A BME kutatói előtt is nyitva állnak az újabb európai uniós pályázati ciklus felhívásai

Dedikált weblap segíti a Horizon Europe hét éves keretprogram minél hatékonyabb műegyetemi hasznosulását.

„A sikeres európai uniós pályázatok kulcsa, hogy lássuk a meghirdetett felhívás keretrendszerének dinamikáját és kontextusát, ismerjük a követelményeket, látásmódot és nyelvezetet, amelyek  szükségesek, hogy egy kiváló ötletből pályázat lehessen. A BME FIEK többek között ebben is segíti a műegyetemi kutatókat” – emelte ki a bme.hu kérdésére válaszolva Schenk Borbála, a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (BME FIEK) EU pályázati szakértője, aki a Műegyetem számára a Horizon Europe keretprogramban rejlő lehetőségeket vázolta fel.

A Horizon Europe az Európai Bizottság eddigi legmagasabb költségvetésű – közel százmilliárd euróval gazdálkodó – hét éves keretprogramja az európai kutatás és innováció támogatására. A 2021 májusában indult kezdeményezés keretében 2027-ig előreláthatóan több ezer felhívást tesznek közzé az egyéni és a konzorciális kutatási-innovációs projektek támogatására.

A program szerves folytatása az előző hétéves ciklus Horizon 2020 elnevezésű keretprogramjának, de annál 30%-kal több forrást biztosít és új elemekkel is bővül – írja az NKFIH Horizont Európa weboldala. Fontos pillérei a szektorokon és technológiákon átívelő együttműködéseket ösztönző, hatásorientált klaszterprogramok; a legfontosabb társadalmi kihívások kezelését célzó missziók, valamint az uniós, tagállami és ipari társfinanszírozással megvalósuló stratégiai kezdeményezések, az európai partnerségek.

A program előtérbe helyezi az elnyert támogatások közvetlenül érzékelhető társadalmi vagy gazdasági hasznosságának követelményét, valamint a zöld és digitális átmenet előmozdítását. A keretprogram költségvetésének 35%-át a klímaváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez kapcsolódva kell felhasználni.

A Horizon Europe stratégiai kutatási irányai számos értékes lehetőséget kínálnak a műegyetemi kutatók számára a kvantumszámítógéptől a katasztrófa-megelőzésig, a nanotechológiától az új európai Bauhaus-kezdeményezésig.

„Egyelőre 2022-ig látjuk előre a felhívásokat. A korábbi keretprogramból ismert célok mellett megjelentek új hangsúlyok is: ilyen egyebek között az, hogy a keretprogram ún. tématerületi klaszterekben jelenteti meg a felhívásokat – például ’egészségügy’ vagy ’digitalizáció, ipar és világűr’ – és komplex megközelítéssel erősíti a technológiai és ipari kapacitásokat.” – hangsúlyozta a szakember, hozzátéve, hogy a közelmúltban létrehozták a programot bemutató műegyetemi információs weboldalt, ami egy olyan online tudástér is egyben, ahol a BME kutatói szakmai mentorálást kaphatnak az ötlet megszületésétől a pályázat beadásáig vezető úton, továbbá friss híreket, rendezvényeket, valamint konzorciumi partnerkeresési lehetőségeket ismerhetnek meg.

„A keretprogram az egyetem kutatói számára nemcsak támogatási lehetőségeket, hanem széles körű láthatóságot is nyújt: bekapcsolja őket olyan nemzetközi konzorciumokba és együttműködésekbe, amelyekből további munkakapcsolatok is származhatnak” – emelte ki az előnyök közül Schenk Borbála, azt is hozzáfűzve, hogy a kutatói életpálya mindegyik szakaszára – a doktoranduszoktól a tapasztalt kutatókig – egyaránt találhatók pályázattípusok. A projektekbe történő bekapcsolódásnak számos módja létezik, amelyekre a korábbi, H2020 keretprogram már megvalósult műegyetemi sikertörténetei is jó példával szolgálnak.

„Amennyiben a keretprogram iránt nyitott kutató még nem találta meg a tudományos munkájához illő konzorciumot, a FIEK oldaláról segítséget nyújtunk, hogy ráleljen a megfelelő partnerre. Az ún. ’expertise offer’ fókuszáltan a kutatócsoport szakértelméről és érdeklődéséről nyújt professzionális megjelenésű tájékoztatást külső látogatók számára. A lehetséges partnerek megtalálásában a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH), a National Contact Point (NCP)-hálózat és a Tudományos és Technológiai (TéT) attasé hálózat biztosít további támogatást. Egy kutatónak sem kell tartania attól, hogy egyedül marad a munkában: több oldalról segítjük őket” – nyomatékosította a FIEK európai uniós pályázati szakértője.

„A keretprogram műegyetemi információs weboldala az ötlettől a pályázat beadásáig ’vezeti’ a kutatókat, emellett tájékoztatja a szakembereket a BME FIEK és a pályázatokban részt vevő intézményi szervezeti egységek további támogatásának lehetőségeiről is. A Starter Kit oldalt kifejezetten az elindulás elősegítésére hoztuk létre: az érdeklődők megtalálják a partnerkeresés lehetőségeit, a soron következő rendezvényeket és azok tematikáját, míg a hírfolyamban tájékozódhatnak az aktualitásokról is. A Felhívásokat külön, kizárólag belső műegyetemi hálózatból elérhető weboldalon úgy tesszük közzé a BME kutatói számára, hogy könnyen kereshető legyen és ötleteket adjon egy saját pályázati terv kialakításához” – mutatta be a legújabb fejlesztés sarokpontjait Schenk Borbála.

Az Európai Unió egyik fontos követelménye, hogy a Horizon Europe pályázatok eredményei az akadémiai közegen túlmutatóan tágabb kontextusban is társadalmi jelentőséggel bírjanak. E cél megvalósításának fontos része az eredmények hasznosítása, melyben a BME FIEK BRIDGE iroda is értékes támogatást nyújt a kutatóknak

„Szeretnénk professzionális támogatást nyújtani ahhoz, hogy kutatóink élhessenek a keretprogram nyújtotta lehetőségekkel. Sok év európai kutatási pályázatokat támogató munka során felhalmozott tudásunkkal, tapasztalatainkkal és látásmódunkkal szeretnénk hozzásegíten a kutatókat pályázati ötleteik sikerre viteléhez. Arra bátorítunk minden érdeklődő kollégát, gyakorlott és európai pályázati tapasztalattal még nem rendelkező kutatókat egyaránt, hogy forduljon hozzánk bizalommal. Örömmel segítünk az elindulásban és a nyitott kérdések megválaszolásában is” – bíztatott együttműködésre és zárta a bme.hu-nak adott interjút Schenk Borbála.

 

HA-TZS

Fotó: Geberle B.