ha a Műegyetem szerződést köt a kutatóhellyel (a BME-nek jelenleg 300 felsőoktatási intézménnyel van szerződése – szerk.).

Az NKI munkatársa örömmel adott hírt az ösztöndíjprogramokban részt vevő oktatók (köztük nem oktatók is, pl. adminisztrációs munkatársak) aktivitásának növekedéséről egyaránt: „míg korábban évi 45-50 fő volt a számuk, idén már 65-70-en pályáztak sikerrel és indulhattak útnak a BME-s külföldi partnerintézmények meglátogatása, együttműködési szerződések, közös kutatások előkészítése, szakmai kapcsolatépítés és nyelvtanulás céljából”.

A nemzetközi részképzésre, szakmai gyakorlatra, szakdolgozatírásra, kutatásra, vagy egyetemhez, céghez rövid tanulmányútra jelentkezők számára 1,2-1,3 millió eurós keret áll rendelkezésre a Műegyetemen, de ezen felül is biztosított a finanszírozás, ha lényegesen többen pályáznak. A növekedésre márpedig számítani kell: az adatok szerint tavaly 10, idén pedig már a kiutazók 30%-a valósítja meg tanulmányi mobilitását Campus Mundi ösztöndíjjal. Ennek részbeni oka, természetesen a növekvő érdeklődés mellett, hogy több hallgatónak volt lehetősége a korábban meghatározottnál alacsonyabb, 3,5-es tanulmányi átlaggal jelentkezni. (Az Európán kívüli lehetőségeknél viszont egyáltalán nem számít az itthoni tanulmányi eredmény – szerk.)

Terczy Médea beszámolt még arról, hogy nagyon változatos az ösztöndíjasok kiutazási motivációja. Tapasztalatai szerint „van, aki az addigi tanulmányaiba beilleszthető kurzusokat választ külföldön, hogy hazatérve majd tovább folytathassa addigi képzését, de van, aki viszont merőben mást, mert egy új terület ismeretanyagával bővítené tudását”. Ugyanennyire különbözőek a célországok is – tette hozzá. „Sokan kedvelik Spanyolországot, Portugáliát, Németországot, Franciaországot, Olaszországot, Ausztriát, míg mások a tengerentúlra vágynak vagy távoli kontinensekre, pl. Ausztráliába. Akiknek viszont nem elég az ösztöndíjuk a magas árfekvésű területeken és nem tudják kiegészíteni azt, inkább az olcsóbb kisvárosokat preferálják, vagy valamelyik kelet-európai országot”. Általában egy évben egyszer (februárban, pótpályázás szeptemberben) egy félévre pályázhatnak a hallgatók, de később ezt egy újabb szemeszterrel meghosszabbíthatják. A szabadfelhasználású ösztöndíjat már kiutazás előtt megkapják a mobilitásban résztvevők, akiknek a szemeszter végén kell elszámolniuk és egy képes beszámolót írniuk kinti tanulmányaikról, élményeikről. A legérdekesebbek az NKI honlapján is olvashatók – részletezte a pályázat legfontosabb tudnivalóit az Erasmus koordinátor.

Juhász Ákos György, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Erasmus+ szakmai gyakorlat keretében 2 alkalommal 2 hónapot töltött a Lille Egyetemen. Élményeiről úgy fogalmazott: „diplomamunkám során felmerült kérdések, illetve műszeres igények miatt adtam be pályázatomat, de a kint töltött idő alatt sokkal többet kaptam. Nagyon színes a város, nagyon befogadók és vendégszeretők az emberek, így sok kultúrát ismertem meg, barátokat szereztem. A település adottságai miatt rengeteget tudtam utazni hétvégente, ami szintén felejthetetlen marad számomra. Magamat is jobban megismertem. Mindenkinek tudom ajánlani, hogy akár szakmai gyakorlat vagy tanulmányi félév keretében ellátogasson Lille-be, mert egy igazi ékszerdoboz rengeteg látnivalóval, programmal, lehetőséggel”.

A mobilitásnál a hazaérkezés után kötelező minimum 10 kredit beszámíttatása, aminek nem lehet következménye a kredittúllépés vagy a tanulmányok halasztása, mert nem a BME-n felvett kreditekről van szó, hanem külföldön teljesítettekről; ezek tehát részei a félévi eredménynek.

