„Minden szereplőt ösztönzünk a H2020 pályázatokra”

Az EU kutatás-fejlesztési és innovációs politikáját 2014-2020 között meghatározó keretprogram legjelentősebb lehetőségeit ismertették a műegyetemi információs napon.

„A Horizont 2020 program az Európai Unió eddigi legambiciózusabb kutatásfejlesztési programja, ami kontinensünket a tudományos világ élvonalába szeretné lendíteni” – hangsúlyozta a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (BME FIEK), a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK), valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által szervezett szakmai tanácskozás megnyitóján tartott köszöntőjében Levendovszky János tudományos és innovációs rektorhelyettes. Mint fogalmazott, mindezen projektek az ún. korszakváltó kutatásokat a labortól a piaci megvalósításig menedzselik. Megjegyezte: a célok összhangban vannak a Műegyetem törekvéseivel is: az intézmény olyan mechanizmusokat igyekszik létrehozni és működtetni, amelyek az ipari alkalmazást segítik elő. „Ebben az értelemben mi is korszakváltást élünk át, hiszen innovációs folyamatainkat új pillérekre kívánjuk helyezni. Ehhez a tudásvagyont létrehozó intellektuális kapacitás megvan, de a hasznosulás optimális módjához mindenképpen attitűdváltásra van szükségünk”.

A professzor kiemelte, a rendezvény középpontjában lévő infokommunikációs technológiák viszonylag kis finanszírozással hatalmas hozzáadott értéket teremtenek, ezért olyan országokban érdemes alkalmazni azokat, amelyek nem tőkeerőben, hanem intellektuális potenciálban gazdagok, így pl. hazánkban. Az 5G-hez és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kutatások megteremtik annak az esélyét, hogy az európai uniós élbolyba kerüljön az ország – tette hozzá. „Ha az IKT-szektor kihívásai mögé nézünk, a következő finom struktúrát látjuk: egyrészt intelligens komponensek, például beágyazott rendszerek, vagy kiber-fizikai rendszerek. Másrészt újszerű számítástudományi eszközök, amelyek új architektúrák, illetve számítási algoritmusok fejlesztését jelentik; mindezek a VIK kompetenciájába tartoznak, ezért örömmel biztosítottuk a helyszínt az eszmecserére” – összegezte Levendovszky János.

A „H2020 IKT Információs Nap” címmel szervezett szakmai tanácskozáson felsőoktatási és iparági szereplők, valamint egyéb érdeklődők vettek részt a Műegyetemen. A rendezvény fő célja az Európai Unió Horizont 2020 Kutatás-Fejlesztés-Innováció (KFI) keretprogramjában az infokommunikációs technológiák (IKT) területén meghirdetett új pályázati lehetőségek bemutatása volt.

Az információs napon résztvevők az aktuális, nyitott pályázati felhívások mellett tájékozódhattak a hazai innováció szempontjából kiemelten fontos szakterületek Horizont 2020 KFI programjairól és jövőbeni folytatásukról.

A rendezvényen bemutatták az EU 2021-ben induló Horizont Európa KFI keretprogramjának várható támogatási irányait és újdonságait, ezen kívül a pályázni kívánó szakemberek hasznos információkat kaphattak a H2020-projektjavaslatok kidolgozásához és benyújtásához.

Beszámolók hangzottak el a H2020 közlekedési, energetikai, egészségügyi és biztonsági területein lévő pályázatokról, az EIT Digital KFI stratégiája és a Budapest Node tevékenységéről, eredményeiről, az 5G PPP, a Next Generation Internet (NGI), valamint a mesterséges intelligenciával (AI4EU) kapcsolatos programokról.

„Az esemény egyik legfontosabb célja az interakció lehetőségének megteremtése, azaz hogy mindenki – a kutatóktól az ipari szereplőkig – megtalálja azokat a partnereket, akikkel a H2020 projektekben együtt tud működni” – hívta fel a figyelmet köszöntésében Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnökhelyettese, aki ecsetelte: az IKT gyűjtőfogalom, „ha a digitális szót jelzőként használjuk – például digitális agrárium vagy feldolgozóipar stb. –, bármely ágazatban magas hozzáadott értéket képviselő területeket kapunk”. Kiemelte, paradigmaváltásra törekednek a szakpolitikában is: „eredményesek vagyunk az Európai Unió nemrég csatlakozott országaihoz képest, de 2019-re ez a kijelentés már kissé megkopott. A régebbi és az új tagállamok forrásfelhasználása között bőven van eltérés az előbbiek javára, mert azok nyitottak a különbségek csökkentésére, viszont rajtunk múlik, hogy mi is komolyan pályázzunk, és erőfeszítéseket tegyünk”.

Az elnökhelyettes felelevenítette a Tématerületi Kiválósági Programok eredményességét: ezek több területet fognak össze és fontosak a sikeres egyetemi pályázatokhoz. Utóbbit azért emelte ki, mert „minden GDP arányos kutatás-fejlesztési kiadás növekedett tavaly óta, és a 2020-as célérték elérése reális lehet. Egy olyan mutató van, ahol előfordulhat hiányosság, ez a felsőoktatás és az akadémiai intézményeknek a vállalkozásoktól származó K+F ráfordítása. A szakember beszélt arról, hogy a FIEK központok célja is az ilyen típusú technológia transzferek erősítése. A H2020 pályázatok fontosságát egy gyümölcsfa-hasonlattal jellemezte, ahol az innovációs alaptámogatások jelentik a legalacsonyabban lévő, legkönnyebben elérhető termést, az operatív forrásoknak a közepén lévőket, a legtetején pedig a legédesebbeknek nevezhetők a H2020-as pályázatok. „Az innovációs ökoszisztéma minden szereplőjét ösztönözzük a jelenlegi Horizont-projektekre majd az azt felváltó Horizont pluszos pályázatokra. A hazai szereplők egyfelől nemzetközi partnerségekre tesznek szert, másfelől a jelentkezéssel elért pontszám az itthoni pályázatokban is számít” – mondta a szakember, hozzátéve, mindenképpen szeretnének proaktív módon megjelenni: ennek egyik kézzelfogható eszköze egy olyan értékelő adatbázis létrehozása, amely visszacsatolásként segítheti a később születő programokat.

„A Horizont 2020 hétéves programja jövőre véget ér: most tehetjük meg az utolsó lépéseket a támogatásokért, de nemcsak a források fontosak: ugyanilyen lényeges a szakmai tartalom, valamint az együttműködés az akadémiai szféra, az ipari szereplők, valamint az uniós intézmények között” – hangsúlyozta Németh Vilmos, a BME FIEK ügyvivő szakértője, a rendezvény levezetője. Mint fogalmazott, a tanácskozás nemcsak az elérhető pályázatokról szóló információkról való tájékozódás miatt fontos, hanem azért is, mert bepillantást enged az Európai Unió K+F keretprogramjának egyes tudománypolitikai és fejlesztési irányaiba.

A BME előadói közül Németh Vilmos az EU 5G PPP és Next Generation Internet (NGI) KFI programokról, Németh Géza, a Távközlési és Médiainformatikai Tanszék (VIK) docense, továbbá a Mesterséges Intelligencia (MI) Koalíció képviselője pedig az AI4EU-platform kezdeményezésről és a kapcsolódó lehetőségekről tartott előadást.

HA-GI
Fotó: Philip János