„Egy szakmailag és emberileg kiváló közösségben dolgozom oktató-kutatóként”

Állami kitüntetést kapott a GPK szakembere az anyagtudomány, különösen a mágneses és elektromágneses anyagvizsgálatokban végzett, nemzetközileg is elismert munkájáért.

„Három évtized kutatómunkája, egy komplex szakterület számos résztémájában végzett sokrétű vizsgálat és elemzés után eljön az a felemelő pillanat, amikor az ember úgy érzi, hogy szakmai tevékenységének, ismereteinek sok apró mozaikja 'összeállt', és megtérült a több évnyi befektetett energia. Most egy ehhez hasonló fordulópont előtt állok én is” – árulta el a bme.hu-nak adott interjúban Mészáros István, a BME Gépészmérnöki Kar (GPK) Anyagtudomány és Technológia Tanszékének egyetemi tanára, miután a közelmúltban a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetést vehette át. „Köszönöm a szakmai közösségnek, a karnak és a tanszéki kollégáimnak, hogy jelöltek erre az elismerésre. Őszintén meglepett és egyben hatalmas megtiszteltetés számomra, hogy a munkámat ilyen nívós kitüntetéssel jutalmazták” – vallotta a professzor.

Mészáros István szakmai életpályája

1985 – villamosmérnöki oklevél, híradástechnika szak, BME VIK
1985-1991 – tudományos munkatárs, MTA Műszaki Fizikai Kutatóintézet
1988 – szakmérnöki oklevél, BME Vegyészmérnöki Kar
1991 – egyetemi doktori cím, BME VIK
1997 – PhD-fokozat, BME GPK
1998 – MBA, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Vezetőképző Intézet
2015 – MTA Doktora
2016 – Habilitáció (GPK)
2017 – Egyetemi tanár (BME)

1991-1992 tanársegéd, 1992-2001 adjunktus, 2001-2017 docens, 2017- egyetemi tanár, Anyagtudomány és Technológia Tanszék (GPK)

Szakmai, közéleti tevékenység:
BME GPK Anyagtudomány és Technológia Tanszék, mágneses anyagvizsgáló laboratórium, vezető
Universal Network for Magnetic Nondestructive Evaluation (UNMDE), tag
Magyar Anyagtudományi Egyesület, tag
MTA Köztestülete, tag
MTA Anyagtudományi és Technológiai Tudományos Bizottság, Szerkezetintegritási
Albizottság, titkár
European Structural Integrity Society (ESIS), tag
Magyar Mérnökakadémia, tag

Oktatási tevékenység:
Anyagismeret, BSc-képzés
Energetikai anyagismeret, BSc-képzés
Anyagtudomány, BSc-képzés, (Materials Science), angol nyelven
Materials Science, MSc-képzés, angol nyelven
Mágneses anyagok, BSc-képzés
Mágneses anyagok és vizsgálatok, MSc-képzés
Trendek az anyagtudományban, BSc-képzés
Korszerű mérnöki anyagok (Novel engineering materials), BSc-képzés, angol nyelven
Roncsolásmentes anyagvizsgálat, BSc-képzés
Orvostechnikai anyagok, BSc-képzés
Orvostechnikai anyagok, MSc-képzés
Biokompatibilis anyagok, MSc-képzés
Anyagvizsgálat II., PhD-képzés
Villamos vezető- és mágneses anyagok, PhD-képzés

Kutatási területe:
Elektromágneses anyagvizsgálat, mágneses tulajdonságok vizsgálata, roncsolásmentes anyagvizsgálati eljárások fejlesztése, mérnöki szerkezetek leromlási folyamatai, elsősorban az erőművi acélok leromlási folyamatainak vizsgálatai, a mágneses- és szerkezeti (szövet és diszlokációs) tulajdonságok kapcsolatának vizsgálata, elemzése

Ösztöndíjak, kitüntetések:
1998-2001 – Bolyai János Kutatási Ösztöndíj („kiváló” minősítés)
2002-2005 – Széchenyi István Ösztöndíj
2007-2010 – Bolyai János Kutatási Ösztöndíj
2019 – Magyar Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozat)

