„Egy jól kitalált szerkezeti részlet már a papíron is jól mutat”

A legmagasabb magyar állami tudományos kitüntetésben részesült az ÉPK iskolateremtő munkásságú oktatója.

„Óriási megtiszteltetés ez az elismerés, és különös érzés, hogy végre a kezünkben is foghatjuk a díjat. Csaknem harminc éve dolgozunk együtt Horváth Sándorral, nagyon sok épületet terveztünk: közös életművünket koronázta meg a díj, ami nemcsak nekünk, hanem a kollégáinknak is szól, és bízunk benne, hogy az épületszerkezeti szakterület rangjának emeléséhez egyaránt hozzájárul” – hangsúlyozta Pataky Rita, a BME Építészmérnöki Kar (ÉPK) Épületszerkezettani Tanszék mestertanára, akinek a tanszék adjunktusával, Horváth Sándorral megosztva, „Magyarország számára kivételesen értékes, a hazai épületszerkezetek színvonalának emeléséhez jelentős mértékben hozzájáruló munkásságuk, az építészeti alkotások esztétikai értéke és a magas műszaki minőség közötti harmónia megteremtésén alapuló, számos emblematikus műemléképület rekonstrukcióját is magába foglaló szakmai tevékenységükért” ítélték oda a Széchenyi-díjat. A mestertanár kiemelte, mindez számvetésre ösztönözte. Mint fogalmazott, „a mindennapok során nincs idő az összegzésre, és általában nem gondolunk arra, hogy milyen a munkánk látszata. Az elvégzett feladatokat – csakúgy, mint a végzős hallgatókat – el kell engednünk, hogy a saját, önálló életüket éljék. Most alkalmat kaptunk a visszapillantásra, így érzékelhetjük, hogy számos megbízás – köztük lényeges épületek – és mára már hallgatók generációi vannak mögöttünk”. Elmondta még: „az építészeknél alapvetően a művészi tevékenységet ismerik el, ami a műszaki háttér, a mi munkánk nélkül nem jöhetne létre. Ezért is van hatalmas jelentősége ennek a kitüntetésnek, mivel ez által a magas színvonalú műszaki alkotásokat a felterjesztők és az elbírálók a művészi alkotások és tudományos eredmények rangjára emelték”.

 Pataky Rita és Horváth Sándor a díj átadóival, Áder János köztársasági elnökkel, valamint Kövér László házelnökkel az Országházban tartott ünnepségen (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Pataky Rita életpályája

Képzettség

1986-91 – okleveles építészmérnök, Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki kar,

2009-11 – okleveles épületszigetelő szakmérnök, Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki kar,

Munkahelyek

1990 – előkészítő mérnök, Fotoelektronik

1990-91 – előkészítő mérnök, R+R Konstrukt Kft.

1991-94 – akadémiai ösztöndíjas, Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar, Épületszerkezettani Tanszék

1993 – alapító, (Horváth Sándor építészmérnökkel) Pataky és Horváth Építésziroda Kft.

1994-95 – tudományos segédmunkatárs, 1995-2003 egyetemi tanársegéd, 2003-2009 egyetemi adjunktus, 2010- mestertanár, BME Építészmérnöki Kar, Épületszerkezettani Tanszék

Oktatási, kutatási terület

A graduális képzésben

– az épületszerkezettan oktatás valamennyi tárgyának gyakorlatvezetője,

– évfolyamfelelős, mely során részt vett a tárgyak megújításában,

– komplex- és diplomatervezés konzulens,

– több tárgy keretében tart eseti előadásokat,

– tárgyelőadó például burkolt falszerkezetek-homlokzatburkolatok, padlószerkezetek, zöldhomlokzatok témakörökben.

Posztgraduális képzésben az Épületszigetelő Szakmérnök Képzés felelőse, több tárgy előadója.

Számos sikeres TDK konzulense, hallgatói pályázat szervezője, az Épszerk Klub és a Kézműves alkotóhét szervezője Horváth Sándorral, a 2012-ben Madridban a nemzetközi Solar Decathlon versenyen sikeresen szereplő Odooproject csapatának épületszerkezeti konzulense (az Odoo azóta is a könyvtárral szemben áll az egyetem kertjében), a Tanszék oktatási anyagaihoz ábragyűjtemények és jegyzetek (pl. Padlószerkezetek, Ipari padlók, Alacsony energiájú épületek és passzívházak szerkezetei, Vályogépítés) készítője.

