„A Lánchídról szóló kiállítás összeköti a múltat és a jövőt”

Budapest emblematikus, idén 170 éves dunai átkelőjének sokszínű arcát mutatja be a BME OMIKK-ban nyílt tárlat.

„A kiállítás címeként szolgáló 'Lánchíd alakváltozásai' kifejezés többértelműségére utal: nemcsak a mérnöki tudományok használják a különféle szerkezetek tulajdonságainak vizsgálatakor. Az építmény mozgalmas története során számos károsodást és átépítést élt át, amelyek formájának módosulásait eredményezték. A tárlat e folyamat érdekességeit mutatja be” – emelte ki a kiállítás megnyitóján tartott köszöntőjében Józsa János rektor. Hozzátette, ez a mérnöki alkotás egy széles látókörű, a világra nyitott nemzet munkálkodásának bizonyítéka.

„A Lánchíd csodaszámba megy és annak a bizonyítéka, hogy hazánk sok területen volt első a kontinensen. Törvényszerű volt, hogy az egyre nagyobb ütemben fejlődő Pest és Buda közlekedni és kommunikálni akart egymás irányába, de a konkrét lépésekhez szükség volt Széchenyi István karizmatikus személyiségére is” – fogalmazott a rektor, egyúttal felhívva a figyelmet az aktuálissá vált újbóli rekonstrukcióra.

A kiállítás házigazdájaként Marton József, a BME OMIKK főigazgatója köszöntötte a jelenlévőket, aki egyúttal annak a reményének adott hangot, hogy a jövőben a könyvtár számos hasonló tárlat helyszínéül szolgál.

„Napjainkban Budapestnek nagy szüksége van hidakra – talán jobban, mint egykor –, és az is ugyanilyen fontos, hogy a meglévő hidakat gondozzuk. Nem minden generáció életében fordulhat elő, hogy a Lánchíd megújuljon, de a tervek szerint a közeljövőben ez megvalósul, amelynek révén egyben feltárul a híd gazdag, inspiráló története, hogy irányt mutasson, mit kell megőriznünk és korszerűsítenünk” – fogalmazott Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója. A közönségnek elárulta: mivel intézményének kiállítási tere jelenleg épül, nincs önálló épületük: „ezért nagyon köszönjük a lehetőséget, hogy a BME OMIKK helyt adott a programnak”. Úgy vélte, „a 170 éves építményről szóló szakmai konferencia és a kiállítás hidat épít a múlt és a jövő közé, és arra ösztönöz, hogy elődeink nyomdokába lépve gondoskodjunk arról az örökségről, a Lánchídról, amely nélkül Budapestről egy képeslap sem képzelhető el.”

„Amikor közvetlenül a rendszerváltás után először érkeztek hozzánk nyugati kollégáink, kimentünk értük a repülőtérre és nem mulasztottuk el, hogy a Lánchídon keresztül jöjjünk be velük az egyetemre. Az építmény szépsége és története mindenkit lenyűgözött, évtizedekig tartó szakmai partnerséghez segített hozzá bennünket” – emlékezett köszöntésében Farkas György, a BME Építőmérnöki Kar dékán emeritusa. Felidézte a dunai átkelő történetének legfontosabb mérföldköveit, valamint a Műegyetem építőmérnökeinek hozzájárulását a szerkezet fenntartásához, vizsgálatához: olyan iskolateremtő szakemberek, egyben műegyetemi mérnökök vettek részt ebben a munkában, mint Kherndl Antal, Zielinski Szilárd vagy Palotás László.

A megnyitót követően Domonkos Csaba, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki muzeológiai főosztályvezető-helyettese tartott tárlatvezetést. (A Lánchíd történetéről a szakember az egyik blogon is írt részletesen – szerk.)

A kiállítás rendezői szándékosan nem kronologikus sorrendben mutatják be az építés vagy felújítás folyamatát, hanem azokra a változásokra fókuszáltak, amelyeken a 170 éves Lánchíd átesett. Az építménynek lényegében nincs olyan része, amely változatlanul maradt volna napjainkra az 1849. november 20-i hivatalos átadás óta.

A híd két fa alkatrészeinek többségét már az átadás utáni évtizedekben kicserélték. A legnagyobb változást az 1913-1915 közötti átépítés, valamint a II. világháborúban lerombolt újjáépítése hozta el.

A kiállításon eredeti hídelemeket, levéltári anyagokat, maketteket, fényképeket láthatnak az érdeklődők.

A tárlat 2020. február 14-ig látható a BME OMIKK aulájában, a könyvtár nyitvatartási idejében: munkanapokon 8-20 óra között.

A 170 éves Lánchídról a kiállítás megnyitóját megelőzően nagyszabású konferenciával is megemlékeztek a Műegyetemen. A rendezvényen az építmény történetét és tervezett rekonstrukcióját ismertették neves – köztük BME-s – előadók. (A programról a bme.hu egy korábbi alkalommal számolt be – szerk.)

HA-GI
Fotó: Philip János, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum
Kiemelt kép forrása: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum