„Új mesterszakunkkal a jövő űrkutatóit képezzük majd”

6. alkalommal rendezték meg a Műegyetemen a H-SPACE nemzetközi űrkutatási konferenciát.

„Hosszú távú haszonnal járnak majd az egyetemi kisműholdas programok, az ehhez is kapcsolódó, BME-n induló képzés pedig a jövő versenyképességének a záloga lesz” – hangsúlyozta a rendezvény megnyitóján Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, utalva az intézmény által kezdeményezett hazai űrmérnök szak létrehozására, amelynek engedélyeztetési folyamata tavaly év végén kezdődött. Ezután felvázolva a 2018 végén történt kinevezése óta lezajlott, a területét érintő eseményeket rámutatott: a posztjának megteremtése révén a Külgazdasági és Külügyminisztérium hatékonyabb hazai és nemzetközi érdekképviseletet vívott ki az űrkutatás hazai képviselői számára. Hozzátette: az Európai Űrügynökség idei költségvetése, ezzel párhuzamosan Magyarország hozzájárulása is számottevően emelkedett, így a hazai tudományos aktivitás egyaránt nőtt, emellett számos bilaterális egyezmény született európai és a kontinensen kívüli országokkal. Végül a jövő feladatairól beszélt, kiemelten fontosnak tartva az Oroszországgal közös űrhajósképzés bevezetését.

„A VIK által befogadott és mentorált űrmérnök mesterképzés biztosítja a jövő űrkutatóit. Gondoljanak mindig rájuk, oktassák, fejlesszék tudásukat: ez olyan folyamat, amely során tanár és diák egyaránt gazdagodik” – hívta fel a közönség figyelmét a konferencia oktatási szekciójának megnyitóján Józsa János rektor, aki örömteli tapasztalatát megosztva elmondta, mennyire sokan érzik magukénak a műegyetemi kisműholdas sikereket. Úgy fogalmazott: „rektorként és oktatóként minden nap érzem a rendezvény mottójaként megfogalmazott, a felnövekvő generáció ismereteiért érzett felelősség jelentőségét, mert olyan témák, jelenségek iránt is fel kell keltenünk tehetséges hallgatóink érdeklődését, amelyekről ma még kevés információnk van: nyitottságuk, érzékenységük élénkítése nemes feladatunk”.

2020. február 26-27-én a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Egyesült Innovációs és Tudásközpontja – a Magyar Asztronautikai Társasággal (MANT) együttműködve – immár hatodik alkalommal szervezett nemzetközi űrkutatási konferenciát a Műegyetemen. A rendezvényen a legújabb hazai és külföldi űrkutatási eredményekről hallhattak a résztvevők.

 

A programokat angolul tartották, de a hivatalos megnyitó előtt a MANT szervezésében egy magyar nyelvű pódiumbeszélgetést hallgathattak meg az érdeklődők a magánűrhajózás témakörében. Mindkét napon tudományos-műszaki, valamint és oktatási-ismeretterjesztési szekcióülések zajlottak.

Idén is voltak posztereket bemutató egyperces „villámelőadások”, amelyek után a plakátokat a konferencia teljes ideje alatt meg lehetett tekinteni.

„Az első H-SPACE konferenciát a Masat-1 sikerén felbuzdulva tartottuk, és most is örülhetünk egy kiváló műegyetemi zsebműholdas eredménynek” – utalt köszöntésében Charaf Hassan, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) dékánja a műegyetemi fejlesztésű SMOG-P és ATL-1 csaknem 3 hónappal ezelőtti űrbéli felbocsátására, és az azóta is zavartalan működésére. Nyomatékosította, a rendezvény egyrészt az oktatásról, másrészt a kutatás-fejlesztésről szól: „a VIK és az intézmény mindkettőben erős – a kisműholdjaink is bizonyítják ezt. A tervek szerint a jövőre elinduló mesterképzés újabb pillére lesz az eredményes képzési és tudományos tevékenységnek”.

