2020. február 25.
Költséghatékony, egyúttal kevesebb energia felhasználásával járó vízelemző módszer kifejlesztésén dolgozik a Startup Campus program egyik nyertes csapata.
„A jelenlegi és a felnövekvő generáció életét meghatározó kutatásba fogtunk bele, egy olyan tudományos munkába, amelyre minden fiatal és a szakmája iránt elkötelezett pályakezdő mérnök vágyik: a fenntartható világért tesz valamit” – mondták a bme.hu-nak a Water Minilab csapat tagjai, akik a „Startup Campus BME powered by Hiventures” program révén jelentős befektetői támogatásban részesültek elképzelésük megvalósításához. Az ambiciózus hallgatók a vízminőség rendszeres és széles körű ellenőrzését célzó eljárás és az ehhez kapcsolódó mérőműszer kifejlesztésére vállalkoztak. Egy hordozható, a rendkívül költséges laboratóriumi vizsgálatokat mellőző, azonnali eredménnyel kecsegtető konstrukciót terveznek, a jelenleg alkalmazott technológiákhoz képest kevesebb energiabefektetéssel, egyúttal az eddigieknél lényegesen több információt biztosítva a szakembereknek a vizsgált minta szennyezettségéről.
A Water Minilab csapata (Fotó: Water Minilab)
|
A „Startup campus BME powered by Hiventures” címmel 2019 őszén indult kurzusra több mint 30 egyetemi projekt jelentkezett, amelyek közül 13 startup ötlettel rendelkező egyetemista csapat került be a mentorálással és oktatással, valamint több éves hazai és nemzetközi startupfejlesztési tapasztalattal rendelkező szakemberek részvételével zajló öt alkalmas, angol nyelvű képzési programba. A kezdeményezés megvalósítását a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (BME FIEK) is segítette. Az együttműködés kezdeményezői törekedtek arra, hogy a BME hallgatói díjmentesen, számukra hasznos tudást szerezzenek startup vállalkozás alapításához. Ez alatt a néhány hét alatt megismerhették a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. inkubációs befektetési programját, egyúttal a Startup Campus mentorainak közreműködésével elsajátították az induláshoz szükséges elméleti alapokat, fogalmakat. (Az öthetes program zárásaként megtartott demo-day-en bemutatkozott a négy legjobb műegyetemi csapat, amelyről a bme.hu egy korábbi írásában tudósított – szerk.) A Water Minilab csapat tagjai: Szombathy Péter (alapító, BME VBK biomérnök szak, csapatvezetés és termékfejlesztés), Czipó Bernadett (BME VBK, biomérnök szak, csapatvezetés és termékfejlesztés), Pasics Richárd (BME VIK mérnökinformatikus szak, programozási feladatok), Zsarnóczi Gábor (Budapesti Corvinus Egyetem, nemzetközi gazdálkodás szak, gazdasági-pénzügyi feladatok), Selmeci Péter, a csapat mentora, Várhelyi Veszna, a Hiventures befektetési tanácsadója. |
A Water Minilab csapata által fejlesztett műszer gyorsan és egyszerűen nyújt adatokat a víz összetevőiről (pl. arzén-, ammónia-, nitrit-, nitrát-tartalmának) és mértékéről, ezzel hozzájárulva a szennyezettség okozta problémák nagyságának felismeréséhez, megszüntetéséhez és a szennyvíztisztítás optimalizálásához. Mint mondták: az ammónia koncentrációjának meghatározása annak mérgező hatása miatt kiemelten fontos. Halastavakban és akváriumokban az élővilág pusztulását okozhatja, ivóvízbe kerülve pedig az emberi egészséget fenyegeti. A nitrit-ion mérésére is annak toxikussága miatt van szükség; míg a felszíni vizekbe kerülő többletfoszforra az elalgásodás miatt érdemes figyelni és csökkenteni a kibocsátott mennyiséget. Mindeközben az ólom és az arzén jelenlétére vonatkozó információk is fontosak, hiszen a határérték alatti koncentrációban is veszélyt jelentenek.
