Gödöllő lesz a műegyetemi pilótaképzés gyakorlati oktatásának helyszíne

Az ajánlatkérő BME erről kötött szerződést a CAVOK Aviation Training Kft-vel.

„Töretlen népszerűségnek örvend az angol nyelvű posztgraduális légiforgalmi pilótaképzésünk: a kezdeti elvárásokat túlszárnyalva évről évre szinte maximális hallgatói létszámmal indítjuk az új évfolyamokat. Az itt végzettek biztos ismeretekre és jól jövedelmező, megbecsült állásra számíthatnak a munkerőpiacon, tudásukat pedig bárhol a világon elismerik” – összegezte Rohács Dániel, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (KJK) Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, a program szakmai koordinátora. A felsőoktatási intézménybe integrált képzésben az elméletet a KJK, valamint a Gépészmérnöki Kar (GPK) jeles oktatói adják át, míg a gyakorlatot egy minőségi, magasan kvalifikált eszközparkkal rendelkező piaci partner biztosítja, amellyel a BME idén újabb három évre kötelezte el magát. (A műegyetemi pilótaképzés indulásáról korábban a bme.hu is beszámolt szerk.)

A tendert a CAVOK Aviation Training Kft. nyerte el, amely a repülési órákat a gödöllői reptérről teszi lehetővé az alsószárnyas kiképzőgép-flottájának rendelkezésre bocsátásával. „Fontos volt számunkra, hogy olyan céggel működjünk együtt, amely Budapest agglomerációjában, a fővárostól legfeljebb 50 kilométeres körzeten belül biztosítja a képzés gyakorlati részét, így a hallgatóknak sem kell sokat utazniuk. A kiválasztott helyszín egyébként több szempontból is ideális: nem túlterhelt, viszonylag kisforgalmú létesítmény, nincs körbeépítve, és folyamatos fejlesztésekkel támogatja a képzés minőségének növelését” – osztotta meg Rohács Dániel, hangsúlyozva, hogy „a Műegyetem ebben a képzésében is az intézménytől már megszokott magas minőséget követeli meg. Ebből nem engedtünk a pályázati felhívás összeállításakor sem”.

A Légiforgalmi Pilóta Program képzés célja olyan repülőmérnöki ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik a megszerzett elméleti és gyakorlati tudás birtokában további jelentős képzés nélkül megfelelnek a közforgalmi repülésben működő légitársaságok felvételi követelményeinek másodpilóta/első tiszt munkakörbe. Az elméleti képzés a moduláris ATPL képzéseknél átfogóbb és mélyebb ismeretanyagot ad át a KJK és a GPK oktatói által. A gyakorlati órákat  a légitársaságok elvárásainak megfelelő, nagygépes szemlélettel tartják, aktív közforgalmi pilótaoktatók részvételével. Az utolsó szemeszterben a szakdolgozat mellett a Közlekedési Hatóság közforgalmi pilótavizsgáit is teljesíteni kell.

A szakképzettség birtokában az „Aviation Engineer”/ „Aviation Specialist” végzettségű szakemberek képesek lesznek egy- és többmotoros, dugattyús hajtóművel rendelkező, egypilótás üzemben repülhető repülőgépeken parancsnok-pilótaként, valamint többpilótás üzemben repülhető gépeken másodpilóta/első tiszt beosztásban helyt állni.

A gyakorlati programban a pályázatnyertes gödöllői székhelyű cég biztosít legalább 5, de legfeljebb 8 modern, legfeljebb 20 éves alsószárnyas kiképző repülőgépet üzemanyaggal, oktatói felügyelettel, és viseli a képzéssel járó leszállási/reptérhasználati költségeket.