Kovács Kálmán, a BME VIK Egyesült Innovációs és Tudásközpont (EIT), a rendezvény társzervezője nevében beszélt. „A VIK egyik fontos törekvése, hogy a Műegyetemen folyó űrkutatási tevékenységet összehangolja, ennek érdekében Űrkoordinációs Fórumot működtet és Űrfórum névvel rendszeres rendezvényeket tart: ezek sikeréhez 4 kar összesen 13 tanszéke járul hozzá folyamatosan.” Elmondta, büszke arra, hogy az elmúlt öt évben több mint 20 országból összesen 220 előadó – köztük számos kutató, oktató, diák – vett részt a H-SPACE konferenciasorozatán, amelyre az évek során már összesen 1000-nél is többen regisztráltak. Megjegyezte ugyanakkor, hogy nem pusztán a számadatok, hanem a tematika és a programok növekvő színvonala is jelzi a sikert.

A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) szellemiségéhez nagyon közel áll a H-SPACE tematikája: a tudásátadás mindig kiemelten fontos feladatunk volt – ismertette Both Előd, a másik társszervező, a MANT elnöke. Hozzátette, a középiskolások számára már évtizedek óta rendeznek táborokat, hogy megismertessék velük az űrkutatás szépségeit. A tervekről szólva bejelentette, 2023-ban nagyszabású nemzetközi űrkutatási konferencia házigazdái lesznek, a közeljövőben pedig ismeretterjesztő könyv megjelentetésén dolgoznak.

„Mint ahogyan azt előadóink többször említették, a Műegyetem az élére állt az űrmérnök mesterszak létrehozására vonatkozó hazai kezdeményezésnek, ezért döntöttük úgy, hogy a 6. alkalommal megrendezett konferenciánk fókuszában az űroktatás lesz” – válaszolta a bme.hu kérdésére Bacsárdi László, a VIK Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék docense, a H-SPACE 2020 egyik főszervezője. Kiemelte, az új MSc képzés létrejöttét a BME Szenátusa decemberi ülésén egyhangúlag támogatta, jelenleg is zajlik a szakalapítási eljárás.

„Az utóbbi időben elért műegyetemei kisműholdas siker – a SMOG-P és az ATL-1 eddigi nagyszerű teljesítménye – több szekció tematikájába is illeszkedett, de főként a képzési vonatkozást jártuk körbe. Büszkék vagyunk a fejlesztéseinkre: szándékosan tettük az ezekkel átfogóan foglalkozó előadásokat a rendezvény oktatási részébe” – jegyezte meg Bacsárdi László, hozzátéve, „űreszközeiknek az építése segít bemutatni, hogy a diákok tanulmányaik alatt megszerzett tudása aprópénzre, vagy ennél sokkal többre is váltható”.

A SMOG-P (jobbra) és ATL-1 (balra) kisműholdak (Fotó: BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar)

A VIK docense kifejtette, a nemzetközi konferenciasorozat népszerűsége töretlen, idén több mint 200-an regisztráltak előadóként vagy résztvevőként. Az oktatáson kívül a nagy érdeklődésre számot tartó aktuális ágazati témákat helyezték a központba, amelyeket Magyarországról is érdemes figyelni. „Az űrinternet megvalósításának kérdése az elkövetkező évek legfontosabb űripari témája lesz” – hangsúlyozta a főszervező, elárulva, egyes magáncégek a következő néhány év során körülbelül 40 000 eszközt szeretnének felbocsátani e célból. (Összehasonlításképpen: 1957 óta összesen kicsivel több mint 8 000 űreszköz jutott az űrbe.) „A folyamat számos műszaki, jogi és egyéb kérdést felvet a frekvenciaengedélyektől az interferenciáig. Nagyon fontos plenáris előadást tartott erről Mehtap Dufour, a Nemzetközi Távközlési Unió munkatársa, aki a tavalyi egyiptomi rádiókommunikációs világkonferencia eredményeit az űrtevékenység szemszögéből is elemezte” – összegezte Bacsárdi László.

HA-GI
Fotó: Philip János