2020. június 26.
Porszívóból ágyút épített, műanyag palackkal deszkát tört és árammal szöget olvasztott a nagyközönség előtt online bemutatott fizikai kísérleteiben a TTK szakembere.
Több mint 1900-an tekintették meg Härtlein Károlynak, a BME Természettudományi Kar (TTK) Fizikai Intézet mesteroktatójánk legújabb előadását, amelyet a Műegyetem F29-es terméből az új koronavírus-járvány miatt rendhagyó módon – részben – élő internetes bejelentkezés alkalmával tartott meg „Brutális fizika, avagy a tanterem mindent elbír” címmel a Science Campus programsorozat zárórendezvényeként. Ezúttal a mechanika, az elektromosságtan és a hőtan fogalmainak gyakorlatban történő megismertetése került a fókuszba. A látványos eseményt fia, Härtlein Károly György operatőrként és hangmérnökként két kamerával rögzítette, míg vágóként Temesvári-Szepesi Nikoletta, az MTV 5 munkatársa vett részt a munkában.
|
A BME Természettudományi Kara Science Campus néven évek óta szervez izgalmas, ismeretterjesztő programokat. A tudományos előadások elsősorban a középiskolásoknak szólnak, de minden érdeklődő számára nyilvánosan látogathatók. A rendezvénysorozat a korábban már több ízben megtartott „BME TTK Sciencecamp” természettudományos nyári tábor hagyományait folytatja. A prezentációk alkalmával a TTK neves oktatói és a meghívott vendégek összegzik a modern természettudományok eredményeit, válaszait az emberiség jelenkori problémáira, kihívásaira, egyúttal bemutatják az új trendeket, továbbá foglalkoznak pl. a matematika, a pénzügyi matematika, az adattudomány, a nukleáris technika, a nukleáris medicina, a kvantumtechnológia, a részecskefizika, a kognitív tudományok, a pszichológia vizsgálatainak eredményeivel. (A Science Campus program idei előadásairól a bme.hu korábbi írásaiban tudósított: szó volt az ipari katasztrófák környezeti hatásiról és az új információk elraktározásának mikéntjéről, felidézésük hatékonyságának módjairól is – szerk.) A tavaszi szemeszter előadásai visszanézhetők a BME TTK Youtube-csatornáján. |
A Műegyetem népszerű előadója ezúttal is érdekes kísérletekkel próbálta felkelteni a természettudományok iránt fogékony fiatalok figyelmét; ennek része volt például egy burgonya szívószállal történő átdöfése, amellyel a tornádók brutális elemi természeti erejét szemléltette a mesteroktató. További látványosságok között szerepelt a flakonhorpasztás, deszkatörés egy műanyag palackkal és egy egyszerű pumpával.
Härtlein Károly ezt követően butángázzal töltött palackot cseppfolyós nitrogénnel hűtve mutatta be, hogy halmazállapot-változáskor a gázok térfogata miként zsugorodik 1600-1800 század részére.
Hogyan készít egy fizikus csúzlit? – tette fel a kérdést a mesteroktató, aki válaszként egy újabb kísérletbe kezdett: „ehhez szükséges egy léggömb és egy pillepalack nyaka, a kirepülő lövedéknek egy szilvamag is megteszi”. Láthattuk, hogy a kilőtt szilvamag sebessége elérheti a 150 km/h-t is.
Porszívóágyú-bemutatójában a berendezés által létrehozott légritka teret használta fel tárgyak kilövésére. Ezt a jelenséget már a XVII. században Otto von Guericke is használta ágyú működtetésére. Ha egy testet alakjának megváltoztatásra kényszerítjük, nem mindegy, hogy mekkora az alakváltozás sebessége. Ezt szemléltette a deszkán átfúródó ceruza, amely a „mutatvány” után is hegyes maradt. A kísérletből kiderült, hogy az alakváltozás sebessége állapothatározó, így érthetővé válik a szögbelövők működései elve is.
Härtlein Károly sorba kapcsolt 9 Voltos elemek és kondenzátorok segítségével fémgyűrűt lőtt ki (indukciós gyűrűlövés), amellyel az elektromos képlékenyalakítás alapelvét tette érthetővé.
Később saját készítésű transzformátor segítségével hevítés után megolvasztott egy szöget.
Végül zárókísérletében újból bemutatta a -196 Celsius-fokos cseppfolyós nitrogén és a 100 Celsius-fokon felforrt csapvíz keveredésének látványos következményét is.
Az előadás második felében az előadó a megunhatatlan Rubens-cső működését mutatta be, szemléltetve a gázokban a hullámok terjedését, míg a kialakuló állóhullámokat lángnyelvecskék rajzolták fel.
„Az egészségügyi vészhelyzet következtében a mostani bemutató a kísérleti előkészületeken túl további technikai felkészülést is igényelt. Oktatóként és előadóként nagyon hiányzott az intézeti műszerész műhely, másrészt a virtuális tér nem pótolhatja az érdeklődő és csillogó tekinteteket, amelyek az eddigi előadásokat kivétel nélkül kísérték. Mindenesetre igyekeztünk korlátozott lehetőségeink mellett is törekedni arra, hogy ne hagyjuk látványosságok nélkül a fiatalokat, remélve, hogy minél többen kedvet kapnak majd a fizika széles körű megismerése iránt” – értékelt Härtlein Károly.
TZS-GI
Fotó: BME TTK Youtube-csatornája