Különdíjat nyertek az angol nyelvű képzés építészhallgatói a nemzetközi versenyen

A várostervezés globális és lokális problémáira reflektál az Urban Design Award versenyen elismert ötlet.

„A tervezési folyamat során az egyik alapvető ötlet az volt, hogy a helyben található újrahasznosítható anyagokkal fejlesszük a rendelkezésre álló, gyakran elhanyagolt tereket” – emelték ki a bme.hu kérdésére a BME Építészmérnöki Kar (ÉPK) Urbanisztika Tanszékének angol nyelvű képzésben részt vevő, negyedéves hallgatói, Diana Negoescu, Ilham Al-Hajjar, Gabriella D. B. Monteiro és Sophia A. Thomas akik a „WIMCY – Welcome into My Church Yard” című projektjükkel a rangos Urban Design Award nemzetközi versenyen különdíjat nyertek.

Az Urban Design Awards-on 25 éve a legjobb urbanisztikai fejlesztési projekteket díjazzák, melyeket nemzetközi zsűri bírál el. A BME Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszéket hat előzetesen kiválasztott terv képviselte az idei pályázaton.

A Cseh Egyetem Építészkarának Urbanisztika Tanszéke által meghirdetett versenyre cseh, lengyel, szlovák, spanyol és magyar egyetemekről érkeztek munkák. Az első körből 60 pályamű közül 15 jutott tovább, amelyek közül a zsűri szerinti 6 legígéretesebb került be az utolsó fordulóba: az eredményeket 2021. március 24-én hirdették ki.

„Az építészkar angol nyelvű képzésén általában 30-40 hallgató tanul. A tavalyi évben, tudatos kísérletként, a globális kihívásokra is reagálva egy nemzetközi tervpályázat témáján kezdtünk el dolgozni. Hatalmas sikerként éltük meg, hogy a rangos versenyen már az első részvételünkkor a 6 díjból kettőt műegyetemi csapat hozott el” – emelte ki a bme.hu kérdésére Szabó Árpád egyetemi docens, a BME Urbanisztika Tanszék (ÉPK) tanszékvezetője, aki motorja volt a projektnek és a mentorálási munkának.

(A hallgatói megmérettetés másik díjazott műegyetemi csapatának munkáját korábbi cikkünkben mutattuk be.)

Az Építészek Nemzetközi Szövetsége (UIA) 2020-ban az építészhallgatók számára szervezett ötletpályázatának részeként Rio de Janeiro egyik legrégebbi szegénynegyedének, Marénak a problémáit és lehetőségeit megismerve – valamint az ENSZ fenntartható fejlődésének alapelveit figyelembe véve – várták a fiatalok fejlesztési terveit.

A BME angol nyelvű képzésében részt vevő hallgatók a Várostervezés 2 című kurzus keretében foglalkoztak a témával. Szabó Árpád tanszékvezető, valamint Amir Sirjani és Tóth Tünde segítette a diákokat: a konkrét tervezést több hetes előzetes általános felkészülés előzte meg, ahol a fiatalok a globális problémákkal ismerkedtek meg, valamint a szegénység, a nyomornegyedek városi életre gyakorolt hatását vizsgálták. Ezt követően néhány fős csapatokban kezdtek terveket készíteni, amelyekből a legjobbakat az Urban Design Award versenyére is nevezték. A munkát a riói helyszínen dolgozó NGO-k képviselői is segítették, akik online kapcsolatban álltak a diákokkal.

„A hely, ahová terveznünk kellett, sokkal nagyobb volt bármilyen korábbinál, ezért nagy kihívás elé állított minket. A ’Welcome into My Church Yard’ (magyarul: ’Üdvözlünk a templomudvarunkban’) elnevezésű ötletünk kezdőlépéseként olyan erős civil szervezeteket kerestünk, amelyek támogatni és gondozni tudják az általunk kidolgozott különböző projekteket. A Maré negyed demográfiai kutatásaiból kiderült, hogy sokan vallásosak és kötődnek a templomokhoz, ezért jelentős számú szakrális célú épület található a helyszínen. Annak tudatában, hogy a városok történelmileg általában ilyen vallási intézmények körül alakultak ki, megszületett bennünk a ’templomudvar’ gondolata. Felosztottuk a helyszínt az üres vagy fel nem használt telkek elhelyezése szerint, ahol a lokális egyházi közösséggel szoros kapcsolatban megteremthetők egy-egy projekt menedzselésének feltételei. Részben a közösségben már létező intézményeket fejlesztettük, részben újakat találtunk ki. Térképek, dokumentumok és online kutatások révén elemeztük a helyszínt, emellett egy interjút is készítettünk egy Maréban élő személlyel” – mesélték a különdíjat nyert hallgatók, hozzátéve, a terveik szerint néhány kitüntetett helyen történő beavatkozás élhetőbb életminőség kialakulását eredményezheti, amit – például – a városi gazdálkodás feltételeinek létrehozása vagy a sportolási lehetőségek kiszélesítése is segít.

