Teljes gázzal az önvezető autók világába

A két éve indult autonóm járműirányítási mérnök mesterképzés egyik elsőként lediplomázott hallgatója, Szőke László beszélt a szakról, kutatási projektekről, jövőképéről. Interjú.

Gyerekkori vonzalom volt a mérnöki pálya, vagy a véletlen sodort ebbe az irányba?

– Eredetileg jogásznak készültem, de aztán a 12. évfolyamon rájöttem, hogy nem szeretném az elkövetkező éveket magolással tölteni, ráadásul mindig is érdekeltek a technikai dolgok, így matematika fakultációt választottam, és emelt szintű érettségit tettem. A BME Gépészmérnöki Karára jelentkeztem mechatronika BSc képzésre, ahová sikeresen be is kerültem. Az alapképzés végén hallottam, hogy 2018 szeptemberében új mesterképzés indul angol nyelven Autonomous Vehicle Control Engineer (AVCE) néven a KJK-n. Tekintve, hogy januárban végeztem volna és nem akartam fél évet kihagyni a két fokozat között, jelentkeztem Erasmus-ösztöndíjra, aminek segítségével egy csodálatos fél évet Skóciában töltöttem. Itt a felvett tantárgyak mellett saját kutatási projekttel is foglalkozhattam, illetve elmélyültem a megújuló energiaforrások témájában is.

A mechatronika BSc után miért esett a választás az autonóm MSc-re?

– Érdekesnek és innovatívnak találom a témát. Már alapképzésen is sokat foglalkoztam robotok irányítási rendszereivel, és úgy gondoltam, az önvezető járművek irányítása, ezen rendszerek tervezése, fejlesztése, vizsgálata izgalmas kihívás lesz. Ezért a felvételi után, még a nyár folyamán megkerestem a Közlekedés- és Járműirányítási Tanszéken Bécsi Tamást és Aradi Szilárdot, akiket sikerült meggyőznöm, hogy a vezetésükkel csatlakozzak egy próbaprojekthez.

Hogyan telt az elmúlt 2 év az AVCE MSc szakon?

– Az biztos, hogy sok szabadidőm nem volt. Habár ez leginkább annak köszönhető, hogy a képzés előtt elkezdett projektet tovább folytattam, és az itt végzett kutatás lett a TDK-im és később a diplomamunkám alapja is. Ezen túl, az iskola mellett először heti 1 napot, később már heti 20-25 órát dolgoztam a budapesti Robert Bosch Kft.-nél.

Ez azt jelenti, hogy egyszerre 3 területen kellett helytállni. Sikerült?

– Azt hiszem igen. Amikor felvételiztem, még úgy volt, hogy a Bosch-sal együttműködésben duális képzés is indul a többi szakhoz hasonlóan, amelyre rögtön jelentkeztem. Azonban adminisztratív problémák miatt az AVCE duális képzés mégsem indult. Ennek ellenére nagyon segítőkész HR-eseknek köszönhetően mégis elkezdhettem dolgozni a cégnél, és nem is bántam meg. Egy olyan csoporthoz kerültem, ahol az autonóm járművek vezetési stílusainak designjával, illetve behavior prediction-nel (a közlekedési résztvevők forgalmi viselkedésének és jövőbeli cselekedetének előrejelzése) foglalkozom már 2 éve. Izgalmas, kihívásokkal teli munka, a csapat is remek és őszintén mondhatom, hogy az egyetemi oktatás rendkívül hasznos kiegészítője, gyakorlati alkalmazása.

Az egyetemi kutatási projektben az autonóm járművek mozgástervezését kutatjuk gépi tanulással. Ez volt a legutóbbi TDK témám is, és ezt fejlesztettem tovább a diplomamunkámban. Autópályás környezetben véletlenszerű szimulációkat futtatunk, amelyek során az önvezető jármű a megfelelő viselkedést próbálja megtanulni. A mesterséges intelligencia megerősítéses tanulás csoportját használjuk, mely a gyermekek tanulásához hasonlítható. Az ágens folyamatos próbálkozások közepette tanulja meg elsajátítani az elvárt viselkedési formákat. A változatos környezet és a folyamatos visszajelzés hatására viselkedése egyre jobban közelít az optimális eredményhez. A videó egy demonstrációja annak, hogyan teljesít az ágens különböző szituációkban.

Az interjú teljes terjedelmében a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának honlapján olvasható el.

Forrás: BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Bélyegkép forrása: BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar