Látványos műegyetemi stand és előadások az ITU Telecom World 2019 konferencián

A telekommunikációs iparág egyik legjelentősebb eseményén mutatták be a BME szakemberei az intézmény oktatási, kutatási és innovációs tevékenységét.

„A kvantuminformatika- és kommunikáció egy feltörekvő új tudományterület, az Európai Unió és Magyarország is szisztematikus és komoly erőfeszítéseket tesz, hogy lépést tartson a világgal” – válaszolta a bme.hu kérdésére Imre Sándor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Hálózati rendszerek és Szolgáltatások Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, miután a műegyetemi kutatócsoportok kvantummal összefüggő tevékenységeit és eredményeit, a távközléshez kapcsolódó titkosítási-adatátviteli lehetőségeket ismertette előadásában az ENSZ legfontosabb, távközlésért felelős globális szervezete, az International Telecommunication Union (ITU, magyarul Nemzetközi Távközlési Egyesület) éves konferenciáján és kiállításán, a Telecom World-ön, amelyet 2015 után második alkalommal rendeztek meg Magyarországon, Budapesten a Hungexpón. Elmondta még: a Műegyetemen a VIK és a Természettudományi Kar (TTK) a tagjai a hazai kvantumtechnológiai törekvéseket egyesítő konzorciumnak.

A műegyetemi kvantumtechnológiai fejlesztések az intézmény standján is helyet kaptak, ahol poszterekkel és demonstrációs kísérletekkel várták az érdeklődőket. Papp Zsolt, a TTK Fizikai Intézet Fizika Tanszékének adjunktusa, a VIK részéről pedig Gerhátné Udvary Eszter, a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék egyetemi docense, valamint Gódor Győző, a Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék tudományos segédmunkatársa a kvantum kulcsküldő berendezést mutatták be a nemzetközi telekommunikációs konferencián. A szerkezet egy adó-vevőből álló egyszerű hálózat, funkciója szerint egy titkos kulcsnak megfeleltethető véletlen jelsorozatot tud megosztani egymással két pont között, amely utána használható egy publikus csatornán történő átvitelre egyaránt.

A nagy múltú Nemzetközi Távközlési Egyesület célja, hogy összekapcsolja a kormányokat, a vállalatokat, a terület kis- és középvállalatait, valamint a kutatói szférát egy olyan innovatív megoldásokkal teli platformot teremtve, amelyet a résztvevők kapcsolatépítésre, és tudásmegosztásra használhatnak. Magyarország alapító tagja a 193 tagállamot tömörítő nemzetközi szervezetnek; 2018-ban beválasztották az ITU döntéshozó testületébe, a 48 tagú tanácsba.

A világ 130 országából csaknem 5-6 ezer vállalati képviselő, továbbá több mint 200 kormányzati és iparági vezető jelenlétében tartották meg a rendezvényt. A konferencia fő témája az innováció és a konnektivitás, a legújabb trendek, fejlesztések bemutatása, érintve az Internet jövője, az IT biztonság, a robotika, a mesterséges intelligencia (MI), az űrtávközlés, az okos városok (smart cities), az IoT témakörét, valamint az 5G fejlesztéseket. A magyar kis-, és középvállalkozások, illetve az egyetemek a több napos esemény során egyedülálló lehetőséget kaptak az iparág meghatározó nemzetközi szereplőivel való közvetlen találkozásra, elősegítve ezzel a globális kapcsolati háló kialakulását és megerősítését.

Az ITU Telecom World 2019 nemzetközi eseményének utolsó napja az „Internet Generation Day” elnevezést kapta, ahol a magyar egyetemisták, fiatal vállalkozók és IT-szakemberek nyílt napon, térítésmentesen látogathatták a kiállítást. Az előzetesen regisztrált ezer jelentkező a programon innovatív fejlesztésekkel találkozhatott, angol nyelvű előadásokat, panelbeszélgetéseket hallgathatott, valamint interaktív foglalkozásokra is hívták.

A műszaki terület felsőoktatási intézményei, így a BME kutatói is bemutatkoztak: több ízben prezentáltak és standjukkal adtak ízelítőtőt az intézmény telekommunikációs fejlesztéseiből.

