Két évtizedes tapasztalat birtokában egyetemi szinten is folytatja oktatásszervezési tevékenységét Bihari Péter, a BME közelmúltban kinevezett rektorhelyettese.

Hogyan került kapcsolatba a Műegyetemmel: hol és milyen területen szerzett diplomát? Miért döntött úgy, hogy a BME-n épít karriert?

Egyetemi tanulmányaimat 1990-ben kezdtem a BME Gépészmérnöki Kar paksi energetikai üzemmérnöki szakán, majd kétéves kiegészítő képzés után 1995-ben szereztem gépészmérnöki oklevelet. Az 1990-es évek elején ez a fajta kétciklusú képzés még újdonságnak, kísérleti jellegűnek számított, ám az én generációm életét végigkísérték az oktatási reformok, kezdve az 1978-as közoktatási átalakítástól az 1985-os középiskolai reformokon át egészen mostanáig. A paksi képzés egy színvonalas, minőségorientált, és sajátosságaiból adódóan nagyon jó közösségformáló hely volt, az ott végzettek jelentős része komoly karriert futott be a későbbiekben. A kiegészítő képzés során kerültem közelebbi kapcsolatba a GPK Energetika Tanszékével, ahol Gács Iván, Büki Gergely és Ősz János voltak azok a meghatározó oktatók, akik megerősítették bennem az energetikához való szorosabb kötődést. Ennek egyenes következménye volt, hogy jelentkeztem a doktori képzésre, majd bekapcsolódtam a tanszék mindennapi tevékenységébe. Ez a kapcsolat végül tartóssá vált: 1999 óta vagyok az egyetem főállású oktatója. Az egyetemi oktatói életút egy változatos, folyamatos kihívásokat állító pálya. Pontosan ez adja a szépségét és a vonzerejét, ezért is döntöttem e mellett.

Mióta foglalkozik oktatási kérdésekkel? Milyen szerepekben gyakorolta ezt a feladatot?

A doktori képzésem vége felé egyre jobban bekapcsolódtam a tanszék mindennapi tevékenységébe, és megtaláltak az oktatásszervezéssel kapcsolatos feladatok is. Kezdetben a paksi képzéssel összefüggésben, majd fokozatosan a tanszék szinte teljes képzési portfóliójával kapcsolatban voltak teendőim. Az Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék oktatási felelősi feladatait 2007-ben átvettem Gróf Gyulától, aki akkor a tanszék vezetőjévé lépett elő, majd 2012-től a Gépészmérnöki Kar oktatási dékánhelyettese lettem. Józsa János rektor úr 2016-ban felkért az egyetemi szintű oktatásigazgatási tevékenység támogatására, majd 2019-ben oktatási igazgatói megbízást kaptam. Czigány Tibor rektor úr, akivel hét évet dolgoztunk közösen a GPK vezetésében, felkért, hogy oktatási rektorhelyettesként vegyek részt a csapata munkájában. Örömmel elfogadtam a megbízatást. A több mint húsz, oktatásszervezési területen eltöltött év alatt sikerült minden irányítási, feladatellátási szinten tapasztalatot szereznem, ami úgy vélem, elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy átlássam a teljes területet és tisztában legyek az egyes szinteken jelentkező kihívásokkal, feladatokkal.

Miért pont az oktatás?

Az egymást követő tanévek ciklikussága miatt az oktatás egy ismétlődő tevékenységnek tűnik, mégis az egyik legváltozatosabb, folyamatos megújulást igénylő és kihívásokkal teli folyamat, amely az oktatókat is szüntelen önképzésre, megújulásra készteti. Olvasatomban az oktatás nem csupán ismeretátadás, hanem szemléletformálás és időként nevelés is. Ez a komplex tevékenységkör adja e terület szépségét, ahol oktatóként módunk nyílik a jövő nemzedék gondolkodásának alakítására.

A pandémia alatt számos rendkívüli intézkedést vezetett be a BME. Hogy látja, hogyan vizsgázott az egyetem?

A járvány kezdetén, 2020 márciusában az egyetem egyik pillanatról a másikra kénytelen volt átállni egy teljesen új oktatási módszertanra, a távolléti oktatásra. Kezdetben még a fogalom sem volt teljesen tisztázott: keveredett a távoktatás és a távolléti oktatás kifejezések használata. Úgy gondolom, hogy a kezdeti tranziens időszak után, 2020 tavaszán a BME sikerrel vette az új helyzet jelentette kihívásokat. Őszre sokan várták a szokásos („normális”) helyzet visszajöttét, ám a járványhelyzet romlásával fokozatosan visszatértünk a teljes körű távolléti oktatásra, ami végül 2021 tavaszáig tartott. (Az erről szóló tapasztalatokat a bme.hu-n megjelent kisfilmben osztjuk meg – szerk.

