Egy nap, amikor a lányoké a főszerep a Műegyetemen

A BME újra csatlakozott az országos kezdeményezéshez, amelyet a koronavírus-járvány miatt idén az online térbe helyeztek át.

Kilencedik alkalommal szervezte meg A Nők a Tudományban Egyesület hazánkban a Lányok Napját: a Műegyetem hat karának programjai között kerekasztal-beszélgetés, innovatív és interaktív előadások, bemutatók voltak, számítva a pályaválasztás előtt álló 14 és 16 év közötti fiatal lányok figyelmére. 2020. október 1-jén az érdeklődők beleshettek az intézmény mindennapjaiba, megismerhettek műhelytitkokat, férfi és női kutatók, mérnökök és informatikusok és hallgatók személyes tapasztalatait a karreirútjuk körülményeiről, kihívásairól, a döntésük során mérlegelt szempontokról, és a műszaki szakmákban rejlő lehetőségekről.

(Forrás: Nők a Tudományban Egyesület)

Az Építőmérnöki Kar (ÉMK) által kínált program részeként délelőtt a kar életéről szóló filmeket vetítettek, tájékoztatókat tartottak, míg délután interaktív előadások várták a középiskolás diákokat: Vinkó Ákos, az Út- és Vasútépítési Tanszék adjunktusa saját találmánya, a villamospálya egyenetlenségeit feltérképező mérővillamos részleteit mutatta be, Csortos Gabriella pedig arról mesélt, hogy nőként hogyan boldogul egy meglehetősen „férfias” pályán. Női mérnökként a budai vár felszín alatti és feletti területeit kutatja Farkas-Karay Gyöngyi, aki szakmájának szépségeit osztotta meg az érdeklődőkkel.

A Gépészmérnöki Kar (GPK) egy teljes délutánt szentelt egyebek mellett a Gillemot László Szakkollégium bemutatására, majd illusztrálták a polimerek hasznosításának lehetőségeit, a zene és a tüzeléstechnika kapcsolatát, valamint a mechanika szakterületét.

Az Építészmérnöki Kar (ÉPK) „A ma lányai, a holnap építészei” címmel délutáni workshoppal készült: a kar oktatói rövid prezentációkban mutatták be az ÉPK-n zajló szakmai munkát, emellett izgalmas, élményközpontú, kreatív és játékos feladatok segítségével demonstrálták az építészet sokszínűségét.

A Villamosmérnöki és Informatikai Karon (VIK) szakmai előadásokkal készültek: Sántha Hunor, az Elektronikai Technológia Tanszék egyetemi docense a biológiai érzékelők terén tapasztalható mérnöki innovációkról beszélt, Forstner Bertalan, az Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék egyetemi docense a humánum, az emberi test információt érzékelő és elemző gépek fontosságára hívta fel a figyelmet, míg Tevesz Gábor egyetemi docens a lányok kari életben betöltött szerepét és a női mérnökök szerteágazó képességeit hangsúlyozta. A programok között volt még kerekasztal-beszélgetés, amelyen mérnökinformatikus és villamosmérnök hallgató hölgyek meséltek pályaválasztásuk hátteréről, az egyetemi környezetbe való beilleszkedésről, továbbá a maximálisan támogató és befogadó környezetről.

A Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (KJK) online bejelentkezésén a karon hallgatható járműmérnöki, logisztikai mérnöki és közlekedésmérnöki szakok részleteiről, továbbá a megszerzett tudás gyakorlati hasznosíthatóságáról, elhelyezkedési lehetőségekről tudhattak meg részleteket a diákok egykori hallgatók tolmácsolásában.

A Természettudományi Karon (TTK) Lóczi Lajos matematikus, a Differenciálegyenletek Tanszék adjunktusa a magasabb fokú algebrai egyenletek témájába vezette be a fiatalokat, míg Borbély Gábor, az Algebra Tanszék PhD-hallgatója, és Kovács Zsanett kognitív tanulmányokat folytató hallgató a neurális háló témájáról beszélgettek. Bemutatkozott a Wigner Jenő Szakkollégium Kísérleti Köre, és lehetőség nyílt arra is, hogy a lányok a karon diplomát szerzett fizikus nőknek tegyenek fel pályaorientációs kérdéseket.