Mészáros István a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán (VIK) szerezte meg villamosmérnök diplomáját, majd az intézményen kívül a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai Kutatóintézetében (MÜFI) szerzett szakmai tapasztalatot. Pályakezdőként félvezető technológiák megismerésével, ezen belül gallium-arzenid alapú félvezetők technológiájával foglalkozott. „Értékes és sokrétű szakmai tapasztalatra és ismeretekre tettem szert, amelyekről úgy gondoltam, hogy a leendő mérnökgeneráció hasznára válna, és érdemes beépíteni a tananyagba” – mondta a professzor, aki ifjú mérnökként a Villamosipari Anyagtechnológia Tanszék óraadójaként, laborgyakorlatok vezetőjeként kapcsolódott be a műegyetemi oktatásba, majd Ginsztler János professzor, a BME korábbi rektorhelyettese a Villamosipari Anyagtechnológia Tanszéken (mai nevén Anyagtudomány és Technológia Tanszék) ajánlott neki főállást, amelyet örömmel vállalt: „egy szakmailag és emberileg egyaránt kiváló közösség fogadott az alma materben, ahol egyrészt inspirálódhattam, másrészt olyan társakkal dolgoztam együtt, akikhez a közös érdeklődésen túl máig tartó barátság köt” .

Szakmai pályája elején Mészáros Istvánt az ún. mágneses Barkhausen-zaj foglalkoztatta (ez egy 1919-ben felfedezett, anyagvizsgálati célokra alkalmazott alapfizikai jelenség, amelyben megfigyelhető az anyagnak a külső mágneses gerjesztés hatására adott válasza és a zajfeszültség paraméterei – szerk.). A módszer tanulmányozása közben a műegyetemi kutató számos saját mágneses mérőkészüléket épített és eljárást fejlesztett ki – egyebek mellett – erőművi szerkezetek vizsgálatához. Mészáros István vizsgálataival arra próbál választ találni, hogy a külső mágneses térrel gerjesztett az anyag által adott válaszjel értelmezéséből hogyan lehet következtetni az anyag szerkezetében lezajló változásokra.

A kitüntetett szakember elemzései számos gyakorlati alkalmazási lehetőséggel kecsegtetnek: eredményeit használhatják klasszikus gépészmérnöki területeken, erőművi szerkezetek leromlási folyamataihoz, azaz szerkezetintegritási elemzésekhez. Barkhausen-zaj mérésén alapuló mérőkészüléket alkalmaznak például vegyipari üzemekben a csővezetékek falában keletkező mechanikai feszültség mérésére, továbbá az autóiparban: a felületkeményített alkatrészek (pl. nitridálással és elektronsugaras hőkezeléssel kopásállóvá tett vezérműtengely) roncsolásmentes vizsgálatához. „Az általunk alkalmazott mérőeszközök nem kaphatók kereskedelmi forgalomban, minden egyes feladathoz új, egyedi, a tanulmányozott anyag tulajdonságait figyelembe vevő önálló berendezés építésére van szükség. Mindez komplex villamosmérnöki és anyagszerkezeti tudást feltételez” – hangsúlyozta szakterülete egyediségét a műegyetemi oktató.

A professzor tudományos munkájának számos anyagtudományi alapkutatási vonatkozása is van, amelyek egyrészt az ötvözetekben lezajló fázisátalakulásokhoz, másrészt a fáradási-, illetve kúszási folyamatokhoz kapcsolódnak.

Mészáros István élvezi a Műegyetem biztosította szellemi szabadságot, és hogy kutatóként mindig elmélyülten foglalkozhatott a számára szakmai kihívást jelentő tudományos témákkal. Emellett az oktatás a mai napig fontos szerepet tölt be életében. Azt vallja, egy oktató csak úgy lehet hiteles a hallgatói előtt, ha tudását saját tapasztalatokból meríti. „Ehhez nem elegendő íróasztal mögött ülni, egy mérnöknek ki kell próbálnia magát a gyakorlatban is. Tekintsék a fizika törvényeit eszköznek, jól 'forgatható' szerszámnak, amely segíti a mérnököt a problémák megoldásában” – tanácsolta az ifjúságnak, megjegyezve, hogy „az elkövetkezendő két évtizedben több technikai, politikai, életmódbeli stb. változásra kell számítani, mint az elmúlt két-háromszáz év alatt összesen. Ez óriási kihívás és egyben lehetőség a jövő mérnökgenerációja számára, amellyel érdemes élni”.

TZS-GI
Fotó: Philip János