A világ számos országában több ezer fős szakmai konferenciák életre hívása közben tett szert széleskörű szervezői tapasztalatra a BME VIK oktatója és kutatója.

„Akár 4 évig is eltarthat egy-egy nagyszabású, az adott szakma képviselői körében nagy érdeklődésre számot tartó esemény megszervezése, amelynek egyik fontos első pontja a pályázó helyszínek közül a legígéretesebb kiválasztása. A város adottságain és infrastrukturális lehetőségein túl sokat nyom a latba a szervezést vállaló intézmény, szakmai közösség elkötelezettsége, a felkínált programok és a rendezéssel kapcsolatos elképzelések. Bő egy évtizeddel ezelőtt mások szerint szinte az esélytelenek nyugalmával szálltunk ringbe a 2013-as IEEE International Conference on Communications (ICC) megszervezéséért, ám végül sokak legnagyobb meglepetésére egy felettébb ütőképes pályázati anyaggal rukkoltunk elő. A Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásával kiutaztunk az ICC társkonferenciája, a 2009-es IEEE Global Communications Conference (Globecom) helyszínére, Honoluluba, és az ott bemutatott pályamunkánk alapján végül megnyertük a 2013-as ICC konferencia Budapesten történő rendezésének jogát, olyan versenytársakkal szemben, mint Barcelona, Amszterdam és Dubai” – idézte fel az egyik első, a Műegyetem részvételével megvalósult eseményről Vida Rolland, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) Távközlési és Médiainformatikai Tanszék (TMIT) egyetemi docense, aki az elmúlt 8 évben 24 nagyszabású nemzetközi szakmai esemény szervezésében vállalt vezető szerepet.

Első nagyobb konferenciája, amelynek Budapestre hozatalában és szervezésében részt vett, a 2011-es IEEE Vehicular Technology Conference volt, amelyen körülbelül 750 kutató vett részt. Ezt követte a már fentebb említett IEEE ICC 2013, több mint 2100 résztvevővel, majd a European Signal Processing Conference 2016-ban, több mint 600 résztvevővel. „A 2013-as budapesti ICC konferencia sikere után felkértek, hogy titkárként vegyek részt annak a 8 fős nemzetközi bizottságnak a munkájában, amely az IEEE Communications Society két legnagyobb konferenciasorozatának felügyeletét végzi. Az egyik az IEEE ICC, melyet minden évben május-június során rendeznek meg, a másik pedig az IEEE Globecom melyre mindig decemberben kerül sor. A konferenciák átlagos résztvevői létszáma 2000-3000 fő, összköltségvetésük általában 1,5 millió dollár körül van. A rendszerint 5 napos eseményeken több mint ezer tudományos előadás hangzik el, 20-25 párhuzamos szekcióban. E mellett workshopok, tutorial előadások, kerekasztal-beszélgetések és szakmai kiállítás is részei a programnak.”

IEEE Sensors konferencia (Montreal, 2019.) – Vida Rolland és Rudra Pratap, a konferencia tudományos programbizottságának vezetői (jobbra), illetve Fabrice Labeau és Jill Gostin, a konferencia két társelnöke (balra)

A több éves előkészítő munka során a helyszín kiválasztása után a központi felügyelőbizottság felel a szervezés minden apró részletének nyomon követéséért a szerződéskötésektől a támogató vállalatok toborzásáig, a marketing feladatoktól a költségvetés ellenőrzésén át a keynote előadók kiválasztásáig. Vida Rolland 2014 és 2021 között előbb titkára, alelnöke, majd elnöke volt ennek a szervezetnek. Ez alatt a 8 év alatt 24 nagykonferencia szervezésének felügyeletében vett részt a világ minden szegletében: Hawaii-tól Dél-Afrikáig, Brazíliától Dél-Koreáig vagy Ausztráliáig. Az egyik utolsó feladata a bizottság elnökeként a 2025-ös IEEE Globecom konferencia helyszíne kiválasztásának koordinálása volt tavaly novemberben: Makaó, Sydney és Tajpej versenyfutásában végül ez utóbbi lett a nyertes.

Vida Rolland erdélyi származású, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen szerzett diplomát előbb informatika, majd európai tanulmányok szakon. Egy francia telekommunikációs cég ösztöndíját elnyerve a párizsi Pierre et Marie Curie Tudományegyetemen doktorált számítógép-hálózatok területén. A PhD-fokozat megszerzése után 2003-ban költözött Budapestre, azóta a BME VIK TMIT tanszéken oktat és kutat.