Ebben a rendkívüli helyzetben az egyetem célja továbbra is a teljes körű oktatási szolgáltatás biztosítása, csak más infrastrukturális feltételek mellett, informatikai eszközök használatával. A váratlan történéseknek voltak pozitív hozadékai is. A távolléti oktatás egyfajta lökést adott az elektronikusan elérhető tananyagok fejlesztésének, emellett számos olyan innovatív megoldást kényszerített ki, amelyek időtállónak tűnnek és a jelenléti oktatásban is alkalmazhatók. Ilyenek például az elektronikus felületen megtartott konzultációk és feladatkezelések, amelyek a BME Intézményfejlesztési Tervében is körvonalazott e-Egyetem koncepcióhoz is kapcsolódnak.

Az oktatásszervezésre vonatkozó egyetemi szabályozásokat mindig az aktuális járványhelyzetnek megfelelően, immáron tapasztalatokkal gazdagodva módosítottuk. Eközben arra törekedtünk, hogy a digitális térbe transzformálódott távolléti oktatás szabályai mára érdemben megegyezzenek a jelenléti oktatás előírásaival.

A most kezdődő vizsgaidőszak rendkívüli körülmények között indul a Műegyetemen. Az oktatók online és jelenléti vizsgákat is szervezhetnek?

Igen, a felsőoktatási intézmények járványügyi védekezését meghatározó hatályos ágazati ajánlás alapján jelenléti számonkérésre és online vizsgázásra is lehetőséget kapnak a hallgatók. Az adott tárgyért felelős oktatók határozzák meg, melyik megoldást választják. Amennyiben a jelenléti vizsgáztatás mellett döntenek, a számonkérést a járványügyi óvintézkedésekre vonatkozó szabályoknak megfelelően kell megrendezni. A Műegyetem nyolc karának képzésein eltérő számonkérési módszertant igényelnek az egyes kurzusok. Ahol az adott tárgy sajátosságai (pl. eszközhasználat) szükségessé teszik a hallgatók személyes jelenlétét, biztosítani fogjuk az ehhez nélkülözhetetlen feltételeket.

Oltópont lett a BME is. Mit takar pontosan ez az intézkedés?

A járvány elleni védekezés leghatásosabb módja a védettség megszerzése, amelynek jelenleg az oltás a fő eszköze. A BME elkötelezett abban, hogy segítő kezet nyújtson minden polgárának, aki a védettséget oltás útján kívánja megszerezni. Büszkeséggel tölt el, hogy a Műegyetemen a hazai felsőoktatási intézmények között elsőként léptünk, és a folyamatos jelenléti oktatás fenntarthatósága érdekében a Semmelweis Egyetemmel és Budapest Főváros Kormányhivatalával együttműködve idén novemberben mi létesítettünk először kihelyezett oltópontot, ahol hallgatók és alkalmazottak – egy egyszerű regisztrációt követően – felvehették az első, illetve harmadik oltásukat. Ezzel a lehetőséggel közel 1100 egyetemi polgár élt. Az élet utóbb igazolta e döntés megalapozottságát, hiszen a kormányzat is indított hasonló oltási akciókat, valamint időközben az állami egyetemeken az oltottság útján szerzett védettség a munkavégzés feltételévé vált.

Hogy látja jelenleg a BME helyét és szerepét a hazai és regionális felsőoktatási intézmények között?

A Műegyetem hazai szinten a műszaki és informatikai felsőoktatás vezető intézménye, amit egyrészt a hallgatói létszámok, másrészt az innen kikerülő diplomások munkaerőpiaci pozíciója, megbecsültsége és keresettsége is alátámaszt. Jelentősek a természettudományi és gazdaságtudományi képzési területek eredményei is, bár ezen a téren nem mindenben vehetjük fel a versenyt a kifejezetten ezekre a területekre szakosodott intézményekkel. Ám kétségtelen, hogy régiós szinten is versenyképes tudást kínál a Műegyetem.

Hogyan szerepel a BME a magyarországi és a nemzetközi rangsorokban?

