A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság szakmai díját nyerte el, továbbá publikációja nemzetközi szintű magas idézettségéért részesült elismerésben a VIK kutatója.

„Öröm mellett megtiszteltetéssel fogadtam mindkét díjat, amelyekre pályatársaim javasoltak és döntöttek sorsukról. Mindkettőre úgy tekintek, mint eddigi és jelenlegi munkám elismerésére, amely egy kutatót mindig is további kihívások megoldására és a választott tudományos kutatási irány folytatására inspirál” – fogalmazott Micskei Zoltán, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék egyetemi docense, aki a közelmúltban két rangos szakmai elismerésben is részesült. Kalmár-díjjal tüntette ki a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT), továbbá ún. „10-year Most Influential Paper (MIP) Award” díjat kapott a „Sofware and System Modeling” c. folyóiratban egy évtizede megjelent, Hélène Waeselynck-kel közösen írt publikációjuk elismeréséül.

A nemzetközi szakmai cikk a Unified Modeling Language (UML) specifikációban definiált ún. szekvencia diagramok nyelvét vizsgálta. A szekvencia diagramok szereplők közötti üzenetalapú kommunikáció leírására szolgálnak; egy olyan leíró módot képviselnek, amellyel a különböző szereplők kommunikációja megjeleníthető jól átlátható grafikus nyelv segítségével. A kutatók elemzése során fény derült arra, hogy az UML 2.0-ás verziójában megjelent kiegészítések jelentősen megnövelték a nyelv kifejezőerejét, azonban még mindig sok kérdést vetettek fel a többféleképpen értelmezhető és kezelhető nyelvi elemek. A díjazott cikk ezeket a szemantikai választási pontokat kategorizálta, valamint az egyes lehetőségek következményeit analizálta. A kutatók az UML szekvencia diagram szabványosított nyelvét vették górcső alá, ami az iparban és kutatási közösségekben is elterjedt. Olyan területeken alkalmazzák, mint az elosztott vagy mobil rendszerek (pl. kommunikáló autók) tervezése és tesztelése, segítségükkel megjeleníthető többek között a válaszok helyes sorrendisége.

A publikáció a ReSIST kutatói hálózatépítő EU-s projektben elindult együttműködés keretében jött létre. „2006-ban a doktori kutatásaim elején becsatlakoztam a projekten belüli kettős doktori programba. Így a Műegyetemmel együttműködve és Majzik István (egyetemi docens, Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, BME VIK) konzulensem mellett a toulouse-i Laboratoire d'analyse et d'architecture des systèmes (LAAS) kutatóintézetben dolgozó Hélène Waeselynck is a konzulensem lett. Az elkövetkezendő négy évben összesen több mint 6 hónapot töltöttem kint a LAAS-ban doktori tanulmányaim alatt. A cikk ezen együttműködés keretei között született” – emlékezett vissza a kutatásai kezdeti időszakára a díjazott szakember.

Micskei Zoltán felidézte az elmúlt évtizedben jelentős idézettséget elért szakmai írás keletkezésének körülményeit is. „A publikációban bemutatott téma eredetileg a francia-magyar kutatási együttműködésnek csupán egy kisebb szelete lett volna. Mobil rendszerek tesztelését vizsgáltuk, e közben egy új modellezési nyelvet dolgoztunk ki, amivel az egyes szereplők közötti üzenetváltások leírhatók és ellenőrizhetők. Ehhez a művelethez meg kellett adni, hogy mi a pontos jelentése és szemantikája egy-egy üzenet elküldésének vagy fogadásának” – fogalmazott Micskei Zoltán, aki kutatótársával kezdetben, 2007 környékén úgy vélte, hogy mivel ez egy régóta elemzett téma, csak választaniuk kell egy számukra megfelelőt a már létező leírásokból. Az eredetileg mindössze pár hétre tervezett elemző munka jóval hosszabbra nyúlt, és végül 2011-ben született meg az alapkutatási eredményeket összefoglaló cikk, amelyben példákon keresztül 13 nyelvi változatot hasonlítottak össze. A kutatópáros ugyanis rájött, hogy a meglévő módszerek számos szituációban egymásnak ellentmondóan értelmezhetők. Elsőként elkészítették a problémákat összefoglaló és rendszerező írást, amelynek első változatát nem fogadta be a szakmai lap szerkesztősége: „a bírálatok rámutattak, hogy túlságosan a problémák bemutatására koncentráltunk, ám a megoldások, a lehetőségek és a következtetések rendszerezése és összehasonlítása jóval értékesebb szakmai tartalom lenne” – emlékezett vissza Micskei Zoltán, aki kutatótársával arra jutott, hogy megfogadják a pályatársak tanácsát, és újra megvizsgálják a témát.  Egy újabb publikációt nyújtottak be, amely már a bírálók elismerését is elnyerte. „Több évig dolgoztunk a végeredményen, ám mindketten élveztük a közös szakmai munkát, és azt is, ahogyan a téma rejtelmei, részletei egyre jobban kibontakoznak. A kitartásnak végül meg lett az eredménye, és a cikk példája mutatja, hogy a valódi hatást sokszor csak évekkel később lehet igazán felmérni.”

