„Sokat fejlődök szakmailag a BME-n, ezért is maradok és folytatom a kutatást”

Pro Scientia Aranyéremmel tüntetették ki a KJK posztgraduális kutatóját, aki városi logisztikai matematikai és szimulációs modellek kifejlesztésén dolgozik.

„Hallgatóként fókuszáltam igazán a témára, amelynek a kutatásába az egyetemi éveim elején kezdtem bele: több tudományos diákköri dolgozat elkészítése során szélesítettem a perspektívámat és bővítettem vizsgálataim tárgyát, ma pedig már a posztgraduális képzés keretén belül végzek elemzéseket; ezzel erősítve tudományos érdeklődésemet, miközben megtaláltam a hivatásomat is” – vallotta Sárdi Dávid, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (KJK) Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszékének PhD-hallgatója, aki a közelmúltban az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által odaítélt Pro Scientia Aranyérmet vehetett át. „Megtiszteltetés számomra ez az elismerés, amelyet örömmel fogadtam. Különösen nagy jelentősége van, hiszen kétévente mindössze néhány fiatal munkáját honorálják ily módon” – fogalmazott az ifjú tehetség, megjegyezve: „nem csak az én törekvéseim, hanem a városi logisztika területének fontosságát is igazolja a díj. Mindig is érdekelt ez a téma, részben emiatt jelentkeztem a Műegyetemre. Oktatóm és későbbi kollégám, Bóna Krisztián előadásait hallgatva fogalmazódott meg bennem, hogy többet szeretnék foglalkozni ezzel, akár hivatásszerűen is”.

Sárdi Dávid PhD-hallgató és Bóna Krisztián tanszékvezető egyetemi docens (KJK, Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék)

A Pro Scientia Aranyérem kitüntetést az OTDT az egyetemisták és a főiskolások alkotókészségének kibontakoztatására, szaktudásának elmélyítésére, a tehetség, az egyéni teljesítmények jobb megbecsülésére, elismerésére alapította 1989-ben (az országosan 45 Pro Scientia Aranyérem mellett 2005-től további két Pro Arte Aranyérmet is kioszthatnak).

Az Aranyérem a kiemelkedő összteljesítményt ismeri el, ezért a tanulmányaiban és a kiválasztott szakmai területen is kiemelkedő teljesítményt nyújtó, arról pályamunkák, előadások vagy irodalmi, művészeti és tudományos alkotások formájában számot adó hallgató nyerheti el.

Sárdi Dávid mellett két további műegyetemi hallgató érdemelte ki legutóbb a kitüntetést: Pro Scientia Aranyéremmel honorálták Tóth Gábort (Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar – Kémiai és Vegyipari Szekció) és Szagri Dórát (Építőmérnöki Kar – Műszaki Tudományi Szekció), továbbá Pro Arte Díjat kapott Pokol Júlia (Építészmérnöki Kar – Művészeti és Művészettudományi Szekció).

(A díjazottakkal készült interjú hamarosan olvasható lesz a bme.hu-n – szerk.)

Sárdi Dávid két évvel ezelőtt a budapesti bevásárlóközpontok áruellátási rendszerének költségstruktúráját elemezte, következtetéseiből olyan matematikai modellt hozott létre, amellyel a gazdaságos és környezetbarát működés mellett jelentős megtakarításokat érhetnek el a logisztikai költségek terén a vizsgált üzletek, növelhető az ellátás hatékonysága, és csökkenthető a városi környezeti terhelés mértéke. (Sárdi Dávid e témában folytatott hallgatói kutatási tevékenységét Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjjal ismerték el, amelyről a bme.hu is beszámolt – szerk.)

A doktorandusz – mentora támogatását élvezve – úgy döntött, hogy a diploma megszerzése után tovább folytatja kutatásait. Csatlakozott a tanszéken működő City Logisztikai Kutatócsoporthoz https://www.logisztika.bme.hu/citylog/ és a bevásárlóközpontokra vonatkozó vizsgálatokat kibővítve, már az ún. koncentrált igénypont-halmazokra (pl. nagy forgalmú piacok, Váci utca stb.) fókuszál. „Az ilyen kisebb, ám területileg szorosan egymáshoz kapcsolódó kereskedelmi és szolgáltató egységekből álló körzetekben általában sok árut visznek, ám kisebb tételekben, ami több szempontból is előnytelen: a gyakori szállítást végző járművek károsanyag-kibocsátása nagyobb, magasabbak a fajlagos költségek, több idő és emberi erőforrás kell a logisztikai feladatokra, és egy olyan helyen, mint pl. a Váci utca, az önkormányzat által üzemeltetett rakodóhelyeket sem feltétlenül rendeltetésszerűen használják, ez pedig a gyalogosok és a személygépjárművek közlekedését akadályozza. Egy ilyen összetett helyzetben valamennyi közreműködő az egyéni érdekeit nézi, holott összefogással forintra váltható előnyökre tehetnének szert” – vázolta fel az egyik aktuális problémát és megoldását Sárdi Dávid.

A City Logisztikai Kutatócsoport munkatársai (balról jobbra): Bakos András, Bóna Krisztián, Róka Ádám és Sárdi Dávid Lajos (Fotó: City Logisztikai Kutatócsoporthoz)

A doktorandusz munkájának kezdetén kérdőíves adatgyűjtést végzett a kutatócsoport tagjaival közösen, majd az eredményekből levont következtetéseire alapozva egy konszolidáción alapuló logisztikai koncepciót vizsgált. Ennek alapját olyan központok létrehozása képezi, ahol a felhasználóknak kiszállítandó speciális logisztikai egységeket csoportosítják, majd kevesebb szállítási tranzakciót lebonyolítva végzik a fuvarozást a frekventált városi területek áruforgalmi zsiliprendszerébe, ahonnan végül lebonyolítják az elosztást. A PhD-hallgató matematikai összefüggésekkel írja le a valós élethelyzeteket, viszont szimulációs környezetben végzi a kísérleteket, így prognosztizálja a jövőt.

A közelmúltban diplomát szerzett ifjú logisztikai mérnök az egyetemi támogatói közegben végzett kutatásban találta meg a számításait. Tudása és tapasztalata rendkívül keresett a hazai munkaerőpiacon, ám ő mégis úgy döntött, hogy nem az „iparba” megy, hanem a Műegyetemen épít karriert. „Rengeteg időt és energiát fordítottam már a tudományos vizsgálataimra, amelyek még bőven tartogatnak izgalmas kérdéseket. Szeretem, amit csinálok, jól érzem magam munka közben, szakmailag sokat fejlődöm, és szívesen tanítok is” – sorolta a döntése melletti érveket Sárdi Dávid, aki most a katedra másik oldalán áll és oktatja egyebek mellett az Ellátási-elosztási rendszerek, valamint Operációkutatás és döntéstámogatás BSc-kurzusok gyakorlatait, illetve a Városi logisztika és a Kereslet és Készlettervezés MSc-kurzusok gyakorlati és laborfoglalkozásait. „Furcsa érzés, hogy mindössze néhány évvel fiatalabbak tőlem a tanítványaim. Igyekszem megtalálni velük a közös hangot, ugyanakkor fontos a szakmai ismereteim átadásai is” – fogalmazott.

„Büszke vagyok a tanítványaimra és oktatójukként, mentorukként örömmel tölt el, ha sikeressé válnak saját szakmájukban, legyen szó akadémiai vagy munkaerőpiacon vállalt feladatokról. Igyekeznünk kell a fiatal kiválóságokat minél hamarabb kiválasztani, szakmailag támogatni és helyzetbe hozni. Dávid esete talán ebből a szempontból szemlélve is egy igazi kis sikersztori” – osztotta meg véleményét Bóna Krisztián, az Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense. „Ő volt az egyik olyan tanítványom, akiben a közös munka során már nagyon hamar megláttam a tehetsége mellett a tanulás, az új dolgok megismerése iránti elkötelezettséget, a magabiztosságot és lelkiismeretességet: az elért sikerek egy partnerségen alapuló módszeres és következetes munkának tudhatók be. Bízom benne, hogy története példaként áll a mostani hallgatók előtt, és számukra is segítő kezet nyújthatok, illetve nyújthatunk kollégáimmal együtt a pályára állásban, a kutatási témájuk megtalálásában és a fejlesztésekben” – mondta a szakember, felhívva a figyelmet az eredményességhez szükséges egyéni képességek, kitartás és elhivatottság hármasának fontosságára.

Sárdi Dáviddal most már kollégaként dolgoznak közösen a 15 éve működő City Logisztikai Kutatócsoportban az elkövetkezendő 1-2 esztendőben a vízi áruszállítás és a kötött pályás szállítás lehetőségeit vizsgálják, valamint az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) keretében közlekedési és infrastrukturális adottságaik, logisztikai jellemzőik stb. alapján saját értékelési módszertanukkal minősítik a városi zónák city logisztikai fejlettségét, megállapítják a fejlesztési irányait, szimulációs modelljüket pedig az új megoldásokra is alkalmazzák a jövőben, amellyel részletesebb eredményekre számítanak a városellátás optimalizálásában.

TZS-GI
Fotó: Takács Ildikó