Az épületszerkezeti tervezésből, szakértésből és tanácsadásból felhalmozott ismeretek és tapasztalatok tudományos alaposságú feldolgozása a különböző víz- és hőszigetelések, az energiatudatos építés és alternatív energiahasználat szerkezetei, a padlószerkezetek, a termikus burok és a homlokzati szerkezetek területén, mely kiegészül a környezettudatos építészet iránti érdeklődésből fakadóan különösen az épületekre telepített zöldfelületek szerkezeti elemzésével, a zöldinfrastruktúrába illesztésével, a városi klíma javítási lehetőségeinek vizsgálatával. Ezek összegzése a tervezést segítő irányelvek szintjén is, például:

Falazott szerkezetű épületek talajból származó nedvességhatások és sók elleni utólagos védelmének tervezési műszaki irányelvei (Pataky Rita szerkesztő, társszerző, 2020., ÉMSZB)

  Nem hasznosított lapostetők felújításának tervezési és kivitelezési irányelvei (Pataky Rita szerkesztő,    társszerző, 2020., ÉMSZB)

Falazott szerkezetek nedvesség és sóvizsgálata műszaki irányelv (Pataky Rita szerkesztő, társszerző, ÉMI munkacsoport vezető 2017-2018., ÉMSZB)

Zöldhomlokzatok. Függőleges zöldfelületek tervezésének, kivitelezésének műszaki és kertészeti útmutatója (Pataky Rita szerkesztő, társszerző, 2017., FTV Rt.)

Alátéthéjazatok tervezési és kivitelezési irányelvei (Horváth Sándor, Pataky Rita; társszerzők, szerkesztők; ÉMSZ, Budapest, 2006.)

Szakmai közéleti tevékenység

Szakmai szervezeti tagságok:

– Magyar Építész Kamara

– Magyar Építészek Szövetsége, szakmagyakorlási munkabizottság (2010), természetes anyagok, hagyományos építés munkacsoport 2017

– Építőipari Tudományos Egyesület (ÉTE)

– Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége (ÉMSZ), 2020-tól oktatási-szakértői szekció vezetőségi tag

– Zöldtető- és Zöldfalépítők Országos Szövetsége (ZÉOSZ), alapítótag, majd vezetőségi tag

– Szilikátipari Tudományos Egyesület (SZTE)

Számos konferencia szakmai szervezője, előadója (pl. Metszet Tervezői Napok 2010-től, Tetők-Falak-Homlokzatok + Energia Szakkiállítás és konferencia, Comfort Budapest Szakkiállítás és Konferencia, Magyar Mérnöki Kamara továbbképzései, a tanszék 2010-től évente megrendezett épületszerkezeti konferenciájának kezdeményezője, szervezője és a kapcsolódó kiadvány szerkesztője Horváth Sándorral).

Kiemelkedő műszaki alkotások, szakmai díjak

(válogatás az épületszerkezeti tervezői tevékenység köréből a vezető építész megnevezésével)

Budapest ONE Irodaház, Budapest (2014-2020, Dr. Paulinyi Gergely, Dr. Reith András, Vámossy István - Mérték Építészeti Stúdió)

OSZK Archivális Raktárépület, Piliscsaba (2019, TSPC Kft. - Fejér Tervező és Mérnöki Kft. – Turi Attila)

Miniszterelnökség elhelyezése a Karmelita épületegyüttesben, Budapest (2014-2016, Zoboki Gábor - ZDA)

DVTK Labdarugó Stadion, Diósgyőr (Stadium DB év stadionja 2018., IOC, IPC és IAKS ezüst minősítése) (2014, Pottyondy Péter - KÖZTI ZRt.)

Hotel Bambara, Felsőtárkány (2011-2013, Pottyondy Péter - KÖZTI ZRt.)