Az 5G hálózatok bevezetése jelentős fejlesztést és magasabb teljesítményt eredményez a mobil hálózatok korábbi generációihoz képest, ami befolyásolja a multimédia szolgáltatások fogyasztási módját, ösztönzi a digitalizálási folyamatot a vertikális iparágakban, és végül növeli a munkatermelékenységet. Erről már Simon Csaba, a VIK Távközlési és Médiainformatikai Tanszék egyetemi docense beszélt előadásában, majd bemutatta a folyamatban lévő tudományos vizsgálatokat egy teljes értékű 5G-rendszer telepítésére a Budapest InfoPark Campus helyszínén, valamint a kiválasztott 5G szolgáltatások hozzáadott értékét részletezte az intelligens mezőgazdasági rendszerekben és az ipari kooperatív robotok valós idejű automatizált irányításában.

Antal Péter, a VIK Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék egyetemi docense a gépi tanulás és mesterséges intelligencia egy új paradigmájáról, az ún. federatív tanulásról tartott beszámolót és főként orvosbiológiai kutatások példáival adott betekintést a szakterület kihívásaiba.

Kiss Domokos tanársegéd és csapatata a VIK Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékről két demóval készült. Az egyik a bűvös kocka egy sajátos digitális változatáról szól: a felhasználó a 3D nyomtatóval készült, számos szenzorral felszerelt egyszínű fekete játékot forgatja, miközben a virtuális valóságban megjelenik előtte a kezében tartott tárgy színes, virtuális mása, amelynek mozgása valós időben követi az elvégzett műveleteket. (A sikeres fejlesztésről a bme.hu korábban már beszámolt – szerk.)

A tanszék másik demója hasonló. Egy távirányítású autót a hagyományoshoz hasonló eszközökkel lehet irányítani egy virtuális valóság-sisakba bújva: ebben a használó azt látja, amit a járműre szerelt kamera is rögzít. A kocsi elején és hátulján van egy-egy lidar, ez akadályozza meg az ütközést. „Nagyon fontos az, hogy minél gyorsabban menjen át a jel: mindkét fejlesztésünk kulcsa az 5G által biztosított kis késleltetés” – hangsúlyozta Hideg Attila, a fejlesztőcsapat tagja.

Géczy Attila, a VIK Elektronikai Technológia Tanszék sokak érdeklődésére számot tartó kutatásairól szólt, annak egyetemi docenseként. „Az elektronikai termékek számos hulladékot eredményeznek, ezért a káros anyagok csökkentésére új technológiák kifejlesztésére van szükség” – hívta fel a közönség figyelmét aktuális tudományos témákra, majd a biológiailag lebomló nyomtatott áramköri kártyák feldolgozásának kérdéseit járta körül.

A rendezvényen egy dróndetektáló egységet kiszolgáló műegyetemi fejlesztést is láthatott a közönség: a multiszenzoros rendszer egyik érzékelőjét, egy rádiós iránymérőt. A hardver és a szoftver, valamint a működőképességet bizonyító demo program Koller István, a VIK Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék mestertanárának és kutatócsoportjának a munkája. (A konzorciális alapú műegyetemi drónfejlesztésekről korábban a bme.hu is közölt cikket – szerk.)

A visegrádi országok űrkutatás területén elért eredményeivel külön blokk foglalkozott, amely az információtechnológia szektor számára megjelent kihívásokat tárgyalta, különös tekintettel a műholdakra. A BME részéről a VIK Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék munkatársai voltak jelen a program ezen részén: Dudás Levente tanársegéd a Műegyetem kisműholdas fejlesztéseinek rejtelmeibe avatott be, Csurgai-Horváth László egyetemi docens pedig a nagysebességű műholdas telekommunikáció jövőjéről, az egyre nagyobb frekvenciák használatának előnyeiről, hátrányairól, valamint az Alphasat-kísérletről beszélt.

A konferenciáról a VIK készített összefoglaló videót:

HA-GI
Fotó: Horváth Attila, ITU, Koszticsák Szilárd / MTI