Egy tanulmányi cikluson belül 12 hónap mobilitást lehet felhasználni (osztatlan képzésben 24 hónap áll a hallgató rendelkezésére). Emellett van mód a diploma átvétele utáni egy évben is a keret felhasználására szakmai gyakorlat céljából. A dokumentumok (önéletrajz, motivációs levél, oktatói ajánlás, a nyelvvizsga-bizonyítvány, a tanulmányi versenyen szerzett oklevél, valamint kiemelkedő sport vagy egyéb teljesítményről szóló tanúsítvány másolata) benyújtása papír alapon történik és a tanulmányi mobilitási pályázat a Neptun rendszerben beadott 064-es kérvénnyel válik teljessé, amelyben meg kell jelölni a fogadó intézmény(ek) nevét is. Az Erasmus+-nál új elem, hogy immáron az elsőévesektől is elfogadják a jelentkezést a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon (GTK), a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karon (KJK), valamint a Természettudományi Karon (TTK), de utazni csak a második évtől tudnak. A pályázás folyamatos a szakmai gyakorlat esetében.

Czifra Zsigmond Bálint, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója a Sydney-i Műszaki Egyetem egy trimeszteres képzésén vehetett részt. „Ennek keretein belül alkalmam volt mechatronikai, matematikai és orvostechnológiai ismereteim mélyítésére, több projektbe bekapcsolódtam, úgy mint drone tervezési feladat vagy machine learning rendszer programozása EEG-hez. A University of Technology – amelynek rektorhelyettese egyébként a magyar származású Attila Brungs – egy nagyon vendégszerető hely, a kollégák a világ minden tájáról érkeznek, angolosan mondva egy ‘real melting pot of the cultures’. Az egyetem nagyon modern és hallgatóbarát. Mindenkinek ajánlom, ráadásul a világ egyik legegzotikusabb szigetén, Ausztráliában helyezkedik el, a kenguruk, koalák, erszényesek és szörfösök hazájában, no persze nem árt vigyázni a pókokkal sem” – fogalmazott a hallgató.

Az említett ösztöndíjprogramok nagyon hasznosak a hallgatók számára, mert azután önállóbbak, alkalmazkodóbbak lesznek, erősödik nyelvtudásuk és problémamegoldó képességük, interkulturális élményekkel gazdagodhatnak, nemzetközi szakmai kapcsolatokat építhetnek ki, és a munkaerőpiacon is előnyükre válik a külföldön szerzett tapasztalat. A mobilitás hasznos a Műegyetem számára is, amely a partnerségen alapuló együttműködések révén garantálni tudja a fogadó intézmények minőségét, deklarálva, hogy a BME-nek is ugyanannyira fontos a magas színvonalú képzés – emelte ki Nagy Balázs Vince. „Szeretnénk, ha minél többen élnének ezzel a lehetőséggel. Az lenne az ideális, hogy ha a mobilitás iránt fokozottan érdeklődő fiatalok a tanulmányaik alatt legalább egy szemesztert eltöltenének valamely külföldi országban, ahol kihasználják az értékes időt saját szakmai fejlődésük lehetőségeinek kiaknázásával. Mi, a BME nemzetközi ügyekben illetékes kollégái, mindent megteszünk ennek támogatására.” – összegezte gondolatait a nemzetközi rektorhelyettes.

Erasmus+

Az Európai Unió programja, amely forrásaival az oktatást, a képzést, az ifjúsági területet és a sportot támogatja.

Típusai:

Felsőoktatási hallgatók tanulmányi célú mobilitása

A pályázattípus célja, hogy lehetővé tegye oktatási, nyelvi és kulturális tapasztalatok megszerzését egy másik programországbeli felsőoktatási intézményben.

A támogatható tevékenységek:

  • felsőoktatási hallgatók tanulmányi célú mobilitása (3-12 hónap)
  • tanulmányok és szakmai gyakorlat kombinációja (3-12 hónap)

Felsőoktatási hallgatók szakmai gyakorlati mobilitása

A pályázat célja, hogy segítséget nyújtson a közösségi munkaerőpiacon szükséges készségek elsajátításához és a fogadó ország gazdasági és társadalmi kultúrájának a megértéséhez.

