A fenntartható gazdaság részleteibe és a koronavírus-helyzet okozta (világ)gazdasági következmények rejtelmeibe avatta be műegyetemi hallgatóságát az MNB alelnöke.

„Új fenntartható közgazdaságtan: fenntarthatóság és multidiszciplinaritás” címmel tartott előadást a Műegyetemen Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért és pénzügyi stabilitásért 2020 júniusa óta felelős alelnöke. A közönségnek tartott prezentációjában a koronavírus-járvány következtében kialakult hazai és világgazdasági helyzetet elemezte, emellett kitért arra is, hogy milyen irányba halad a közgazdaságtani gondolkodás, milyen szempontok mentén szükséges fejleszteni a tudásunkat, és milyen kihívásokkal néz szembe a világ a következő évtizedekben.

„Komoly mérföldkőhöz érkezett a világ a koronavírus-járvánnyal, amely az élet számos területéhez hasonlóan a gazdasági szakembereket is komoly kihívások elé állította.” – kezdte előadását Virág Barnabás. Kifejtette, hogy míg a 2010-es években csak a hosszabb távú jövőt érintő diskurzus szintjén volt szó olyan jelenségekről, mint a digitális tér platformjai, az egészségügyi szolgáltatások vagy bevásárlások online térbe terelése, energiahatékonyabb gazdasági rendszer szervezésének igénye, addig a koronavírus-járvány kitörése gyökeres változásokat hozott a korábban többnyire csak elméletben létező jelenségek esetében. A COVID gazdasági életre gyakorolt hatásainak egyik jellemzője, hogy az elmúlt évtizedek megatrendjeit felgyorsította és új normákat is hozott hétköznapjainkba a fogyasztói szokások átalakulásával.

Az MNB alelnök előadásában rávilágított arra, hogy a történelem során eddig ismert gazdasági válságok egyik közös jellemzője, hogy a válságtapasztalatok mindig kialakítottak valamilyen új mainstreamet, amely a következő időszak gazdaságpolitikáját is meghatározta. Ilyen volt az 1929-1933-as válság után egészen az 1970-es évekig jellemző keresletösztönző gazdaságpolitika. A 70-es évek válságait követően hódító útjára indult a monetarizmus, míg a gazdaság legfőbb szervező ereje az egyre inkább korlátok nélkül működő piacok lettek. „A közgazdászokat egyebek mellett az is foglalkoztatja, hogy a mostani válságból vajon milyen eszközökkel és intézkedésekkel történik majd a kilábalás” – hangsúlyozta Virág Barnabás, nyitva hagyva a kérdést, hogy a koronavírus-járvány utáni világ milyen kihívásokat tartogat számunkra. Elmondása szerint négy, kiemelten fontos gazdaságpolitikai kihívás elé nézünk: a világ adósságállománya növekszik és béke időkben nem látott magas szintre ért; a digitalizáció felgyorsulása átalakítja a termelési struktúrákat; a demográfiai trendek a fejlett és egyre inkább majd fejlődő gazdaságokban is romlanak; a zöld és fenntartható gazdasági átállás a klíma célok elérése miatt egyre inkább fókuszba kerül.

Az MNB alelnöke kiemelte, hogy míg 10 évvel ezelőtt csak néhány olyan fejlett ország létezett, amelyek államadóssága meghaladta az adott ország bruttó hazai termékét, addig ma már két tucat országban haladja meg az adósság a megtermelt GDP-t. Ennek leglátványosabb példája Japán, ahol 250 százalék feletti az adósság mértéke.

Előadásában kitért arra, hogy napjainkban olyan gazdasági jelenségekkel szembesülünk, amelyre az elmúlt évszázadban nem nagyon volt példa: egyszerre van jelen a gazdaságban a magas infláció, reálgazdasági oldalon a bizonytalan növekedési kilátások és a termelékenység lelassulása, valamint a magas adósságszint hármassága. Utóbbihoz hozzáfűzte: „a II. világháború óta nem látott adósságot halmozott fel több fejlett ország is”. Ám még kérdéses, hogy erre a gazdaságpolitika milyen megoldási alternatívákat kínál. Úgy véli, hogy a 20. század nagy részében és a 21. század elején elfogadott megállapítás, miszerint a piac hatékony rendszere képes a fejlett világot egyensúly közeli állapotban tartani, nem állja meg a helyét. A mai (világ)gazdaság fenntarthatatlan helyzetét jól mutatja a vagyoni különbségek miatt növekvő egyenlőtlenség, az elöregedő társadalmak kihívásai, a termelési láncok töredezettsége, a szénalapú gazdaságok környezetre gyakorolt rendkívül negatív hatása.

„A bőrünkön tapasztalt változások elodázhatatlanná teszik egy új pénzügyi rendszer és egy új gazdasági szerepfelfogás megteremtését” – fűzte hozzá Virág Barnabás. A gazdasági folyamatok megértésében felértékelődik a pszichológia szerepe: a fogyasztók egyéni döntéseit számos emocionális hatás is befolyásolja. A mindennapjaink részévé vált a social distance (magyarul társadalmi távolságtartás), aminek következtében a fogyasztási szokások a digitális térbe terelődtek át. Mindezeken felül kulcskérdéssé vált a zöld gazdaságra való átállás is.

Demográfiai kérdésekben az egyik legnagyobb kihívást az elöregedő korfa okozza: kevesebb a fiatal, GDP termelésébe tartósan bevonható munkaerő, miközben egyre népesebb az a társadalmi réteg, amelynek jövedelmeit, egészségügyi ellátását az államháztartásból kell finanszírozni. Az elöregedő társadalom állami intézményrendszerek (mint például az egészségügy vagy a szociális rendszer) korábbiaknál is nagyobb terhelését fogja okozni.

Az MNB alelnök előadásban szó esett a jelenleg is zajló 4. ipari forradalomról. Virág Barnabás szerint a történelemből ismert eddig technológiai forradalmak az ember fizikai erejének különböző formájú kiváltását célozták meg, ám a jelenlegi, digitális forradalom már az ember szellemi kapacitása és az emberi munkaerő, mint termelési tényező helyettesítését vetíti előre. Számolni kell azzal, hogy a technológiai fejlődés alapjaiban alakítja át a munkaerőpiacot. A digitalizáció az oktatási trendekre is hatással lesz: a jövő szakembereit olyan technológiákra és kihívásokra kell felkészíteni, amelyeket most még nem feltétlenül ismerünk. Felértékelődik az a magasszintű digitális tudás, és bizonyos területek, mint a komplex gazdasági és műszaki ismeretek továbbra is fontos kompetenciák maradnak.

TZS-HA

Fotók forrása: Geberle B.