„Továbbra is a magas színvonalú oktatás biztosítása az elsődleges cél”

A távoktatás intézményi lehetőségeiről, feladatairól, valamint oktatók és hallgatók példás hozzáállásáról beszélt a bme.hu-nak a Műegyetem rektora.

„Mind szakmai, mind emberi kihívásoknak meg kellett felelnünk: a szakmai a teljes képzés átgondolása, az egyes tárgyak oktatási anyagainak, a számonkérésének és a teljesítményértékelésének átdolgozása a távoktatáshoz. Az emberi kihívás pedig megtartani és erősíteni a lelkesedést mind az oktatókban, mind a hallgatókban, hogy a helyzetből, összefogva a legtöbbet tudjuk közösen kihozni” – hangsúlyozta Józsa János, a BME rektora, részletezve a koronavírus okozta járvány miatt meghozott műegyetemi intézkedések hátteréről. Hozzátette: „a távoktatási üzemmód második hetében vagyunk, tapasztalataink eddig összességében jók. Az oktatási oldalt nézve a lelkesedés alapvetően nagy, a munkatársak színvonalas, eddig nem ismert emberpróbáló munkát végeznek, szellemi, fizikai erejüket nem kímélve, a törvényszerű holtpontokon rendre túljutva, a tapasztalatok, visszajelzések alapján röptében javítva a módszereket. A nagy nehézségek ellenére hosszú távú fejlesztéseket sikerül hirtelen beindítani, számos esetben végig is vinni, aminek komoly, hosszú távú pozitív hozadéka ígérkezik. A választott technológiában minimálisak a fennakadások, a hallgatók online órai jelenléte pedig sok esetben még magasabb is, mint a reguláris órák esetében volt”. (A BME járványügyi intézkedéseiről a bme.hu folyamatosan frissülő magyar és angol nyelvű hírfolyamában olvashatnak többet – szerk.)

„A BME-n 8 kar 76 tanszéke működik, 1200 oktató dolgozik, 5000 tantárgy és 10 000 kurzus van egy félévben. Ezek nagyon nagy számok, különösen új módon: távoktatásban művelve. Szerencsére azonban több kar használt már e-learning rendszereket, előkészítendő a blended learning (kevert oktatás) módszertanok bevezetését, ahol a frontális oktatás keveredik az önálló felkészüléssel és tanulással. A BME alapvetően e-learning (pl. Moodle) és streaming (pl. Microsoft Teams) keretrendszerek integrációját használja, de a változatos képzési programok miatt megengedett ettől eltérő rendszerek alkalmazása is. Ezek egységesítésében próbál meg segítséget nyújtani a Joó Attila László egyetemi docens által vezetett Távoktatási Bizottság, amelynek munkájában a távoktatási fejlesztésekben élen járó karok képviselői, az Informatikai Igazgatóság és átvitten az Egyetemi Tanulmányi Bizottság is részt vesz. A jegyzetek, a segédanyagok, a szakirodalom túlnyomó része ma már egyébként digitálisan elérhető. Ezek letölthetően, vagy linkjükkel csatolva szerepelnek az egyes tantárgyak címszava alatt. Az online teljesítményértékeléshez az e-learning platformot használjuk, illetve a streaming szolgáltatásokkal konzultációkat és szóbeli vizsgákat is végre tudunk hajtani. Ezt törekszünk hagyományos időrendben megvalósítani, mind a szorgalmi, mind a vizsgaidőszakban – ismertette a rektor, majd kifejtette: „karonként más és más a képzési és kimeneti követelmény. Van, amelyiknek nagy a laborigénye, például a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karnak, és vannak elméletibb karok, például a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar. A személyes jelenlétet igénylő tárgyakat többnyire átcsoportosítottuk a félév végére, vagy végső esetben a nyári időszakra. Tantárgy- és óracserék egyelőre nem jellemzőek”.

A műegyetemi hallgatói közösség hozzáállásról szólva Józsa János kiemelte: „alapvetően pozitív tapasztalataink vannak. Sikeres online hallgatói fórumokat tartottunk. Ott elhangzott: a fiatalok nagyra értékelik az oktatók, a tanszékek, a karok, az egész egyetem igyekezetét, és mindent megtesznek, hogy időben befejezzék a félévet. Persze különféle számítástechnikai eszközök megléte nélkül nem lehetséges bekapcsolódni a távoktatásba, de hogy senkit ne érjen hátrány, azoknak, akiknek problémájuk van, biztosítunk extra lehetőségeket és alkalmakat a teljesítményértékeléseken való részvételre. Ilyen kérdésekben is megkereshetők az oktatási dékánhelyettesek”.