Tiszadobi Andrássy kastély rekonstrukció (2009-2011, Zoboki Gábor - ZDA)

Palazzo Dorottya, Budapest (2004-2009, Zoboki Gábor - ZDA - és Pottyondy Péter - KÖZTI ZRt.)

Művészetek Palotája (MüPa), Budapest (2002-2005, Zoboki Gábor, Demeter Nóra - ZDA)

West End City Bevásárló Központ, Budapest (1998-1999, Finta József - Finta és Társai Építész Stúdió Kft.)

Új Nemzeti Színház Budapest, Erzsébet tér (1996-1998, Bán Ferenc - A4 Stúdió)

Számos tervezői díj az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége évente megrendezett Év Tetője Nívódíj pályázatán

2012  Oklevél, a rektori dicséretben részesített, a Solar Deacthlon Europe 2012. nemzetközi versenyen részt vett BME Odooproject elnevezésű csapatában kiemelkedően végzett oktatói munkáért

2015   Dékáni dicséret

2016   TDK oklevél

2020  Széchenyi-díj

Pataky Rita Budapesten nőtt fel. Budán a Baár Madas Gimnázium épületében helyet kapott Móricz Zsigmond Gimnáziumban érettségizett. A családjában kétféle szakmai orientáció volt meghatározó: az orvosi, valamint a műszaki, azon belül is az építész vonal. Édesapja, Pataky Elemér, nagybátyja, Pataky Szabolcs és sokan mások is építészként dolgoztak. „Ez a szellemiség otthon is körülvett engem, de ha kirándultunk valahol, természetes volt, hogy építész szemmel is néztünk mindent. Az egyetemi felvételin megkérdezték: ’az édesapja kiskorában biztosan úgy mondott mesét, hogy a királykisasszony kinézett a gótikus ablakon… és hogyan is néz ki egy gótikus ablak?’ Mire azt válaszoltam, hogy igen, édesapám meséjében éppen a gótikus ablak részletes leírása dominált” – idézte fel derűvel indíttatásának hátterét.  Egyetemi évei meghatározó személyisége Petró Bálint professzor, aki aztán az Épületszerkezettani Tanszéken is nagy tudással, empátiával karolta fel, de hatott rá az épületrekonstrukciót oktató Pattantyús-Ábrahám Ádám is. A tervező konzulensek közül Wagner Péterre emlékezik szívesen.  A tanulmányai során érdeklődése az épületszerkezettan és a műemléki szakterület irányába fordult, így akadémiai ösztöndíjasként maradt bent a Műegyetemen. Ezalatt az Épületszerkezettani Tanszék, mint műhely olyan meghatározóvá vált számára, hogy mind a mai napig ott oktat nagy lelkesedéssel. A tanszéken Széll Máriától és Preisich Katalintól nemcsak szakmát tanult, hanem azt is, hogyan kell nőként helytállni az élet minden területén. „A tanszék mindig is egy erős, a szakma alapjait befolyásoló szellemi műhelyként működött. Különleges érzés, hogy neves elődeink szellemi örökségét folyamatos megújulás és megújítás mellett ma már mi vihetjük tovább”.

Horváth Sándorral együttműködése egy sikeres TDK-dolgozattal kezdődött, amelynek témája az akkor még újdonságnak számító „zöldtetőkhöz” kapcsolódott. Az eredményes tevékenység után kisebb-nagyobb tervezési feladatokban kapott lehetőséget, amelyek akkor még elsősorban különböző vízszigetelésekhez kötődtek. Mindez olyan jól sikerült, hogy közösen alapítottak építészirodát, amelyet immáron évtizedek óta vezetnek együtt. „Áldás, ahogy Sándorral szakmai-szellemi szinten egymásra hangolódtunk. Ha kérdések merülnek fel, könnyen együtt gondolkozunk, egymást inspirálva, egymás gondolatait továbbfűzve találjuk meg a megfelelő megoldást egy adott feladatra. Ez volt az alapja annak, hogy a hivatásunkban kiteljesedhettünk és egyre több építészkolléga ismerkedett meg az addigi eredményeinkkel, és rájöttek arra: sokat adhatunk nekik, és jobbá tehetjük a munkájukat”. Az olyan területek, mint a statika, a tartószerkezeti-, épületszerkezeti tervezés, vagy éppen az akusztika, épületfizika speciális oldalát jelentik a szakmának, az építészettel eggyé válva „rejtve” maradnak és csak akkor figyelnek fel rá, ha probléma adódik. Maga az épületszerkezettan ugyan régóta része az építészeti tervezésnek, de tudományággá a XX. században, főként Gábor László professzor munkásságának köszönhetően fejlődött, mára pedig újabb specializációs szakterületek jönnek létre: vannak, akik az üvegszerkezetekkel, mások a külső burkolatokkal, vagy éppen a környezettudatossággal foglalkoznak.

