A BME GPK Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék professzora életének 90. évében hunyt el. Temetése július 30-án 12:45-kor lesz a Farkasréti temetőben.

Imre László 1951-től a Műegyetem oktatója. 1956-ban aktív résztvevője a BME-n zajlott forradalmi eseményeknek. Kiváló feltaláló, a magyar és nemzetközi géptani, hőtani, szárítástechnikai és napenergia szakmai közösség megbecsült tagja. Számos egyetemi jegyzet és kézikönyv szerzője, 1977-ben elnyerte az év oktatója címet, 1987-től egyetemi tanár, 1999-től professor emeritus. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora, számos szakbizottságának, köztük a Megújuló Energetikai Technológiák Albizottságának tagja, 2010-ig elnöke. 1983-ban MTA Akadémai díjjal, 1993-ban MTA Feltaláló díjjal tüntették ki.

Tudományos pályafutása során műszaki hőtannal és áramlástannal foglalkozott, majd a megújuló energetikával, az emberiség jövőbeni energiaellátásának alternatív lehetőségét kutatta és oktatta.

Aktívan részt vett a hazai és a nemzetközi tudományos életben, több nemzetközi szervezet (UNESCO, FAO World Renewable Energy Network – WREN) megújuló energetikai szakbizottságainak tagja volt. A Nemzetközi Napenergia Társaság (ISES)  Magyar Tagozatának (ISES-Hungary), a Magyar Napenergia Társaságnak alapító tagja (1983) és első elnöke, majd tiszteletbeli elnöke. Az ISES-Hungary keretében az UNESCO Szoláris Regionális részvételi programjával előmozdítója volt a Magyarországon létrehozott szoláris regionális központoknak, amelyek az alternatív energia felhasználásáról nyújtottak tájékoztatást a társadalom széles körében. Az 1993-ban Budapesten Harmony with Nature címen megrendezett ISES Világkongresszus elnöke, amelynek témája a klímaváltozás és a globális felmelegedés problémája volt.