Pedagógus szülei elkötelezettségét örökölve már diákkora óta foglalkozott különböző rendezvények szervezésével, a hallgatói önkormányzat tagjaként. A tudományos konferenciák világába pedig egy párizsi doktoranduszkonferencia kapcsán csöppent bele. „Fiatal kutatóként kifejezetten inspirált, hogy a tématerületemen dolgozó nemzetközi szakemberekkel ismerkedhetek meg és bővíthetem a kapcsolati hálóm. Emellett szerettem volna ahhoz is hozzájárulni, hogy minél több rangos konferenciát Budapestre hozzunk, ezzel is elősegítve, hogy Magyarország minél inkább bekapcsolódhasson a nemzetközi tudományos élet vérkeringésébe” – fejtette ki motivációjának hátterét Vida Rolland.

Hozzátette: óriási megtiszteltetés számára, hogy együtt dolgozhatott szakmája legkiválóbb kutatóival, professzoraival, nemzetközi nagyvállalatok vezetőivel, illetve lelkes önkéntesek százaival, akikhez sok esetben a szakmai kapcsolatokon túl ma már baráti szálak kötik. Komoly tapasztalatokat gyűjtött nagyobb szervezőbizottságok munkájának felügyeletében és koordinálásában, az utóbbi két évben pedig a váratlan pandémiás helyzetre reagálva a virtuális és a hibrid konferenciák szervezésébe is bele kellett tanulnia. „A szakmai fejlődés mellett persze a megszervezett eseményeknek köszönhetem, hogy volt szerencsém körbeutazni a világot, amely valamelyest kompenzálja a konferenciák szervezésébe befektetett rengeteg önkéntes munkaórát” – árulta el élményeiről a VIK TMIT szakembere.

IEEE ComSoc felügyelőbizottság (GIMS) (2019. Hawaii, Big Island)

Vida Rolland mandátuma az IEEE ComSoc zászlóshajó konferenciáit felügyelő bizottság élén 2021 végén lejárt. A műegyetemi oktató-kutató ezek után valamelyest visszavonul a konferenciák szervezésétől és a tudományos munkájára szeretne több időt fordítani. A szakmai események rendezésével sem hagy fel azonban teljes mértékben, hiszen januárban kinevezték az IEEE ComSoc Conferences Council tagjának, így részt vesz a szervezet teljes konferencia portfóliójának felügyeletében, az operatív működés követésében és új tematikus konferenciák életre hívásában is. Mindemellett pedig az idén októberben Dallasban megrendezendő IEEE Sensors 2022 konferencia tudományos programbizottságának társelnöke. Jövőbeli tervei között szerepel, hogy elősegítse budapesti megszervezését szakmája egyik legrangosabb konferenciájának, az IEEE Infocom-nak.

Akadémiai kutatóként a műegyetemi szakember a vezeték nélküli szenzorhálózatok és a tárgyak internete (IoT) tematikáját, és ezek alkalmazásának lehetőségeit vizsgálja olyan területeken, mint az okos városok vagy a mezőgazdaság. Korábban olyan témákkal is foglalkozott, mint a járműhálózatok, a csoportos kommunikáció (multicast) vagy a peer-to-peer hálózatok. Négy éve vezeti HSN Lab (High Speed Networking) kutatólaboratóriumot, amely az Ericsson egyetemi stratégiai partnere 1992 óta. A szenior kutatókból és doktoranduszokból álló közel 50 fős gárda olyan kurrens témákkal foglalkozik, mint az 5G hálózatok, mesterséges intelligencia, felhő kommunikáció vagy a felhő robotika.

Vida Rolland az elmúlt 8 évben 24 nemzetközi konferencia szervezésében vett részt

„Az utóbbi két évben a pandémia miatti korlátozások a szokásosnál is nagyobb kihívás elé állítottak minket, szervezőket. Sok váratlan helyzetet kellett gyorsan, a lehető legtöbb szempontra kiterjedően megoldanunk, méghozzá olyan technikai megoldásokhoz folyamodva, amelyek kevésbé voltak járatosak a jellemzően személyes jelenléttel együtt járó konferenciákon. Büszke vagyok rá, hogy a körülményekhez képest sikerült helytállnunk. Most azonban életemnek egy olyan szakaszához értem, amelyben ezt az energiát és időt a tudományos előmenetelemre, a kutatásaimra, publikációkra és a PhD-hallgatók mentorálására szeretném fordítani a Műegyetemen” – zárta gondolatait a bme.hu-nak adott interjúban Vida Rolland.

TZS-HA

Fotók forrása: Vida Rolland