„Általában nem úgy tekintünk egy épületre, hogy az szerkezetekből tevődik össze, hanem egy összhatást látunk. Ennek érvényesüléséhez minden apró részletnek a helyén kell lennie, hogy azok ne csak az esztétikai minőséget, hanem az épület hosszú távú hibamentes működését is biztosítsák. Az építésztervező által megálmodott alkotás csak akkor tud magas műszaki minőséggel megvalósulni, ha mi, az egyes szakterületek tervezői is hozzátesszük a tudásunkat: a közös gondolkodásból, együttműködésből származnak a végleges megoldások” – hívta fel a figyelmet Pataky Rita, kiegészítve: korábban az épületek létrehozását a meghatározott számú építési elemkészlet, a kialakult, elfogadott és általánosan ismert szakmai szabályok segítették, azonban a XX. század végén szembesülni kellett az építőanyagok és technológiák robbanásszerű fejlődése mellett a számítógéppel segített tervezés adta új lehetőségek kihívásaival, valamint a megváltozott gazdasági és környezeti feltételekkel, szempontrendszerekkel. Ezek teremtették meg a klasszikus szakágak (pl. tartószerkezetek, épületgépészet) mellett az épületszerkezeti tervezés igényét, amely hidat képez a művészet és a tudományok, az elképzelés és a megvalósítás között a technológiai vívmányok, az építéshez kapcsolódó más tudományágak (pl. épületfizika, akusztika, épületbiológia, építőanyagok) eredményei, a hatások és az igények szintézisén keresztül. Az épületszerkezeti tervezés olyan, mint a főzés: az alapanyagok ismertek, de nem mindegy, hogy mikor mit, milyen technológiával, milyen hőfokon, milyen fűszerekkel készítenek el. Az ínyencfogást csak egy nagyon keskeny mezsgye választja el az ehetetlentől, mint a jól működő szerkezetet a hibástól.

A teljesen felújított Palazzo Dorottya épülete. A rekonstrukció tervezési munkáiban Pataky Rita is részt vett. (Forrás: https://worldarchitecture.org)

„A közös munka minden tervezőkollégával máshogyan alakul. Igen fontos része, mennyire vagyunk képesek egymásra hangolódni, és mi mennyire tudjuk magunkévá tenni az elképzeléseiket, mennyire tudjuk bele képzelni magunkat a helyükbe, de ennél még fontosabb, hogy ők mennyire nyitottak a javaslataink iránt” – emlékeztetett a díjazott. „A sikeres együttműködés alapja a fentiek minél tökéletesebb megvalósulása. Folyamatosan kézen fogva kell haladnunk, hiszen a megújuló építészeti elképzelések, a mindig valami új létrehozásának vágya a legtöbb esetben magasszintű innovatív megoldást igényel. Olyan ez, mint a kötéltánc védőháló nélkül: egy épületnél nincsen második lehetőség, hiszen a tervezett megoldás beválását maguk az 1:1-es modellként létrejövő épületek bizonyítják, így a kötelet a rendkívül sokrétű szaktudás, míg a rudat, amivel egyensúlyozunk, a magunkba és a tudásunkba vetett hitünk adja. Ha bármelyik bizonytalan, leesünk” – vallotta Pataky Rita. Egy jól kitalált szerkezet, szerkezeti részlet már a papíron, tervként is jól mutat: nem vonalak kaotikus összevisszaságát lehet látni benne, hanem azt, hogy „ennek ilyennek kell lennie”. Ez sokszor látvány szempontjából a legegyszerűbb, legletisztultabb építészeti megjelenéseknél jelenti a legnagyobb kihívást, hosszú idejű gondolkodást és „sok kilométer skiccpausz” elhasználását – de megéri szellemi kalandként is és a végeredmény szempontjából is! – tette hozzá.

