A Magyar Fejlesztési Bank 2021-ben is 10 ifjú tehetség munkáját ismerte el. A nyertesekről a kutatóműhelyektől érkezett jelölések alapján szakmai zsűri döntött.

A Prima Primissima Díj alapítói 2007-ben döntöttek úgy, hogy önálló díjat hoznak létre a kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiatalok szakmai tevékenységének elismerésére. A kezdeményezéshez az elsők között csatlakozott a Magyar Fejlesztési Bank, amely társalapítóként vett részt a Junior Prima Díj „Magyar Tudomány” kategóriájának megalapításában.

Az elismerést azok a fiatal tudósok kaphatják meg, akik kimagasló tudományos munkájukkal, nemzetközi eredményeikkel, oktatási- és közösségépítő tevékenységükkel jelentősen hozzájárulnak a magyar tudományfejlődéséhez, egyben a magyar társadalom boldogulásához.

A hagyományoknak megfelelően a díjazottak személyére idén is elismert tudósok, professzorok, intézményvezetők tettek javaslatot. Az MFB felkérésére egy szakmai bizottság a jelöltek hazai és nemzetközi eredményeit, publikációit, valamint kutatásaik újszerűségét is mérlegelte a díjak odaítélésekor.

2021-ban két műegyetemi fiatal szakember is Junior Prima díjban részesült a „Magyar Tudomány” kategóriában.

„Nem számítottam a díjra, de nagyon örültem neki: eddigi pályafutásom során talán ez a legjelentősebb elismerés, ami egyúttal nagy felelősséggel is jár” – mesélte a bme.hu kérdésére Nagy Balázs, a BME Építőmérnöki Kar (BME ÉMK) Építőanyagok és Magasépítés Tanszék adjunktusa, aki egyike volt a Junior Prima díj 2021-es műegyetemi díjazottjainak.

A fiatal kutató a Műegyetemen 2012-ben építőmérnöki, 2013-ban épületenergetikai szakmérnök végzettséget szerzett, majd 2014-ben ugyanitt elvégezte a szerkezet-építőmérnök mesterképzést is. 2014-2017 között a BME Vásárhelyi Pál építőmérnöki és földtudományi doktori iskola szerkezet-építőmérnöki PhD-programjának hallgatója volt. 2019-ben fejezte be tanulmányait a BME doktori képzésén. A tanszéki munkában főként az Épület Információs Modellezés (BIM) területtel foglalkozik.

„A díjat elsősorban az épületfizikai kutatásokért kaptam. E terület eléggé gyakorlatias és sok érdekességgel, kutatási potenciállal kecsegtet: az energiahatékonyság és a környezetvédelem terén a jövőbe mutató vizsgálódásaink lehetnek” – emelte ki Nagy Balázs, hozzátéve, a szakterülettel „véletlenül” ismerkedett meg: még egyetemista korában a Tóth Elek professzor által tartott építéstechnológia tárgy egyik csoportos házi feladatánál egy kő-papír-olló játék sorsolásának eredményeként jutott számára a – nem kívánt – épületenergetikás feladatrész. A terület idővel annyira megtetszett neki, hogy végül OTDK első helyezést érő dolgozat, majd további kutatások születtek belőle.

A Junior Prima díj indoklása szerint „a díjazott tevékenységével alapvetően járul hozzá az elavult, energiapazarló épületállomány megújítását célzó innovatív építőanyagok fejlesztéséhez és tervezéséhez. Legfontosabb szakmai eredményei között említhető például épületszerkezetek komplex, numerikus módszereken alapuló kapcsolt hő- és nedvességtechnikai, állagvédelmi vizsgálatának kidolgozása, illetve modern vázkerámia falazóblokkok környezetfüggő épületfizikai fejlesztése, annak laborvizsgálatokkal támogatott numerikus modellezésének és optimalizálási módszerének kidolgozása. Emellett egyebek közt foglalkozik újrahasznosított és természetes alapú anyagokból készülő hőszigetelő anyagok fejlesztésével és vizsgálatával (pl. tűzálló szalma hőszigetelés, csirketoll alapú hőszigetelő paplan, üveghab granulátum) és hőtranszport-folyamatainak leírásával.

Nagy Balázs elsőként vizsgálta laboratóriumban és numerikus modellezéssel is a vasbeton, illetve az acél- és műanyagszál-erősítésű betonszerkezetek épületfizikai viselkedését, hő- és nedvességtechnikai teljesítőképességét, energiahatékony szerkezettervezési lehetőségeit. Megállapításaival hozzájárult, hogy betonszerkezeteink épületfizikai és energetikai tervezése, illetve tanúsítása során rendelkezésre álljanak teljesítmény adatok a kutatók és szakmagyakorlók számára.

Nagy Balázs publikációinak száma 123, összesített impakt faktora 27,1, a független hivatkozások száma pedig 169.”