Műegyetemi órák utáni hallgatói megjegyzések:

„Követhető, érthető óra volt, köszönjük szépen.”
„Talán tanár úrnak nehezebb volt, mint nekünk.”
„Én csak fél füllel figyeltem, de így is tudtam követni.”
„Megfelelő sebességű volt, ugyan picit nehezebb így figyelni, de majd hozzászokunk.”
„Tudjuk, hogy az egész feltöltésre is kerül, és újra meghallgathatjuk.”

„A záróvizsgák, diplomavédések rendjének ésszerű kialakítására még pár hét a rendelkezésünkre áll. Amikor elméleti a diplomamunka, akkor az alkalmazott keretrendszerek és eszközök adnak lehetőséget a konzultációra, így azokkal nincs gond. Ahol azonban esetlegesen laborban végzett feladatok is lennének, ott a diploma beadásának és a záróvizsgáknak a nyári időszakra való kitolásával próbálunk lehetőséget biztosítani az oklevél időben való megszerzéséhez” – beszélt az idén végzős hallgatókról a rektor, felhívva a figyelmet ugyanakkor arra is: „bár minden erőnkkel tartani próbáljuk a megszokott időrendet, ennek teljes körű megvalósítása valószínűleg nem fog sikerülni. Ahol nem megy, azt minél előbb próbáljuk beazonosítani, és annak megfelelően egyedien időrendet igazítani. A teljesítés végső határidejét egyébként már hetekkel ezelőtt augusztus 31-re hirdettük meg, hogy a hallgatók változatlanul ütemesen dolgozhassanak munkájukon”.

„Most a legfontosabb összegyetemi cél az ismert képzési minőség és a hallgatóink magas színvonalú oktatásának biztosítása. Nehéz helyzetben vagyunk, de tudjuk, hogy mindenki, oktatók és hallgatók egyaránt eddig is és ezután is kihozzák magukból a maximumot. Azt kérjük, hogy így dolgozzunk együtt továbbra is ebben a távoktatási formában!” – üzente a rektor, aki zárógondolatként a bme.hu-val megosztotta azt is, ilyen helyzetben az ember odalép a többnyire még mindig gutenbergi könyvespolcához, és próbál keresni valami idevágó bölcs útmutatást. „Én, feleségemmel együtt töltött homeoffice-os magányomban – persze nem hirtelenjében, hanem tudatosan – Hamvas Béla Scientia Sacra c. könyvének, az őskori emberiség szellemi hagyományáról 1943-1944-ben írt II. kötetét ütöttem föl. Hamvas Béla összefoglaló nagy műve az archaikus egyiptomi, görög, kínai és indiai világon át a különböző vallások és kultúrák szellemi hagyományáról, a centrumukban jelenvaló 'szent tudásról' és ennek formákon túlmutató 'egyöntetűségéről', az 'aranykor' valóságáról szól. Hamvas szemléletében a hagyomány végső soron azt foglalja magába, mi az „eredeti lét, mi a megzavarodás, hogyan lehet azt eltüntetni és az eredeti létet helyreállítani. Az író mindezt, mint ún. beavatási folyamatot, az alábbi mozzanatok soraként fogalmazza meg: az első mozzanat a felelőtlen és alvajáró életben merő anyagi célokért való szenvedélyes tevékenység; a második mozzanat a néha lassú, néha hirtelen föleszmélés arra, hogy az ember életét így folytatja, a semmibe szórja; ez a megtorpanás és megrázkódtatás; a harmadik mozzanat a válság; az ember egész lényével az anyagi világhoz tapad és tanácstalanul kapkod olyan értékek felé, amelyek múlhatatlanok és véglegesek; lassan elkezd látni az anyaginál mélyebb világokban, felébred, élete megnyílik; a megnyílás és felébredés néha pillanatok alatt történik meg, s ilyenkor megvilágosodásnak hívják; a negyedik mozzanat a hosszadalmas és nehéz küzdelem, hogy az ember magáról a mulandó anyagot lefejtse és önmagát a létben megszilárdítsa; az ötödik mozzanat a megnyugvás abban, hogy az anyagi természet feltételei között végleges megszabadulás nincs; az ember önmaga megmentésére irányuló erőfeszítéseit és képességeit az egyetemes emberiség szolgálatának szenteli” – részletezte a rektor, majd summázatként úgy fogalmazott: „a mostani koronavírus-járvány idején abból, amit eddig, mint nemzet, közösség, család és egyén megéltünk, és mindeközben eddigi életünket (át)értékeltük, beilleszthetjük magunkat a Hamvas-féle mozzanatok egyikébe, nem kizárólagos, de bölcs iránymutatást kaphatunk a rendületlen helytálláshoz, a veszélyhelyzet elmúltával pedig a bizonyára megnyíló világ-újraformáláshoz”.

– GI –
Fotó: Philip János