Micskei Zoltán a bme.hu kérdésére válaszolva kifejtette, hogy az informatika területének robbanásszerű változása ellenére az egy évtizeddel ezelőtti szakmai cikkben kifejtettek máig megállják a helyüket: „olyan általános, alapvető és számos területen is alkalmazható kérdéseket és megállapításokat foglaltunk össze, amelyek manapság többek között a telekommunikációban, biztonsági kérdésekben, felhőalkalmazásoknál, chatbotoknál vagy az autonóm vezetés terén is felmerülnek”. Eredményeik aktuális gyakorlati felhasználási lehetőségeiről elárulta, hogy a BME Kompetencia Központ keretében szakmai tanácsokkal segítik a thyssenkruppot, amely kutatóközpontjában egyebek mellett elektromos kormányrendszerekkel foglalkozik. A biztonságos működés kritikusságának felmérésében és modellezésében is segít a műegyetemi kutató módszere, amelynek további alkalmazásán és optimalizálásán az ipari partner mérnökeivel közösen munkálkodik. „Ez egy olyan automatikus metódus, amely a szekvencia diagramokkal megadott kezdeti terveket a rendszer tényleges működésével veti össze és ad a helyességről eredményt” – fűzte hozzá a VIK oktató-kutatója, aki épp egy tudományos munka iránt érdeklődő MSc-képzésben részt vevő hallgatója bevonásával egy olyan eszközt készít, amely az ipari partner teszt eredményeinek kiértékelését végzi el. (A témáról a bme.hu egy korábbi írásában is beszámolt – szerk.) Hozzátette: egy másik aktuális együttműködésben az IncQuery Labs Zrt. és a NASA JPL kutatóival pedig olyan egy olyan keretrendszert dolgoznak ki, amivel nagyméretű rendszertervek is ellenőrizhetők.

A fiatal műegyetemi oktató villamosmérnök szülei példáját követve döntött a mérnök-informatikai pálya mellett. Hallgatóként a Hibatűrő Rendszerek Kutatócsoportnál vállalt szakmai feladatokat, majd konzulense, Majzik István tanácsára szoftvertesztelés és automatikus tesztek generálása témában készített tudományos diákköri pályamunkát, amellyel intézményi 1. helyezést ért el. Ugyancsak mentora javaslatára kezdett bele PhD-tanulmányaiba, majd dolgozott az iparban, ám vonzotta a kutatás, így az akadémiai pálya mellett kötelezte el magát. Az utóbbi néhány évben a tanszék operatív feladataiban is részt vállalt, nemrégiben megpályázta tanszéke kutatási ügyekért felelős tanszékvezető-helyettesi pozícióját. Több éve vezeti a BME VIK-en működő, megújult arculatú Kritikus Rendszerek Kutatócsoportot, amely a közelmúltban új irányokat határozott meg a kutatástervezésben: például MI-alapú rendszerek tesztelése, skálázódó gráfgenerálás vagy blokklánc rendszerek elemzése kerültek a vizsgálatok fókuszába. (A kutatócsoport történetéről a bme.hu egy korábbi írásában is beszámolt – a szerk.)

A kutatás mellett szívügyének tekinti az oktatást és a tehetséggondozást: több kurzus tananyagának megújításában is részt vett, volt már a Kar Kiváló Fiatal Oktatója, szívesen segíti tanítványai tudományos törekvéseit, mentorálja a hallgatói szakmai pályázatokat és szorgalmazza a doktoranduszok bevonását kutatócsoportja ipari projektjeibe. Bízik benne, hogy tanszékvezető-helyettesként még többet tehet a tanszéki tudományos munkáért: „a kutatótársakkal és a hallgatókkal közösen szeretnék minél több hazai és nemzetközi kutatási lehetőséget megragadni, ezek által is még nagyobb lendületet adni a tanszéki kutatásoknak és bekapcsolódni, jobban integrálódni a nemzetközi tudományos vérkeringésbe” – zárta gondolatait Micskei Zoltán díjazott kutató-oktató.

TZS-HA

Fotók forrása: Micskei Zoltán és Geberle B.