 

A Maré negyed térképe és a fejlesztések színhelyei

 

A hallgatók másik alapvető ötlete szerint helyi, újrahasznosítható anyagok felhasználásával is fejleszthetők a terek. Ezért olyan kis méretű, rugalmasan alkalmazható elemeket találtak ki, amelyeket akár kézműves eszközökkel is elő lehet állítani: ez lett a CUBE (Community Unification through Building up Economically) koncepció alapja. Nem beszélve arról, hogy az építmények elkészítése a helyi munkanélküliséget is csökkenti.

 

A CUBE koncepció vázlata

 

„Egy egyszerű fémkeretet javasoltunk, amelynek számos funkciója és több különféle burkolata lehet. Ezt az anyagtípust a fenntartható tulajdonságai, valamint a közösségben való könnyű hozzáférhetősége miatt választottuk. A tervünkön is jól megfigyelhető, e modulokat könnyen át lehet rendezni, ezzel is ösztönözve a felhasználókat a számukra optimális használatra” – ecsetelték a tervezők. Kézműves erőforrások felhasználásával például a kereskedelemben pultokként, vagy egymás mellé sorolva összetettebb egységek is elkészülhetnek.

„A CUBE modult olyan koncepcióként hoztuk létre, amely alkalmazkodni tud a szegénynegyed informális mintájához, ahelyett, hogy a szigorú városi rendszerhez ragaszkodna. A funkciók, a meglévő épületek és a gyalogosok mozgása határozza a megjelenő tereket, valamint az ember és az épített környezet kölcsönhatását. Az épített környezet és a zöldfelületek aránya inspirálta a zöldtetők bevezetését, a városi gazdálkodást és a kockákba integrálva több fa és zöldfelület használatát” – foglalták össze a fiatal építészek.

 

Az oktatási központ terve

 

 

 

Diana Negoescu a romániai Brassóban született és nőtt fel. „Hazámban gyakran tapasztalom az emberek és az építészet egységének hiányát: a szabályok és törvények gyakori áthágását az emberek pénzvágya vezérli. A célom, hogy változtatni tudjak ezen a területen. Szeretnék létrehozni egy olyan platformot, ahol oktathatom az embereket az építészeti örökségünk és a városi esztétika fontosságára és értékeire: mindezekért – és hogy jobban megértsem egy város működését – urbanisztika PhD-fokozat megszerzése szerepel a terveimben.
A Mare projektünkben az egyéni feladatom az volt, hogy az oktatási központot saját karrier-út alternatívák bemutatásával dolgozzam ki a diákok számára oly módon, hogy az lehetőségeket teremtsen az életük és a függetlenségük javítására és az emberközeli kapcsolatok kialakítására.”

 

A városi gazdálkodás terve

 

 

 

Gabriella Dalita Brix Monteiro kanadai-brazíliai származású, Vancouverben született. „A mesterképzésem után terveim szerint a közösségfejlesztés és az oktatás területén vállalok munkát, és a várostervezés területén szeretnék PhD-fokozatot szerezni.
A Mare-projekben a csoportos munkánkon kívül a feladatom a sport és városi kert, valamint a piac koncepciójának a kidolgozása volt. Célom a meglévő struktúrák újrafelhasználása, a szükséges funkciók több lépcsős fejlesztése, valamint a közösség zöld lábnyomának bővítése volt.”

 

A kiskereskedelmi utca fejlesztési terve

 

 

 

Sophia A. Thomas magyar-ciprusi származású, Budapesten született és a világ sok helyén nevelkedett. „A BME elvégzése után szeretnék továbbtanulni, és ideális esetben a fenntartható tervezésre szakosodnék.
A Maré-projektben a ’kiskereskedelmi utcai’ beavatkozásra összpontosítottam, arra ösztönözve az állampolgárokat, hogy az informális alapokon nyugvó vállalkozásukat biztonságosabb, szervezettebb módon fejlesszék.”

 

Lakóegység-fejlesztési elképzelés

 

 

 

Ilham Al-Hajjar Budapesten született, magyar-jordániai származású. „A mesterképzés után azt tervezem, hogy szerezzek némi tapasztalatot az építészetről a gyakorlatban, majd megszerezzem az építészettörténethez és facadizmushoz (az az építészeti gyakorlat, amikor a műemlék homlokzat meghagyásával építik át az épületet - szerk.) kapcsolódó PhD-fokozatot, majd megosszam tudásomat a jövő generációival.
A projektben az volt a feladatom, hogy foglalkozzak a terület ’lakóegységével’, amelynek célja egy használhatóbb tér létrehozása volt."

 

HA-TZS

Képek forrása: WIMCY projekt