Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Díjat kapott a BME fiatal kutatója

A környezet megóvását, a biológiai sokszínűség védelmét, valamint a környezetbarát technológiák kifejlesztését és megvalósítását célzó elismerésben hárman részesültek.

„A díjra, mint hatalmas szakmai elismerésre tekintek. Amikor a pályázati felhívás megjelent arra gondoltam, hogy a korszerű, környezetbarát polimer anyagokra és ezen belül is a kutatómunkám tárgyát képező, biológiai úton lebontható polimer habokra szeretném a figyelmet felhívni" – hangsúlyozta a bme.hu-nak Kmetty Ákos, az MTA-BME Kompozittechnológiai Kutatócsoport tudományos munkatársa, azután, hogy az élettelen környezettudomány témakörben vehette át díját „Kémiai habképző szerekkel habosított politejsav alapú bio-habok fejlesztése és jellemzése” című pályamunkájáért, amelynek alapját egy elsőszerzős, az Applied Sciencesben angol nyelven megjelent tanulmány képezi, és amely napjaink egyik feltörekvő, megújuló erőforrás alapú, valamint biológiai úton lebontható polimerének, a politejsavnak a kémiai úton történő habosíthatóságával foglalkozik. A pályamunkában célzottan poliészterhez ajánlott exoterm és endoterm típusú kémiai habképző szerek széles körű jellemzésére és a politejsavra gyakorolt hatásuk feltárására került sor. A kísérleti munka rámutat az alkalmazható kémiai habképző szerek típusára és alkalmazható feldolgozási hőmérséklet-tartományaikra. Morfológiai, mechanikai és mikroszkópi vizsgálatok alkalmazásával a politejsav-alapú habstruktúrák széles körű jellemzését végezték el, ami nagyban hozzájárulhat ezen anyagokból gyártott környezetbarát habtermékek – pl. a dinamikus védelemként szolgáló párnázó habok vagy az egyszer használatos elektronikai termékeket csomagoló habok – elterjedéséhez és továbbfejlesztéséhez. Kmetty Ákos kutatói munkája mellett széles körű felsőoktatási tevékenységet is kifejt a pályamű témakörében.

Mohar Lászlóné Sóti Borbála végakaratának megfelelően az MTA 2010-ben hozta létre a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat. A bruttó 200 ezer forint jutalommal járó díjat minden évben három 35 év alatti kutató nyerheti el a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj Kuratóriumának javaslata alapján. Kmetty Ákos mellett idén díjazták még az élő környezettudomány témakörben Sonkoly Juditot, az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport tudományos segédmunkatársát, valamint a környezettudomány társadalmi vonatkozásai témakörében Váradi Ágnest, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos munkatársát.

„Napjainkban számos környezetvédelemmel összefüggő hírrel találkozhatunk, pl. újonnan megjelenő irányelvek, szabályozások. Láthatjuk, hogy az egyszer használatos (un. single-use) polimer termékeket (szívószálak, poharak, evőeszközök stb.) fokozatosan szeretnék betiltani, ezzel e hulladékok mennyiségét próbálják világszinten csökkenteni, ehhez kapcsolódva a kutatómunkám időszerű és jelentős eredményekkel, alternatív megoldásokkal szolgáltathat" – vélekedett a díjazott, aki a környezetbarát polimer anyagok és kompozitok területén 2008 óta végez tudományos munkát. „Már a PhD disszertációmban is a környezetbarát, újrahasznosítható, polimer kompozitokról írtam, majd ezt követően 2012-ben csatlakoztam a Gépészmérnöki Karon működő MTA-BME Kompozittechnológiai Kutatócsoporthoz, amely keretében napjaink egyik kiemelkedő megújuló erőforrás alapú és egyben biológiai úton lebontható polimerével a politejsavval (PLA) foglalkoztam – osztotta meg a Gépészmérnöki Kar (GPK) Polimertechnika Tanszék adjunktusa, hozzátéve, a PLA-ra azóta is alap polimerre tekint és alkalmazhatóságának növelésére fókuszál, legyen szó természetes szállal erősített PLA alapú kompozitról vagy PLA alapú habokról.

Kmetty Ákos arról is vallott: szerencsésnek érzi magát, hiszen kutatómunkáját a kezdetektől fogva csapatban végezheti, legyen szó TDK-zó, szakdolgozatíró/diplomatervező vagy PhD hallgatóiról és nem utolsósorban kiváló oktató-kutató kollégáiról. Mint mondta: a gyakorlati hasznosulást a kutatócsoportban kiemelt szempontként kezelik, ezért vizsgálják e porózus anyagok egyszer használatos bio-párnázó habként, szendvics szerkezetekben energiaelnyelő habrétegként való alkalmazhatóságát is szorosan együttműködve ipari partnerekkel. A kémiai habképzés az iparban már régóta alkalmazott eljárás, így véleménye szerint egy sikeres fejlesztő munka eredményeként, akár ipari gyártástechnológiák számára egyaránt könnyen adaptálható, biológiai úton lebontható habszerkezetet állíthatnak elő.

A BME és ezen belül is a Gépészmérnöki Kar Polimertechnika Tanszéke a kutatás sikeres megvalósításának érdekében minden szükséges segítséget megadott és megad – fogalmazott az ifjú szakember, méltatva mentorait: „három kiváló, hatalmas tudással rendelkező és elismert műegyetemi oktató-kutató kolléga támogatott, (a közelmúltban elhunyt) Karger-Kocsis József, Czigány Tibor és Bárány Tamás, akikre mint példaképekre tekintek, és akiknek ezúton is szeretném megköszönni, hogy felhívták a figyelmem a kutatói pálya szépségeire, irányt mutattak/mutatnak, biztattak/biztatnak és segítették/segítik kutatómunkámat".

Kmetty Ákos a jövőbeni terveiről szólva kifejtette: továbbra is intenzíven kutatja majd a biológiai úton (komposztálással) lebontható polimer habok témakörét. Célja e habstruktúrák széles körű jellemzése és alkalmazási területének bővítése, definiálása. Az elért eredményeket az Gépészmérnöki MSc, Polimertechnika Szakirány idén ősztől újonnan induló „Polimer habok” című tantárgy elméleti és gyakorlati ismeretanyagába kívánja beépíteni.

– GI –
Fotó: MTA
Bélyegkép: MTA