Erről szóló együttműködési megállapodást írt alá az intézmény és a Honvédelmi Minisztérium.

„A Műegyetem polgárai mindig törekedtek arra, hogy a legkorszerűbb ismeretekkel bővítsék tudásukat, amely a tisztán elméleti területektől egészen a termékek gyártásáig tart. Mindez feljogosít minket arra is, hogy a nemzet hadseregének mérnöktudományi háttérintézményeként tevékenykedjünk mind a kutatásfejlesztés, mind az oktatás területén” – hívta fel a figyelmet az ünnepélyes aláírási ceremónián tartott köszöntőjében Józsa János rektor, aki emlékeztetett: a BME-m már évtizedekkel ezelőtt volt hadmérnökképzés, és az intézmény oktatási profilja azóta csak bővült. Az akadémikus megosztotta, hosszú évek szórványos összefogása és több hónap előkészítő munkájának eredménye a két fél közötti kapcsolat megerősítése. Úgy fogalmazott: „mi mérnökök általában az ismert és az ismeretlen világ határán dolgozunk. Munkánk kereteit a béke és a békét fenntartani akaró célok jelölik ki”. Hozzátette, a most aláírt dokumentum kölcsönös előnyökkel jár: a honvédség a Műegyetemen végzett hallgatók számára vonzó tiszti, főtiszti pályát nyújthat, ugyanakkor a BME a gyakorlati képzéseihez a szó szimbolikus és tapasztalati értelmében is „terepet kap”.

„A magyar honvédség az elkövetkező években eddig soha nem látott fejlesztéseken megy majd keresztül azért, hogy a térség legkorszerűbb hadseregévé váljon: ehhez nagyon sok innováció, kutatás-fejlesztés, iparfejlesztés kapcsolódik” – hangsúlyozta  Kotán Attila kancellár, hozzáfűzve, „az elkövetkező évek hadseregfejlesztési koncepcióit megismerve láthatjuk, hogy a BME hasonló pályán halad: olyan egyetemközpontú innovációs ökoszisztémát kívánunk fejleszteni – fókuszban a Science Parkkal –, amely eredményeként a térség legjobb műszaki egyetemévé válik”. Kitért arra, hogy a BME és a HM gyakorlati törekvései is jól illeszkednek egymáshoz: cégekkel, intézményekkel, szervezetekkel építenek ki olyan kapcsolatokat, amelyek az innovációs, kutatás-fejlesztési és képzési ökoszisztémát szélesítik. Végül, reményét fejezte ki, hogy a megállapodást érintő területen eredményesen fognak együtt dolgozni.

„A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program során a magyar felsőoktatás minden intézményével kerestük a kapcsolatot: nyilvánvaló volt felkeresni a mérnökképzés zászlóshajóját, a Műegyetemet is” – jelentette ki Szabó István honvédelmi államtitkár, majd rámutatott: a munka egyik kulcseleme, hogy bár a honvédség a honvédelem gyakorlati feladatainak megvalósítója, de ez végső soron össztársadalmi feladat, tehát szövetségesekre van szükség. Hozzátette, a BME nyújtotta lehetőségek és a hallgatók egyaránt fontosak számukra: bár nem lehet céljuk, hogy mindenki katona legyen, de számtalan hallgatóval kötöttek tanulmányi szerződést a hosszabb távú együttműködés reményében. Nyomatékosította, az említett projekt olyan technológiai ugrás a honvédelemben, amely feltétlenül igényli a modern fegyverzetek működtetéséhez szükséges szaktudást. „Elengedhetetlen a kutatás-fejlesztési, innovációs bázis, mivel az egyik sarkalatos feladat a magyar hadiipar újjáélesztése: ebben a Műegyetemre is fontos feladatok hárulnak.”

„Nem teljesen új együttműködést írunk alá, tulajdonképpen most csak új keretet kapnak a régi kapcsolatok: rajtunk múlik, hogy mi valósul meg ebből” – szögezte le Szalay Zsolt, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (KJK) Gépjárműtechnológia Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, aki az összefogáshoz kapcsolódó szakterületeket vázolta fel prezentációjában. Megjegyezte, számos országban – ahol sikeres az egyetem és a honvédelem együttműködése –, magától értetődő, hogy a felsőoktatási intézményekben védelmi technológiai kutatások induljanak. „A keretszerződés ennek lehetőségeit teremti meg.”

A kutatás-fejlesztési projektekben a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kara, valamint a Villamosmérnöki és Informatikai Kara (VIK) dolgoznak együtt. A Műegyetem munkatársai évtizedek óta kutatják a közúti önvezető járművek irányítási rendszereit, azonban a hadiipar számára elsősorban az off-road járművek autonóm irányításának fejlesztése jelenthet előnyt a különböző védelmi feladatok ellátása során, ezért a jelenlegi tudományos vizsgálatok eredményeit felhasználva új, off-road irányítási rendszerek kutatásával és fejlesztésével bővítheti projektjeit az egyetem.

A drónok felderítő-, és a légi hadviselésben betöltött szerepe egyre jelentősebb, azonban az autonóm irányítási rendszerekkel rendelkező drónok fejlesztése és innovációja a jövő kihívása. A BME mérnökei a HM szakembereivel elsősorban az autonóm közúti járművek és az autonóm drónok irányításában rejlő szinergiák kihasználására, a földi járművek és drónok együttműködésére, illetve a drón-rajok összehangolásának kérdésére összpontosítanak kutatásaik során.

A jövő háborúit már nem a harctéren, hanem a virtuális térben vívhatják. Ezért a kiberbiztonság kérdése a honvédelem szempontjából kulcsfontosságú. Ezért a kiberbiztonság témájában végzett kutatások és fejlesztések központi szerepet töltenek be a Műegyetem szakembereinek munkájában.

HA-GI
Fotó: Philip János