A megújult tiszadobi Andrássy-kastély. A rekonstrukció tervezésében részt vett Pataky Rita is. (Forrás: Építészfórum)

A ’80-as, ’90-es években az építőipar robbanásszerű fejlődése miatt a régi tervezési szabványok érvényüket vesztették, újak nem készültek. Az uniós előírásoknak megfelelően az építőiparban a ma rendelkezésre álló – nemzetközi – szabványok alapvetően az anyagok gyártására és minősítésére vonatkoznak, ami nem segíti az építészek munkáját. „Ahogy mindenki, mi építészek is arra törekszünk, hogy a határokat tágítsuk: ami egyszer már megvalósult, az nem érdekes. Az ipar, a számítógépes tervezés, a szimulációs programok teremtette új lehetőségekhez sokszor új szerkezeti megoldásokat kell kidolgozni, de ezekhez éppen úgy, mint az általános feladatokhoz szükség van elvek és szabályrendszer alkotta peremfeltételekre. Ha egy anyag- vagy szerkezetcsoporton belül vétünk a belső logikai rend ellen, akkor tudnunk kell, miképpen ellensúlyozhatjuk, hogy mégis működjön a megoldás. Ha van alapszabály, utána lehet tágítani a határokat” – hangsúlyozta a szakember. Ezeket az elveket a kezdetektől fontosnak tartották. Még hallgatóként eltöltött bécsi ösztöndíj, a folyamatos kapcsolatok külföldi cégekkel, a nemzetközi trendek nyomon követése, továbbá az évek során a tervezésekből, szakértésekből felhalmozódott tudás és tapasztalat segítette az ismeretek tudományos alaposságú feldolgozását, ok-okozati összefüggések keresését, a miértek vizsgálatát, az egyes szerkezetcsoportokban általános alapelvek megfogalmazását. Ezeket nem csak előadásokon, szakmai cikkekben, könyvekben teszik közzé, hanem számos gyártónak készítettek alkalmazástechnikát és mára már több különböző szakmai szervezet koordinálásával, eltérő területeken vettek és vesznek részt jelenleg is a tervezést segítő irányelvek létrehozásában: a tetőszigeteléstől az alátéthéjazatokon, „zöldhomlokzatokon” keresztül a nedvesség elleni utólagos védelemig.

Ezt az épületszerkezeti komplex látásmódot igyekeztek irodájukban kollégáiknak is átadni. Ennek köszönhetően számos egykori kollégájuk mára saját tervezőirodát vezet, ahol épületszerkezet-tervezők újabb generációi sajátítják el ezt a szemléletet. De nem csak cégüknél, hanem a BME-n, a tanári munkában is erre törekednek. „Fontos, hogy az egyetemi oktatás folyamán ne sablonokat adjunk a hallgatók kezébe, hanem egy olyan eszköz- és alapelvrendszert, ami valóban segít a mindig újabb és újabb feladatok megoldásában.” Az építészkaron lévő személyes konzultációk sajátos oktatási metódust követelnek, ami sok karon nem jellemző. Ilyenkor a hallgatók egyedi tervezési feladataikkal kapcsolatos egyedi kérdések merülnek fel, és válaszolni kell, hogy újabb következtetéseket tudjanak levonni, továbbléphessenek – ecsetelte az oktató. „Ez nagyon motiváló és arra kényszerít, hogy mindig a topon legyek. A hallgatókat még számos kötöttség nem korlátozza, így bátrabbak az elképzeléseik, amit össze kell vetni a megvalósíthatósággal. Ez egyfajta inspiratív játékot is jelent, mint a rapidsakk, hiszen egy-egy ilyen konzultáció pont úgy zajlik, mint a valós tervezési folyamatokban, csak itt nagyon rövid idő alatt több, teljesen eltérő épülettel kell foglalkozni. Az így kialakuló képesség segítséget jelent valós problémák megoldásában is, mint ahogy a valós feladatok rávilágítanak, hogy mennyivel összetettebben kell gondolkodni, mennyivel több szempontot kell figyelembe venni, mint egy egyszerű műszaki feladat megoldása. Ahogy a tervezés és az épületszerkezettan, úgy az oktatás és a praxis is párban jár. A különleges feladatok felerősítik az ember igényét utánajárni egy problémának, olvasni, kutatni, értelmezni, rendszerezni. Nem lehet egy szinten megrekedni, örökké nyitottnak kell maradni, hogy minden információt be tudjunk fogadni oly módon, hogy az a tudásháló hasznosítható elemévé váljon. Hiszem: tanítani nem lehet valós tervezési praxis nélkül, mert az ember elszakad a valóságtól” – osztotta meg Pataky Rita.