(Forrás: Liebl Dávid)

A KJK tanszékvezetője megosztotta, hogy már a pilótaprogram létrehozásakor egy olyan üzleti modellt állítottak fel, amellyel szélesebb körnek is elérhetővé válik az önköltséges képzés. „Ár-érték arányban nagyon attraktív konstrukciót dolgoztunk ki: a hallgatóinknak a minimálisan elvárthoz képest több repülési órát biztosítunk: a kötelező 195 óra helyett (mely min. 140 óra repülőgépes és 55 óra szimulátoros képzésből áll) 238 óra repülést (ebből 68 óra szimulátoros, 170 óra repülőgépes képzést) nyújt az alapcsomag, ráadásul mindez tartalmazza a vizsgarepülés idejét is. A 4 félév első szemeszterét teljesítve a hallgatók magánpilóta (PPL – Private Pilot Licence, Privát Pilóta Szakszolgálati Engedély) jogosítványt, később Európában, Ázsiában és Dél-Afrikában is érvényes kereskedelmi pilóta (CPL – Commercial Pilot Licence) engedélyt szereznek. Ezzel a dokumentummal már légitársasághoz is jelentkezhetnek, ahol a megfelelő géptípusra szóló repülési vizsga után munkába állhatnak pilótaként. Ha valaki ily módon mégsem helyezkedik el, akkor sincs minden veszve: oktatópilótaként is dolgozhat” – mutatta be koncepció előnyeit a szakmai koordinátor, kitérve arra: a sikeres jelentkezőknek a diákhitel is rendelkezésükre áll. „A kedvező kamatozású kölcsönből a teljes 2 év finanszírozható, a törlesztést pedig elég az oktatás lezárása után megkezdeni. A Műegyetem ebben is egyedi lehetőséget nyújt a fiataloknak, hiszen a nem akadémiai intézménybe integrált képzések esetében a tandíj nem fedezhető diákhitelből.”

Rohács Dániel és Jankovics István (BME KJK Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék)

Rohács Dániel megosztotta, hogy a korábbi szemeszterek oktatói és hallgatói tapasztalataira építve folyamatosan a piac és a leendő pilóták igényeihez igazítják a tananyagot. A program sikerén felbuzdulva pedig mérsékelten növelték a hallgatói létszámot 30-ra, ügyelve arra, hogy a népszerűség ne menjen a képzés minőségének rovására.

„Versenyképes diplomára, kiszámítható, hosszú távú foglalkoztatásra, magas bérezésre, szép karrierre számíthat az, aki belevág az – alapdiploma meglétének függvényében – repülési szakmérnöki vagy repülési specialista oklevelet nyújtó képzésbe. Magyarországon és a nemzetközi munkaerőpiacon is szinte lasszóval fogják a pilótákat: a repülési iparág felfelé ívelésével még mindig nagyobb irántuk a kereslet, mint ahányan a munkaerőpiacon vannak, és bár a koronavírus-járvány  a légiforgalom visszaesésével járt egy kis időre, a prognosztizációk szerint a szegmens jövő februárra nagyságrendileg helyreáll, az utasforgalom megnő és továbbra is szükség lesz a végzett pilótákra” – hangsúlyozta Rohács Dániel, hozzátéve, hogy a műegyetemi pilótaképzés elindítását több légitársaság, köztük a Wizzair is üdvözli, és szívesen kínál munkát a BME-n végzetteknek. „Egy friss diplomás kereskedelmi repülőgép-vezető kezdő fizetése a magyarországi közép- és felsővezetői jövedelmekhez mérhető, így a képzés árának törlesztése sem jelenthet gondot; a pilótának nem kell tartania az adósságspiráltól és a munkanélküliségtől sem” – hangsúlyozta a KJK szakembere.

(Forrás: Ráskai Gergő)

„A tavaszi félévben indult évfolyamra még az egészségügyi veszélyhelyzet előtt lezárult a jelentkezés, az oktatásra nem lesz jelentős hatással a koronavírus-járvány, illetve annak esetleges második hulláma” – mondta Rohács Dániel arra alapozva, hogy nagyon felkészültek: „már korábban digitális tananyagot biztosítottunk az elméleti részhez a hallgatóknak, ám hosszú távon nem cél a személyes jelenlét nélküli kurzusokra történő áttérés. A jövőre nézve úgy gondoljuk, hogy a forgalom visszaállásával továbbra is jelentős mennyiségű pilótára lesz szükség, a BME pedig arra fog törekedni, hogy egy részüket maga adja a tőle már megszokott magas szintű elméleti és gyakorlati képzés biztosításával”.

TZS-GI
Fotó: Philip János