A támogatható tevékenységek:

  • felsőoktatási hallgatók szakmai gyakorlati mobilitása (2-12 hónap)
  • tanulmányok és szakmai gyakorlat kombinációja (3-12 hónap)

Felsőoktatási munkatársak oktatási célú mobilitása

A pályázattípus célja a felsőoktatási intézmények oktatóinak külföldi partnerintézményben végzett oktatás célú mobilitása illetve külföldi vállalkozás szakértőjének magyarországi felsőoktatási intézményben végzett oktatás célú mobilitása.

A támogatható tevékenységek:

  • felsőoktatási munkatársak oktatási célú mobilitása (2-60 nap utazás nélkül)
  • külföldi vállalkozás dolgozójának oktatási célú fogadása (2-60 nap utazás nélkül)

Felsőoktatási munkatársak képzési célú mobilitása

A pályázattípus célja az oktatók, adminisztratív és más nem oktató munkatársak külföldi programországbeli partnernél (felsőoktatási intézménynél vagy vállalkozásnál) végzett mobilitása tudástranszfer, vagy készségek fejlesztése céljából (szemináriumok, kurzusok, gyakorlati periódus, átirányítás stb.)

A támogatható tevékenységek:

  • felsőoktatási munkatársak képzési célú mobilitása (2-60 nap utazás nélkül)

Campus Mundi

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) által létrehozott, a Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló projekt része. A pályázók itthoni alap-, mester- vagy doktori tanulmányaikhoz szorosan kötődő részképzéseken tanulhatnak az ösztöndíjjal, emellett kifejezetten szakdolgozat vagy disszertáció megírásához szükséges kutatómunkára is igényelhető támogatás.

Típusai:

Felsőoktatási hallgatók tanulmányi célú mobilitása

A pályázat célja, hogy a hallgatók a külföldi egyetemen teljesített tanulmányai alatt az itthoni tanulmányaihoz szorosan kötődő kurzusokat teljesítsenek, és interkulturális tapasztalatokat szerezzenek, amelyek hazatérésüket követően a magyar munkaerőpiacon való elhelyezkedésben vagy további tanulmányaihoz előnyt biztosítanak.

A külföldi részképzés időtartama legalább 3 hónap (90 nap) az utazási napokon kívül.

Felsőoktatási hallgatók szakmai gyakorlati mobilitása

A pályázat célja, hogy a hallgató a külföldi fogadó intézménynél teljesített szakmai gyakorlata alatt tanulmányaihoz szorosan kötődő szakmai tapasztalatokat, kompetenciákat és készségeket szerezzen, melyek hazatérését követően a magyar munkaerőpiacon való elhelyezkedésben előnyt biztosítanak.

A külföldi szakmai gyakorlat időtartama legalább 3 hónap (minimum 90 nap, az utazási napokon kívül), legfeljebb pedig 5 hónap lehet.

Kiemelkedő képességű és tanulmányi teljesítményű felsőoktatási hallgatók rövid tanulmányi célú mobilitása

A pályázat célja, hogy kiemelkedő képességű és tanulmányi teljesítményű hallgatók az itthoni tanulmányaikhoz szorosan kötődő rövid külföldi tanulmányúton vegyenek részt. A nyertes hallgatók kutatási vagy művészeti tevékenységet folytathatnak külföldön, nemzetközi szakmai versenyen vehetnek részt, intenzív szakmai kurzusra jelentkezhetnek (kivétel nyelvi kurzus), illetve külföldi nemzetközi tudományos konferencián tarthatnak előadást vagy poszter-prezentációt.

A rövid tanulmányút időtartama legalább 2 nap, legfeljebb pedig 30 nap lehet az utazási napokon kívül.

Athens

A pályázat célja egy rövid, egyhetes intenzív szakmai kurzus Európa vezető műszaki egyetemeinek (a BME partnerintézményeinek) egyikében önköltséges utazással, de műegyetemi szállástámogatási lehetőséggel. A képzés része még egy "európai dimenzió" tevékenység is, amelyen a hallgatók a fogadó ország kultúrájával ismerkednek meg.

Az Erasmus+, a Campus Mundi és az Athens programokról, jelentkezési feltételekről, határidőkről további információ a Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóságán kérhető.

– GI –
Fotó: Philip János, BME NKI
Bélyegkép: BME Erasmus Facebook-oldal