A Water Minilab ötlete eredetileg Szombathy Péter csapattag fejében született meg, aki műegyetemistaként egyebek mellett a vízzel elárasztott budapesti Molnár János-barlang kutatásával foglalkozott. E munka közben merült fel az igény egyszerű és költséghatékony helyszíni mérésekre. Az eredeti elképzelés okostelefonnal készült képek színkód-elemzésén alapult, ám ez a módszer nem volt elég pontos, és mivel hiányzott egy hozzáértő informatikai szakember is, a fejlesztés új irányt vett: a hallgató másik kutatási területe a szennyvíztisztítás, így az ez irányú tapasztalatait felhasználva megbízható és gyors eredményt produkáló, vízösszetételt elemző műszert tervezett, ami környezetvédelmi célokra is bevethető. Ezután társakat keresett a megvalósításhoz, majd közösen pályáztak az őszi szemeszterre meghirdetett Startup Campus programra, hogy támogatást szerezzenek az innovációhoz. „A képzésben részt vevő mentorok tanácsára finomítottunk ötletünkön, egyúttal a megismert új, a gazdasági-pénzügyi kérdésekkel foglalkozó csapattagunk révén felhasználóbaráttá és piacképessé tettük a termékünket. Örömmel vettük, hogy erről a szakértői zsűrit is sikerült meggyőznünk” – sorolta a kurzus előnyeiről a csapatvezető.
A képzés során a fiatalok folytatták a termékfejlesztést: az elképzelésük demonstrálására egy okostelefonos-alkalmazást készítettek, amely a pályázatukban bemutatott, szennyezettséget vizsgáló gép működését „szimulálta”. „Egy drága és precíz színérzékelő szenzor, valamint egy jól automatizált mechanika helyett egyszerűen a telefon kamerájára hagyatkozva a felhasználó által készített fénykép alapján határoztuk meg az oldat pontos színét, ez által az adott összetevő koncentrációját. Az így kapott eredmény a legtöbb laboratóriumban elvárt hibahatáron kívül esik” – ecsetelték fejlesztésükről a Startup Campus által támogatott fiatalok.
A hallgatók az elkövetkezendő egy évben a műszer további fejlesztésén, tökéletesítésén és az automatizáláson dolgoznak, erre fordítják a programban elnyert 15 millió forintot. A közeljövőben elkészülő prototípust felszíni és az alatti víz-, valamint tisztított szennyvízminták elemzésével tesztelik, majd több lehetséges felhasználási területen is bevetik. „2019-ben a Balaton vízvirágzásának okát nem tudták feltárni megfelelő mennyiségű mérés hiányában. Ezen is segíthet a módszerünk, amely lehetővé teszi a szennyvíztisztító telepek és ipari létesítmények szennyezőanyag-kibocsátásának ellenőrzését, hogy az adatok birtokában folyamataikat optimalizálni tudják” – osztotta meg a bme.hu-val a WaterMinilab csapata.
A fiatalok bár innovációjukat elsősorban szennyvíztisztítással foglalkozó cégeknek és telepeknek javasolják, úgy vélik: azt bárki hasznosíthatja, aki gondosan és professzionális módszerekkel szeretne ügyelni akváriuma vagy halastava faunájára, elkerülve az élővilág pusztulását. Megjegyezték: e műszerrel könnyedén ellenőrizhetővé válik a gyártási és tisztítási folyamatok hatékonysága és a környezetbe bocsátott víz minősége. A majdan automata üzemmódra is képes berendezéssel a hatóságok rendszeresen és könnyedén nyomon követhetik a természetes vizek állapotát, továbbá feltárható a potenciális szennyező anyagok forrása, miközben a háztartásokban a csapból, vagy a kútból nyert vizek, sőt a kerti tavak összetevői is ellenőrizhetők.
TZS-GI
Fotó: Philip János