A Műegyetem hazai felsőoktatásban betöltött meghatározó szerepe vitathatatlan: a magyarországi intézményi rangsorban a kiváló második helyen állunk. (HVG Diploma különszámában megjelent rangsor műegyetemi adatai az alábbi bejegyzésben olvashatók – a szerk.) Mindemellett az egyetem karai is nagyon jól teljesítenek ezeken a felméréseken. A regionális rangsorokban még erősítenünk kell a szerepünket, e téren megfogalmazott célok és teendők hangsúlyos részei a rektori programnak, továbbá az újjáalakított Tudományos Tanács is belefogott a témával kapcsolatos feladatokba.

A rangsorokban elfoglalt pozíció egyfajta visszajelzés, minőségértékelés az egyetem tevékenységéről, ami pozitívan hat az újabb és jobb eredmények elérésére, így komoly motivációs erővel bír. Az efféle rangsorok olyanok, mint a kirakatba tett vonzó termék: a BME iránt érdeklődők részben e listák alapján ítélik meg az intézményben zajló tevékenységet. E felmérésekre olyan lehetőségként kell tekintenünk, ahol a legjobbat, a legtöbbet mutathatjuk meg magunkból.

Milyen stratégia mentén szeretnék erősíteni a Műegyetem szerepét itthon és külföldön?

Az Intézményfejlesztési Terv és a rektori program számos olyan elemet tartalmaz, amelyek a Műegyetem pozícióinak erősítését célozzák meg. Itt nem csak a klasszikus területekre (oktatás, kutatás, fejlesztés és innováció) kell gondolni, hanem ennél szélesebb körű, a társadalmi kapcsolatokat és felelősségvállalást is magában foglaló tevékenységekre. Ilyen például a határon túli magyar felsőoktatás támogatása, amellyel külön rektori megbízott foglalkozik.

A nemzetközi szerep és pozíció erősítését szolgálja egyebek mellett az EELISA projekt (további információ a bme.hu egy korábbi írásában - szerk.), amelyben a Műegyetem és európai egyetemek közös képzések létrehozása és egy nemzetközi alumni megalapítása érdekében működnek együtt.

Milyen lépéseket tervez a BME népszerűsítésére a pályaválasztás előtt állók körében?

A kedvezőtlen demográfiai változások és a középfokú oktatás átalakulásai új kihívások elé állítják a BME-t. Sajnálatos módon a Műegyetemről elterjedt az a vélekedés, hogy „nehéz” az itteni képzések abszolválása, ami több továbbtanulásra jelentkezőt eltántorított attól, hogy ide adja be a jelentkezését. Valójában a Műegyetem nem nehéz, sokkal inkább egy érdekes képzéseket, szerteágazó lehetőségeket és kihívásokat kínáló intézmény. Ezt az új üzenetet kívánjuk közvetíteni minden lehetséges eddigi (Nyílt Nap, Educatio kiállítás) és új platformon a felvételi eljárás és pályaválasztás előtt álló közönségnek, amiben a Tehetségsegítő Tanács segítségére is számítunk. A közösségi média eddig kiaknázatlan részein új projekteket indítunk a Műegyetem népszerűsítésére, amelyet nem lehet elég korán kezdeni. Továbbra is fontosnak tartjuk az olyan tehetséggondozó, és a mérnöki, műszaki és természettudományi pályát népszerűsítő programjainkat, mint a Gyerekegyetem vagy a ScienceCamp.

Milyen új szakokkal, képzési formákkal reagál az egyetem a piaci igényekre?

A folyamatosan fejlődő technológia és a változó társadalmi elvárások szükségessé teszik, hogy az egyetem időről-időre áttekintse képzési portfólióját, és azt mind tartalmában (a meglévő szakok esetén), mind struktúrájában (új szakok létesítése) megújítsa. A közeljövőben a képzések fejlesztése szempontjából meghatározó területek lesznek a mesterséges intelligencia, az energiaellátás és -hatékonyság, a klíma- és környezetvédelem, valamint a zöldgazdaság és fintech. Ebbe a stratégiába illeszkednek a közeljövőben elinduló űrmérnök és építményinformatikai mesterképzési szakok is. (Az új műegyetemi képzések indulásáról a bme.hu korábbi összefoglalójában olvashatók részletek – szerk.) Az oktatási portfolió bővítésének egyik pillére az egyetem és a gazdaság szereplői közötti együttműködés erősítése és intézményesítése, a jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező ipari szakemberek bevonása a képzésekbe.

Mit tehet az egyetem a minőségi oktatás megőrzése érdekében? Hogyan tartható fenn, hogy továbbra is a jó képességekkel és kiváló tanulmányi eredményekkel rendelkezők jelentkezzenek a BME-re?

