„A kutatás-fejlesztés mellett most az oktatást visszük a ZalaZone-ra”

Jármű-üzemmérnök B prof szak indítását tervezi jövő évtől a BME KJK, együttműködésben a zalaegerszegi tesztpályával és ipari partnereivel.

A közelmúltban átadott ZalaZone Kutatási és Technológiai Központban helyet kapott egy műegyetemi labor, amely lehetőséget teremt az egyetem és az autóipari vállalatok közös tudományos munkájára, kutatás-fejlesztési projektek megvalósítására, valamint a hallgatók gyakorlatorientált oktatásának erősítésére. De nemcsak a K+F területén szeretnénk műegyetemi szinten jelentősek lenni Zalaegerszegen, hanem az oktatásban is. Ezért indítunk a tesztpályához szorosan kapcsolódó képzést – mondta a bme.hu-nak Mándoki Péter, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának (KJK) dékánja, valamint elődje, egyben helyettese, Varga István.

Mándoki Péter (balra) és Varga István (jobbra)

Az állami beruházással megvalósuló ZalaZone járműipari tesztpálya környezetében magántőkéből épült Kutatási és Technológiai Központot 2019 szeptemberében avatta fel Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. A létesítmény inkubációs központként működik, helyet adva felsőoktatási képzéseknek, egyetemi-vállalati kutatásoknak. A kialakított tudásbázis hozzájárul a térség műszaki és technológiai fejlesztéseihez, távolabbi cél, hogy az ország az autonóm járművek közép-európai centrumává váljon.

A Kutatási és Technológiai Központ része a BME KJK átadott, a szükséges alapeszközökkel már ellátott – és a jövőben diagnosztikával is felszerelt – laborja, amely főleg az autonóm járművek összeszerelésének demonstrálására alkalmas.

„Uniós támogatás révén a KJK részt vesz például az autonóm járműrendszerek tudományos vizsgálatában, valamint a tehetséggondozás és kutatói utánpótlás fejlesztésében az önvezető járműirányítási technológiák terén. Mindezen programokba jól beleilleszkedik a tervezett jármű-üzemmérnök B prof szak, hiszen a projektek során elért kutatási eredményeket azonnal felhasználhatjuk az oktatásban” – emelte ki Varga István. A cél olyan mérnökök kibocsátása, akik a ZalaZone tesztelési folyamataiban aktívan részt vesznek majd. Ez a – hagyományos nevén – üzemmérnöki képzés 6 gyakorlatorientált félévből áll, de van átjárás innen a BSc-re és MSc-re is, ha valaki szeretné elmélyíteni a megszerzett tudást. A „tesztmérnököknek” lesz jármű-alapismeretük, de sokat tanulnak majd a villamossági, a mechatronikai, és gépészet szakterületről is; a végzés után pedig már képesek lesznek egy tesztpálya-mérés összeállítására a gyűjtött adatok alapján. Az egyetemi docens hozzátette: 30 fős létszámmal indítanák az első évfolyamot, és nemcsak hazai, hanem külföldi diákok jelentkezésére is számítanak.

Az EFOP-3.6.2-16-2017-00002 uniós projekt keretében elindult a jövőben meghatározó járműtechnológiák tesztelési folyamatainak kutatása és a zalaegerszegi járműipari tesztpálya műszaki támogatása. A cél annak elősegítése, hogy a pályázatban részt vevő egyetemek: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pannon Egyetem, valamint a Széchenyi István Egyetem képesek legyenek olyan közös kutatási folyamatok kialakítására, amelyek lehetővé teszik számukra a nemzetközi kutatási térbe való mélyebb beágyazódást. A felsőoktatási intézmények a jövőben meghatározó járműtechnológiák (autonóm járművek, e-mobilitás) tesztelési folyamatait, ezen belül az autonóm járművek és az elektromos járművek tesztelési eljárásait vizsgálják, különféle tesztelési módszerek alapján (szimulációs technológiák, laboratóriumi tesztek, tesztpályán elvégezhető, korlátozott közúti és közúti tesztek vizsgálata).

Az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00001 uniós pályázatban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Széchenyi István Egyetem konzorciumként elkötelezett a kutatói létszám emelésében az utánpótlás biztosításával; a nemzetközi, szektorközi és ágazati kutatói mobilitás ösztönzésében; a tehetségsegítő programok fejlesztésében (amelyek az arra érdemes hallgatóknak lehetőséget és anyagi hátteret biztosítanak a tudományos fejlődésre, az oktató pályára való továbblépésre); az Európai Felsőoktatási Térségbe való fokozottabb bekapcsolódás elérésében. A felek ezért korszerűsítik doktori képzéseik színvonalát, növelik a hallgatók kutatási folyamatokba történő bevonását, tudományos teljesítményét; elősegítik az oktató-kutatók mentorálási, tudományos pályára való felkészítésének módszertanát.

„A karnak eddig nem volt Budapesten kívül oktatása, most ez megváltozik. A gyakorlatorientált szak indításának feltétele a helyszíni jelenlét, ráadásul több cég is irodát vagy kutatás-fejlesztési részleget nyitott a tesztpályán a méréseik megvalósítására, kiértékelésére és az eredmények javítására, így szoros ipari-egyetemi együttműködések alakulhatnak ki – világított rá Mándoki Péter, egyértelműsítve: a közös munka a BME-nek is jó, hiszen tartja a tempót az ipar 4.0 kihívásaival, a vállalatok pedig azonnal speciális tudással rendelkező friss diplomáshoz jutnak. „Mivel a Pannon Egyetemnek helyben már van képzése, igyekszünk az oktatás-szervezésben közösen gondolkodni, de kooperálhatunk a Széchenyi István Egyetememmel is. Egyelőre még zajlik a tervezés: azt szeretnénk, ha Zalaegerszegen a mélyebb szaktudást igénylő tantárgyakat KJK-s szakemberek oktatnák tömbösítve, de lehetőséget biztosítanánk arra is, hogy a hallgatókat több alkalommal Budapesten fogadjuk egy-egy előadás erejéig, hogy megismerjék a Műegyetemen zajló technológiai fejlesztéseket és az intézményi légkört” – fűzte hozzá a dékán.

„Az autonóm járművek tesztelésére a ZalaZone egy unikális helyszín, amely nem feltétlenül a pályabérlésből származó bevételek miatt fontos, hanem mert egyedülálló adottságai miatt nagyfokú figyelem hárul rá. Ennek eredményeképpen pedig meghatározó járműbeszállító cégek érkeznek a zalai helyszínre és magas hozzáadott érték mellett fejlesztenek, tehát az ország nem 'összeszerelő üzemként' jelenik meg a köztudatban, hanem az autóipari terület lényeges nemzetközi innovációs központjaként” – vélekedtek a műegyetemi oktató-kutatók, akik mindettől – a BME-n is tovább hasznosítható – számos tudományos eredményt, technológiai újdonságot és szabadalmat várnak.

– GI –
Fotó: BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar