„Tapasztalatért mentünk és aranyéremmel tértünk haza”

Nemzetközi kompozittechnológiai világkupa legjobbjai lettek Moszkvában a GPK doktoranduszai.

„Nemcsak kari kollégák és kutatótársak vagyunk, akiket egy közös téma iránti érdeklődés köt össze, hanem barátok is. Eddig már több nagy szakmai rendezvényen vettünk közösen részt, legutóbb nyáron Melbourne-ben az ICCM22-n, az egyik legtekintélyesebb nemzetközi kompozitos konferencián. Mindhárman előadást tartottunk, tehát volt alkalom megismerni erősségeinket és egyéni képességeinket” – mondták a bme.hu-nak. az orosz fővárosban tartott Composite Battle World Cup terméktervezés és üzleti modell kategóriájában győztes műegyetemi csapat tagjai indulásuk hátteréről, hozzátéve azt is: mindhármójuk kutatási területe kapcsolódik a versenytémához, így a megmérettetés jó szolgálatot tett ahhoz, hogy a BME Gépészmérnöki Karán (GPK) szerzett tudásukat a gyakorlatban is kamatoztassák. A csapat tagjai a Polimertechnika Tanszék doktoranduszai: Magyar Balázs tervezhető határfelületi adhéziójú kompozitokat fejleszt, Vermes Brúnó kompozit szerkezetek terhelésvezérelt alakváltását kutatja, valamint Hliva Viktor, aki pedig a kompozit szerkezetek roncsolásmentes állapotjellemzését kutatja digitális képkorreláció segítségével. Szakmai koordinátoruk Ageyeva Tatyana, a Polimertechnika Tanszék kutatómérnöke volt.

A világ 13 kiváló felsőoktatási intézményének 24 csapata, azaz csaknem 300 hallgató és fiatal kutató mérte össze a kompozitok és a kompozittechnológia területén szerzett tudását a Composite Battle World Cup idei versenyén Moszkvában, ahol Magyarországot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának (GPK) csapata képviselte.

A verseny célja, hogy bemutassa, népszerűsítse a tématerületet, annak legújabb fejlesztéseit a fiatalok körében, teret adjon nemzetközi tapasztalatszerzésnek, és elősegítse az ipari szereplők, valamint az egyetemi kutatók, akadémiai szakemberek találkozását. A rendezvényt a szervezők összekötötték egy olyan nemzetközi konferenciával és fórummal is, ahol a kompozittechnológia neves szakértői számoltak be a legújabb trendekről és fejlesztési irányokról, emellett az érdeklődők üzleti kiállítást tekinthettek meg ipari szereplők részvételével.

A verseny három részfeladatból állt: a műegyetemi fiataloknak a finálé előtti hétig kellett leadniuk azt a projektet, amelyben bemutatták saját tervezésű kompozit terméküket, egy monofin uszonyt, annak gyártási és gazdasági stratégiáját. Ezután már a helyszínen bizonyították rátermettségüket a virtuális valóságban (VR) ún. vákum infúziós technológiával legyártott szénszálerősítésű repülőgépszárny szemléltetésével: amíg az egyik csapattag egy VR-szemüveg viselése közben két kontrollerrel dolgozott, addig társai egy monitoron követték azt. „A világkupa történetében ez volt az első alkalom, amikor a fejlesztést a mesterségesen létrehozott 3D-s világban oldották meg” – árulták el érdekességként a BME-s ifjak. „Felkészüléskor átnéztük az összes lehetséges technológiát, amellyel a megmérettetésen találkozhatunk, és mivel a döntő előtti a napon a szervezők gyakorlási lehetőséget biztosítottak, ott sajátítottuk el a VR alapjait. Ezen kívül csak a tapasztalatainkra és a problémamegoldó képességünkre számíthattunk. Egyszerre vártuk és tartottunk is ettől a próbatételtől, ami végül kellemes meglepetést okozott az élethű megjelenítés és valóságos paraméterek szempontjából és sikerült közel maximális pontszámmal zárni a kört” – osztották meg élményeiket a hallgatók, akik beszámoltak a harmadik forduló ötkörös szakmai vetélkedőjéről egyaránt: ebben a kompozitokhoz közvetlenül és közvetetten kapcsolódó kérdésekre várták a válaszaikat, majd különböző kompozitmechanikai és méretezési feladványok megoldására tehettek javaslatokat.

A szervezők az egyes részfeladatokban hirdettek győzteseket: a BME-s csapat a terméktervezés és az üzleti terv szekcióját óriási fölénnyel nyerte meg. „A szakmai zsűrit nemcsak a termékünk precíz és mindenre kiterjedő megtervezésével győztük meg, hanem azzal is, hogy egy komoly és meggyőző innovációt mutattunk be, amelyet numerikus számításokkal támasztottunk alá. Nagy hangsúlyt fordítottunk az üzleti modellünk részletes kidolgozására is, amely sokat nyomott a latba” – részletezték az eredményes szerepléshez vezető utat a GPK-s fiatalok, hozzáfűzve: sokat köszönhetnek Ageyeva Tatyananak, aki segített az orosz-angol fordításban, kapcsolatot tartott a szervezőkkel, segített eligazodni a városban és a szakmai előadásokat is tolmácsolta.

A csapat a bme.hu-nak adott interjúban bemutatta az általuk tervezett monofin uszonyt, amely a napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendő uszonyos úszás alapeszköze. „A sportoló a hajtóerőt generálja a fejlesztésünkkel, amely két részből áll: a két lábfejet rögzítő gumifejből és a tollból. Utóbbit célszerű kompozitból készíteni, mert a kis tömege mellett a hatékony úszáshoz szükséges mechanikai tulajdonságokat is biztosítja” – részletezték a körülbelül három évvel ezelőtt megszületett ötletről az ifjú kutatók, akik innovációjukkal első lépésben a magyarországi felhasználókat célozzák meg egy hazai professzionális kör kialakításával. Úgy vélik, startupjuk 3,5 év múlva akár nyereséges is lehet.

A PhD-hallgatók örülnek a moszkvai helyezésnek és szívesen összeállnának egy hasonló versenyre. Eredetileg a tapasztalatszerzés volt a céljuk, ám az első fordulóban elért sikereiken felbuzdulva hajtotta őket a versenyszellem és mindent megtettek a kiváló döntőbeli szerepelésért. Elmondták: a jövőben tovább dolgoznak innovációjuk tökéletesítésén. „Minél több időt és energiát fordítottunk a tervezésre, valamint a gazdasági elemzésre, annál jobban kirajzolódtak a szakmai lehetőségeink, ez pedig a lelkesedésünket egyaránt pozitívan befolyásolja. A következőkben legyártjuk az alakváltó uszonyt, megvizsgáljuk, hogyan működik a valóságban, és az eredményeket összehasonlítjuk a végeselemes analízissel. Tervezzük egy közös, impakt faktoros cikk publikálását is” – zárták a bme.hu-nak adott interjút a GPK díjazott fiatal kutatói.

TZS-GI
Fotó: Magyar Balázs, Vermes Brúnó, Hliva Viktor