„Ha végignézek a portfóliómon, nagyon sok kedves munka jut eszembe. Volt, amikor az építésszel dolgoztam szívesen, máskor a feladat volt különleges. Zoboki Gábor magával ragadó lendülete, szárnyaló elképzelései tették különlegessé a munkát például a MÜPA vagy a Karmelita udvar esetében. Pottyondy Péterrel nagyon jól tudunk közösen dolgozni, együtt alakultak az épületek.  Ilyen volt a DVTK stadionhoz kapcsolódó megbízás is, vagy a Hotel Bambara tervezése, ami afrikai hangulatot varázsolt Felsőtárkányba. De akadtak kisebb, ám annál emlékezetesebb feladatok is, legyen az egyetlen bonyolult szerkezeti részlet megtervezése vagy akár egy meglévő családi ház szigetelési problémájának megoldása, amiért hálásak a benne élők” – részletezte a szakember.

A MÜPA épülete (Forrás: https://magyarepitestechnika.hu)

A DVTK Futballstadion (Forrás: Építészfórum)

A kitüntetett elárulta: három jelentős kulturális intézményhez különösen erős családi emlékek kötik, mivel mindegyik tervezése alatt született egy gyermeke. A Bán Ferenc tervezte első, a budapesti Erzsébet térre álmodott Nemzeti Színház (ami végül nem valósult meg, de az elkészült föld alatti szerkezetiből lett a GÖDÖR – szerk.) terveit az első gyermekével a szíve alatt készítette, és nagy pocakkal végezte a művezetés munkáit. A Siklós Mária által tervezett Nemzeti Színház munkája során fia, a Művészetek Palotájához kapcsolódó tevékenysége során pedig a harmadik gyermeke született meg. „Egyszer felhívtak, hogy ki kéne mennem művezetni, amire nemet mondtam. A telefon másik felén döbbent csönd: ’te még sose válaszoltál ilyet’. Elárultam aztán, hogy kb. három órája született meg a kislányom. Meglepve kérdezték, ’gyermeket vártál’? Télen a nagykabátban nem látszott rajtam. Ezek nagyon különleges emlékek” – idézte fel jókedvűen Pataky Rita.

(Fotó: Danyi Balázs)

„A Műegyetem éppen úgy, mint az építőipar és maga az építészet a területen elhelyezkedő nagyszámú férfi miatt alapvetően férfias, meg kell tanulni nőként helytállni és talpon maradni, hogy közben nők maradjunk. Ebben a családom mellett segítséget kaptam egykori mestereimtől – Erdélyi Tibortól, Novák Ferenctől, Neuwirth Annamáriától, de elsősorban Foltin Jolántól -, akik nemcsak a néptánccal ismertettek meg, hanem megtanítottak küzdeni, nem feladni, érzelmeket megélni, átélni, és közvetíteni, de leginkább az újra nyitottnak maradni. Fontos számomra, hogy a pályámon a szakmagyakorlás – szakmafejlesztés – utánpótlás-nevelés együtt valósuljon meg, de az is, hogy férjemmel, aki villamosmérnök aképpen műveljük magas szinten a hivatásunkat, hogy a család is helyet kapjon benne, mindenki saját hobbijával és baráti társaságával együtt. Így teljes a kép, ez adja a szükséges támogatást és feltöltődést” – összegezte a mesteroktató.

 

HA-GI