Palotás Julianna, a BME TTK-n szerzett alap-  és mesterdiplomát. Ezt követően PhD tanulmányait a hollandiai Radboud University-n (Nijmegen) végzi asztrofizikai relevanciájú molekuláris spektroszkópia témakörben. A Lányok Napja alkalmából beszélgetett vele Makk Péter, a BME TTK Fizikai Intézet oktatója. (Forrás: BME TTK Youtube-csatorna)

A rendezvényt megelőzően 2020. szeptember 29-én a BME hivatalos Youtube-csatornáján  élőben nyomon követhető kerekasztal-beszélgetésen a műszaki és a természettudományos életpályáját bejáró fiatalok, oktatók és a munkaerőpiacon már tapasztalattal rendelkező diplomás mérnöknők részletezték, hogy egykori hallgatóként miért éppen a BME-re esett a választásuk továbbtanulásokkor.

Kisbán Zsófia, felnőtt maraton világbajnoki ezüst- és bronzérmes, tizenkétszeres magyar bajnok kenus, a VIK mérnök-informatikus alapszakos hallgatója úgy vélekedett, hogy a lányok és a fiúk ugyanolyan elbánásban részesülnek a Műegyetemen. Versenyképes diploma és tudás reményében jelentkezett a BME-re, emellett az is motiválta, hogy olyan hivatást szeretne űzni, amely kielégíti érdeklődését és a sporttal is összeegyeztethető. A beszélgetés további szereplője volt Szagri Dóra építőmérnök, az ÉMK Építőanyagok és Magasépítés Tanszékének PhD-hallgatója, aki kezdetben orvosi pályán, majd fizikusként képzelte el jövőjét, míg végül profilváltással kötött ki végleges, építőmérnök szakmája mellett. Jelenleg városok hőhullámokkal összefüggő kockázatértékelésével foglalkozik, emellett pedig magasépítéstant tanít külföldi hallgatóknak. Tanítványait a világra való nyitottságra biztatja, és arra kérte őket, merjenek változtatni, ha elsőre nem találják meg útjukat. Erre a szabad gondolkodásra hívta fel a figyelmet Kőnig Erika, a Morgan Stanley kockázatkezelő matematikusa is. Elmondta, családja támogatásával és minél több továbbtanulási irány megismerése után döntött az alkalmazott matematika mellett, majd a diploma megszerzése után is e területen helyezkedett el, számos ígéretes lehetőséggel élve. BME-s alumni tagként Kis Enikő, a Semilab Zrt. optikai tervező munkatársa a TTK egykori hallgatója arról beszélt: nagyon fontos, hogy a lányok higgyenek magukban és képességeikben. A fiataloknak érdemes a pályaválasztás előtt minél korábban feltérképezniük esélyeiket, körvonalazni elképzeléseiket. Kiemelte, az intézményben baráti és támogató légkör fogadta, ez nagymértékben megkönnyítette napjait. A Műegyetemre jellemző nemek közötti egyenlőségről szólt Kiss Rita, a GPK Mechatronika, Optika és Gépészet Informatika Tanszékének vezetője, a kar első női tanszékvezetője. Úgy fogalmazott: a minőségi mérnöki munkára törekvés nemtől független. Valamennyi résztvevő egyébként egyetértett a tudományos diákköri tevékenység jelentőségében, majd mindenkit bátorítottak arra, hogy valamilyen formában vegyenek részt a kutatásokban, és ha akadályba ütköznek, vegyék fel a kesztyűt a nehézségekkel és találják meg a boldogulásuk útját.

A Műegyetem 8 karán több mint 21.000 hallgató folytat műszaki, informatikai, gazdasági, természet- és társadalomtudományi tanulmányokat, a lányok aránya összességében évről évre nagyobb. A BME pályaorientációs programjainak és ismeretterjesztő előadásainak köszönhetően például a VIK mérnök-informatikus szakán már 14% felett van a női hallgatók aránya.

TZS-GI
Fotó: BME VIK Facebook-oldal