A következő évek demográfiai változásai kedvezőtlen folyamatokat prognosztizálnak: egyre kevesebb a fiatal, így kevesebben lesznek azok is, akik potenciálisan a továbbtanulás és a BME mellett döntenek majd. Ilyen körülmények között fontos célunk a jelentkezői és a felvett létszám szinten tartása, ragaszkodunk a magas és a későbbi eredményességet biztosító felvételi követelményekhez is. Az egyetemi sikeresség egyik fontos záloga a megfelelő szintű előképzettség, ezért a BME továbbra is elkötelezett az emelt szintű érettségi felvételi követelménye mellett. E komoly mérföldkő sikeres abszolválása érdekében a középiskolás fiatalokat olyan szakmai programokkal (pl. BME ALFA) támogatjuk, ahol a megszerzett tudás birtokában eredményesebben készülhetnek fel az érettségire, és az itt átadott ismeretek megalapozhatják a későbbi tanulmányi sikereiket is.

Hogyan segítik a már bejutott diákokat?

Az eredményes hallgatói tanulmányok feltételeinek biztosítása és a lemorzsolódás csökkentése kiemelt programpontjai az egyetemi vezetésnek. Az Oktatási Igaztóság irányításával folyamatosan felülvizsgáljuk a tanulmányi szabályozásokat, és bővítjük azokat a monitoring eszközöket, amelyekkel a tanulmányi sikertelenség okai, illetve az erre vezető folyamatok feltárhatók és megelőzhetők. E cél érdekében megerősítjük az Egyetemi Tanulmányi Bizottság és az Oktatási Igazgatóság folyamatos monitoring tevékenységét, valamint az elmúlt öt év tapasztalatait felhasználva az egyes karokon kidolgozott jó gyakorlatok megosztásának szervezeti hátterét is. A közeljövőben a mesterséges intelligencia alapú adatbányászati elemzésekből nyert eredményeket a tanulmányi monitoring rendszerben, valamint a döntéselőkészítési folyamatok során (pl. új képzési programok tervezése) is felhasználjuk. 2021 és 2024 között továbbfejlesztjük a hallgatók pszichológiai képességeinek és igényeinek felmérését, és kiépítjük az ehhez illeszkedő komplex tanácsadási szolgáltatásokat. A hallgatói sikeresség ugyanis nemcsak a tárgyi tudáson, hanem olyan készségeken is múlik, mind az időmenedzsment, a kudarcok feldolgozásának képessége vagy a hatékony tanulási technikák megtalálása. Bővíteni szeretnénk az e célt szolgáló tanácsadási és felkészítő tréningportfóliónkat.

A műegyetemi képzésekben hogyan jelenik meg az innováció, az innovatív nézőpontok?

Napjainkban a felsőoktatás egy átmeneti korszakát éljük: a III. generációs „tömegképző” egyetemek korszakából fokozatosan átlépünk a XXI. század IV. generációs felsőoktatási rendszerébe: a „digitális” egyetemek a korszakába. Ennek az elkerülhetetlen korszakváltásnak komoly lökést adott a koronavírus világjárvány: a teljes oktatási folyamat egyik pillanatról a másikra átkerült a digitális a térbe. Ez a váratlan helyzet, valamint annak eredményes és hatékony megoldása innovációra késztette az oktatókat és részben a hallgatókat is. A képzésekben az innováció tartalmi és módszertani formában jelenik meg. A tartalmi innovációk az oktatók, a gazdasági szereplők és az egyetem együttműködése révén, komoly szakmai vitákat követően jelennek meg a képzési és a tantárgyi programokban. A módszertani innovációhoz szélesebb információcsere, együttműködés szükséges, amit intézményi szinten részben az Egyetemi Tanulmányi Bizottság tud előmozdítani.

Oktatási rektorhelyettesként milyen a kapcsolata a hallgatói képviselettel? Hogyan működnek együtt?

Már dékánhelyettesként is jó kapcsolatot ápoltam a fiatalok testületével, amely a klasszikus érdekképviselet mellett számos, az egyetemi feladatok ellátását segítő, operatív és stratégiai tevékenységet is végez, amiért hálásak vagyunk. Az együttműködésünk keretei igazodnak az aktuális feladatokhoz: vannak rendszeres, stratégiai konzultációink, ám ha szükséges, nyitott vagyok a témafüggő eseti megbeszélésekre is.

TZS-HA

Fotók forrása: Geberle B.