„A díjhoz szükséges pályázatban az önéletrajz mellett a publikációs tevékenységet is bemutattam. Mérnökként kevesen kapják meg ezt az elismerést, ugyanis 33 éves korig nehéz sok hivatkozással rendelkezni. A természettudományi vagy orvosi területen számos fiatal kutatónak sokkal több tudományos hivatkozása van” – emelte ki, hozzátéve, „kutatóként olyan munkát végzek, amelyet szeretek csinálni és ami motivál, sikerélményt jelent számomra. Ezt az élményt próbálom közvetíteni hallgatóim felé is: eddig 27 TDK-zó, 60 diplomázó tanítványom volt. Heti 20 óra oktatás mellett a tehetséggondozás, a kutatás és a szakmagyakorlás kihívásokkal teli, ám motiváló életpályát nyújt számomra” – összegezte gondolatait a díjazott.

„Jelentős megtiszteltetésként éltem meg a díjat. Kevés hasonló rangos elismerés van, amely a pályájuk korai szakaszában lévő kutatókat célozza” – értékelte a Junior Prima díj elnyerése kapcsán Rózsa Levente, aki jelenleg a Konstanzi Egyetem kutatójaként tevékenykedik.

A díjazott a BME Természettudományi Karán (TTK) szerzett fizika BSc-diplomát 2010-ben és fizikus MSc-diplomát 2012-ben. PhD-fokozatát a “Vékonyrétegek és nanoszerkezetek véges hőmérsékletű mágnessége” című dolgozatával Promotio sub auspiciis Praesidentis Rei publicae kitüntetéssel szerezte meg 2016-ban.

Rózsa Levente – a bírálók méltatása szerint – „az újszerű mágneses jelenségek és a modern szilárdtestfizika kiemelkedő tehetségű fiatal kutatója. A mágneses skyrmionok (topologikus mágneses örvényszerű mintázatok) olyan nanoméretű mágneses szerkezetek, amelyek elektronikus módszerekkel könnyen detektálhatók, mozgathatók, létrehozhatók, illetve eltüntethetők. Ezek a tulajdonságok lehetővé teszik a mágneses skyrmionok alkalmazását nemcsak az energiahatékony adattároló és logikai eszközökben, hanem az agykutatás által inspirált újfajta módszerek alapjául is szolgálhatnak. A díjazott nagy nemzetközi elismertségű eredményei ezen innovatív, a társadalmi fejlődés számára jelentős kutatási célok elérését segítették és segítik elő.

Rózsa Levente eredményeit a legmagasabb presztízsű nemzetközi folyóiratokban közölte: egyebek mellett 3 Nature Communications, 1 Nature Nanotechnology, 1 Science Advances és 3 Physical Review Letters közleménye jelent meg, 31 közleményére rövid pályafutása alatt 892 Google Scholar idézés érkezett. Elméleti számolásokkal megmutatta, hogy az atomi vastagságú vékonyrétegekben gyakran együttesen fellépő frusztrált Heisenberg-csatolások és Dzyaloshinsky–Moriya-kölcsönhatások hogyan befolyásolják a felületi mágneses skyrmionok típusait és az azok közötti kölcsönhatásokat, illetve hogy ezek milyen hatással vannak a mágneses gerjesztésekre. Úttörő eredményeket ért el a szupravezető felületen elhelyezett mágneses atomok körül kialakuló Yu–Shiba–Rusinov-állapotok kiterjedésének, alakjának, illetve az ezek közötti kölcsönhatások elméleti értelmezésében, különös tekintettel a spin–pálya-csatolás szerepére. Felhívta a figyelmet az anizotrop szupravezető örvényekben kialakuló Caroli–de Gennes–Matricon-állapotok és Majorana-állapotok közötti eltérésekre.

A fiatal tehetség több neves kísérleti és elméleti kutatócsoporttal épített ki gyümölcsöző együttműködést, miközben szoros kapcsolatot tartott a BME Elméleti Fizika Tanszék Számítógépes Mágnesség kutatócsoportjával, amit az ezen időszak alatt megjelent mintegy tíz rangos folyóiratokban közölt, közös publikáció is fémjelez. Az elmúlt öt évben publikációinak száma 27, összesített impakt faktora 215,9, a független hivatkozások száma 434.”

„Mágneses és szupravezető rendszerek vizsgálatával foglalkozom atomi méretskálákon: az itt lejátszódó jelenségek erősen eltérnek a mindennapi életben megfigyelhetőktől, ezért felfedezésük sok meglepetést és kihívást tartogat” – világította meg motivációjának fő mozgatórugóit a szakember, aki hangsúlyozta azt is, Udvardi László tudományos főmunkatárs témavezetésével végezte doktori kutatásait az Elméleti Fizika Tanszéken. Az utóbbi években is fenntartotta a tudományos együttműködést a Műegyetemmel, számos közös cikket publikált Szunyogh László, az Elméleti Fizika Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára kutatócsoportjának tagjaival.

„A közeljövőben saját kutatócsoportot tervezek alapítani, melynek segítségével elmélyíthetem meglévő nemzetközi együttműködéseimet és továbbiakat alapozhatok meg. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy kutatási területem nagyobb figyelmet keltsen a magyar tudományos közéletben, illetve a nagyközönségben” – összegezte jövőbeli terveiről a Junior Prima díjas szakember.

HA-TZS

Képek forrása: Nagy Balázs, Universität Konstanz