Budapest egyik legnagyobb, egyúttal legforgalmasabb vasúti megállóhelye és környéke újult meg a programon résztvevők tervasztalán.

„Az idei megmérettetésen is olyan innovatív hallgatói megoldások születtek, amelyekhez elengedhetetlen volt több mérnöki terület fiataljainak összehangolt együttműködése” – ecsetelte Molnár Levente BSc-szakos műegyetemi építőmérnök hallgató, a tizedik, jubileumi Várostervezési Napok (VTN) főszervezője, a BME Zielinski Szilárd Szakkollégium KörVasútÚt tagozat képviselője. A BME Baross Gábor Kollégiumban megrendezett, komplex, négynapos várostervezési műhelyversenyen Budapest vasúti főpályaudvara, a Keleti Pályaudvar és környezete renoválásának megtervezésére várták a hallgatói csapatok elképzeléseit.

A főszervező elmondta: több mérnöki terület képviselőinek kellett megtalálniuk elképzeléseik közös metszetét, a siker kulcsát a szakmai tudás mellett a kreativitás és az adott témában való jártasság jelentette.

A négynapos műhelyverseny elején a résztvevők megismerték és a szervezőkkel együtt személyesen is bejárták a tervezési területet, majd a nevezőket szakuk szerint csapatokba osztották, ügyelve arra, hogy minden területet képviseljen valaki egy társaságon belül. A hallgatók összecsiszolódásához csapatépítő jellegű játékokat rendeztek. A második és a harmadik napon a Baross Gábor Kollégiumban zajlott a műhelymunka, ahol délutánonként lehetőség nyílt konzultációra a versenyt támogató szakmai zsűri tagjaival. A csoportok aztán a műegyetemi kollégiumban és saját otthonukban is folytathatták a tervezést. A végleges pályamunkát a negyedik napon mutatták be a bíráló bizottságnak. A zsűri ezt követően hozta meg döntését. „Szakmailag, csapatmunkában, empátiában, kommunikációban és együttműködésben egyaránt nagy kihívást jelentett a verseny, amelyen közlekedési, építészeti, társadalmi és fenntarthatósági szempontokat is figyelembe kellett venniük a hallgatóknak” – fűzte hozzá Molnár Levente, aki elmondta még, hogy a résztvevők többsége a BME-ről és a Szent István Egyetemről (SZIE) érkezett.

A többnapos szakmai megmérettetés végén a zsűri értékelte az elképzelések egyediségét, összetettségét, bemutatásának előadásmódját, a szakmai szempontok figyelembevételét, az időbeli kivitelezhetőséget, valamint a megvalósíthatóság realitását is. „A hallgatói megmérettetéssel szeretnénk elősegíteni a diákok szakmai fejlődését, ennek érdekében hiánypótló, az egyetemi tananyagot jól kiegészítő programok szervezését vállalták a VTN-t létrehozó fiatalok” – árulta el Molnár Levente.

„A város- és közlekedésfejlesztési szakemberek számára évek óta jelentős szakmai kihívás, egyben megoldásra váró probléma a főváros központi vasúti megállóhelyének lehangoló környezete, amelyet fontos lenne modernizálni, közösségi funkcióval ellátni a műemlékvédelem alatt álló épület stílusjegyeinek megőrzésével” – részletezte a versenyzők számára kiírt feladat nehézségeit a főszervező, aki a továbbiakban beszámolt arról: mindössze egy hétvége állt a csapatok rendelkezésére, hogy olyan koncepciót alkossanak, amely figyelembe veszi az ingatlan-, a közterület-, a közlekedésfejlesztési és társadalmi szempontokat, egyúttal megvalósítja Budapest és a vasúti közlekedés szimbiózisának mintapéldáját. „Az idei feladatban az egyik legnagyobb fejtörést az okozta, hogy egy hatalmas területet, valamint a főváros életében, sőt az ország vasúti vérkeringésében vezető szerepet betöltő létesítményt kellett áttekinteniük a diákoknak. Mindehhez átfogóan tanulmányozták a Keleti Pályaudvar környékét, a növekvő forgalmú távolsági és elővárosi vasúti vonalakat”.

A versenyen elinduló öt hallgatói csapat a legkülönfélébb megoldási lehetőségekkel állt elő, a sokszínűséghez többféle szemléletmód összehangolására volt szükség.

„Építő-, építész- és közlekedésmérnökök, valamint tájépítész hallgatók dolgoztak ki egy olyan stratégiát, amely alapjaiban változtatta meg a mai Keleti Pályaudvar külalakját. Funkciógazdaggá tették a létesítményt, figyelembe vették az elkövetkezendő évtizedek főbb mobilitási trendjeit, és választ próbáltak adni az urbanisztikai, közterületi és zöldfelületi kihívásokra” – osztotta meg a pályamunkák részleteiről Molnár Levente. A nyertes csapat nagy hangsúlyt fektetett a környék közlekedésének megreformálására: új villamos vonalat telepítettek a pályaudvar mellé, és elképzelésük szerint a szerelvényektől felszabadított területek mellett fennmarad az életképes, utazóközönséget ellátni képest vasúti forgalom. A pályaudvar vágányait pár méterrel visszavágnák, helyükre aluljárót építenének a Kerepesi út és a Thököly út közé, amely az M2-es felüljárót az egyik oldalon pályaudvarral, míg a másik oldalon a tervezett villamosmegállóval kötné össze. A tervük szerint a négyes metrótól mozgójárda segítené az eljutást a vágányokhoz. Egy további hallgatói csapat hosszú távon megszüntetné a pályaudvar vasúti funkcióját, és más állomásokra terelné át a vonatokat a terület rekultivációjához.

Molnár Levente főszervezőként elégedett volt a hallgatói viadallal. Úgy vélte, a korábbi évekhez hasonlóan magas színvonalú pályamunkák születtek. Szervezőtársaival bizakodva tekintenek a jövő évi verseny elé, amelynek időpontjában változás is lehet: „ilyenkor több zárthelyi dolgozatot írnak és számos beadandó házi feladaton munkálkodnak a hallgatók; a megfeszített tempóban sokan nem tudtak részt venni egy négynapos tanulmányi versenyen, emiatt az időzítést 2020-ban átgondoljuk”.

TZS-GI
Fotó: Mobilissimus, Képítő Fotókör, Várostervezési Napok